Tartós tesztünk főszereplőjét az Agrogumi Kft. üzemelteti ötvenezer kilométeren keresztül. A vállalat a 3,5 tonna össztömegű Mercedes Sprinter 316 CDI-t egy teljes gumiabroncs-javító berendezéssel szerelte fel. Ezt a mozgó gumiabroncsszervizt átlagosan hetente háromszor vetik be az ország legkülönbözőbb részein, gumiabroncs-problémák miatt bajba jutott teherautók műszaki mentésére.

Mivel valóban minden hiba elhárításra fel kívánták készíteni a Sprintert, ezért a raktérben elhelyeztek egy nagynyomású légtartályt, egy kompresszort és egy szerszámkészletet. Mindez a járművet alaphelyzetben is közel egy tonnával terheli, és akkor még nem számoltuk a súlyos teherautó-abroncsokat, keréktárcsákat, stb. Így az üzemeltetők szinte mindig kihasználják a Sprinter 316 CDI 1390 kilogrammos terhelhetőségét.

A kisebb teljesítményű motorokkal szerelt változatok – főleg, ha alacsony raktérmagassággal rendelik őket – pár száz kilogrammal nagyobb hasznos terhelhetőséggel rendelkeznek. A szervizautó kétfős személyzetének sietős tempóban kell a helyszínre érnie, így valóban szükségük van a legerősebb Sprinter motorjának 156 lóerejére.

A mi feladatunk, hogy a járműbe épített “szervizzel” időben odaérjünk a műszaki mentés helyszínére, ezért kihasználjuk a Sprinter egyedülálló teljesítményét. Annyira nyomatékos a motor, hogy néha még rakottan is kipörög kanyarban a hátsó kerék, ha kicsit odalépek neki! – mosolyog lelkesen a fiatal sofőr.

A Mercedes Hunyadi János utcában lévő haszongépjármű-szervizében egyszerre több szakember végzi el a 86 pontból álló állapotfelmérést. Az aprólékos állapotfelmérést kívánságra minden egyes ügyfélnek elvégzik a Mercedesnél.

Eközben a jármű vezetője az autóval eltöltött fél év tapasztalatairól beszél:
– Nagyon szeretek az új Sprinterrel dolgozni. A jármű által nyújtott munkakörülményeim kitűnőek, meg vagyok elégedve a fülke kényelmével. Igaz, hogy a hagyományos, rugós felfüggesztésű, pumpálható támlájú vezetőülés beállítása hosszú ideig tart, de megéri a fáradságot, mert tökéletes vezetési helyzet alakítható ki.

A másik “kedvencünk” a műszerfal. Elég egy pillantást vetni rá, azonnal látszik, hogy milyen gondossággal tervezték: tapintása kellemesen puha, szinte személyautós érzést ad. Kollégáimmal úgy gondoljuk, ezek az apróságok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy nap, mint nap szívesen ülünk a Sprinterbe! A fülke kihasználhatósága, praktikussága előnyösen változott a korábbi változatokhoz képest. A zsebeken kívül számos rakodóhely van még a fülkében, különösen ötletes a középen lévő csíptető a tollak, jegyzetlapok számára, illetve a három pohártartó. A külső visszapillantó tükör nem változott az elődhöz képest, de ez nem is baj, hiszen teljesen holttérmentes, jól használható. Különösen előnyös, hogy belülről elektromosan állítható, a fűtése pedig öt Celsius-fok alatti hőmérséklet esetén automatikusan bekapcsol – hallhattuk a sofőrtől.

A műhely szakemberei a következő hibákra derítenek fényt: szoros a fűtésállító bowden, törött a hátsó ajtónál lévő belsővilágítás-kapcsoló, kőfelverődés van a szélvédőn, csíkoz az ablaktörlő.

– A hátsó ajtó környékére kicsit nagyobb gondot is fordíthattak volna a tervezők. A világításkapcsolónak és a küszöbtakaró-lécnek rossz az elhelyezése, rakodásnál könnyen összetörhetjük őket. Még szerencse, hogy az ajtó kitámasztó szerkezetén változtattak az elődhöz képest: az új kitámasztó sokkal kevésbé akadályozza a rakodást – mondja a Sprinter gazdája.

A következő munkafázisban fékpadra kerül az autó. A mérési jegyzőkönyv tanúsága szerint a fékek kifogástalanul működnek.
– A fékhatásra nem panaszkodhatok, a kézifék különösen erős, főleg az elődhöz képest. A blokkolásgátló (ABS) ugyan hiányzik a felszereltségből, hiszen a korábbi autónkban már megszoktuk.

Az állapotfelmérés után a 22 500 kilométerenként kötelezően előírt műveletek következnek. A Mercedes alkalmazottai kicserélik a motorolajat és az olajszűrőt.

– Az előző autónk, egy 312-es Sprinter – az állandó hajszolásnak köszönhetően – szinte ette az olajat a mostanihoz képest: ebbe a motorba még nem töltöttünk utána. A motor szerintem egyébként is jól sikerült konstrukció. Erős és dinamikus, még az autópályán is lépést tarthatunk a személyautókkal. Ráadásul úgy hírlik, hogy hamarosan eltörlik a kis-haszonjárművekre előírt alacsony sebességhatárokat. Onnantól használhatjuk majd csak ki igazán a Sprinter 316 CDI motorjában rejlő tartalékokat! Az egyetlen dolog, amely a 312-esben jobban tetszett, a hamarabb bemelegedő motor. A 316-osnál sokat kell várni erre, így a fűtés is később indul be az utastérben – magyarázza a sofőr.

Ennek az okát persze jól ismerjük: a common rail (közös nyomócsöves) motorok igen jó hatásfokkal dolgoznak, az üzemanyag elégetésekor viszonylag kevés energia vész csak kárba, azaz csekély mennyiségű hő keletkezik.

Közben a sofőrt a Sprinter fogyasztásáról faggatjuk:
– Túlnyomórészt országúton és autópályán közlekedünk a Sprinterrel. Annak ellenére, hogy majdnem mindig a teljes terhelés közelében és ráadásul tempósan autózunk, a fogyasztás elfogadható szintű. A legalacsonyabb átlagfogyasztási érték 8,7 liter, a legmagasabb 11,3 liter volt száz kilométerenként. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon 100 kilométerre 9,9 liter gázolaj elégetésével számolhatunk – foglalja össze a sofőr a fogyasztási értékeket. Összességében nem túl magasak a Sprinter üzemeltetési költségei. Az egyetlen extra kiadást az állandó nagy terhelés miatti fokozott gumikopás jelenti – folytatja a Sprinter gazdája.

Már a kasszánál állunk sorba, amikor tesztpilótánk elégedetten megjegyzi:

– Eddig egyetlenegy komolyabb hiba fordult elő a Sprinterrel, 17 ezer kilométer után elrepedt a kipufogócső. A hiba megszüntetését, vagyis a cső cseréjét természetesen garanciálisan oldották meg a Mercedes szervizben. Ha a repedés a jótállási időszakon kívül következett volna be, akkor 22 ezer forintot fizettünk volna a javításért.

A számla kiállítása után rövid számvetést készítünk: a 22 500 kilométeres kötelező szerviz munkadíjjal együtt 35 415 forintba került 2001 elején. Ebből 9450 forintot az állapotfelmérésre, 4725 forintot pedig a fékvizsgálatra fizettünk ki. A kötelezően előírt olaj- és szűrőcsere 21 240 forintba került a Mercedesnél, ami azt jelenti, hogy ha minden jól megy, akkor a Sprinter szervizköltsége az első 100 ezer kilométer alatt nem éri el a 100 ezer forintot! Ez az érték pedig sok személyautónak is a becsületére válna.

Az első félidő tapasztalatai tehát azt igazolják, hogy a magas vételárat ellensúlyozza az üzemeltetés hatékonysága és gazdaságossága, valamint a Sprinter jó kihasználhatósága.

A tartós teszt alatt gyűjtött információkat természetesen továbbra is megosztjuk olvasóinkkal, legközelebb az 50 000 kilométernél esedékes szerviz alkalmával jelentkezünk a Mercedes Sprinterrel.

Ezt a cikket teljes terjedelmében és az összes képpel a Rolling Tons 2001. évi márciusi számában olvashatja.