Arene néven nyílt szoftverplatformot fejleszt a Toyota. A cél, hogy a jövőben ez szolgáljon ki minden fedélzeti funkciót, az autó alapvető működésétől (kormányzást, fékezést, gázadás) kezdve a fejlett kommunikációs, biztonsági és önvezető rendszerekig. Sőt: úgy alkotják meg az operációs rendszert, hogy az lehetővé tegye a szimulációt és a virtuális tesztelést is, így a fejlesztő mérnökök ugyanazon az architektúrán dolgozhatnak, amin később a végfelhasználók.

A Toyota viszonylag rövid határidőt szabott magának: az autógyártó célja, hogy 2025-re már az Arene dolgozzon saját járműveiben. Ezt követően licensz-szerződés keretében elérhetővé teszik a szoftvert a társvállalatok, köztük a Subaru, valamint más elektromos vagy önvezető járműveken dolgozó gyártók és startupok számára.

Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 1
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 2

Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük

Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük

Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 11
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 12
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 13
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 14
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 15
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 16
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 17
Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 18
Fotó megosztása:

Minél többen használják a rendszert, annál gyorsabban és pontosabban fejleszthető, hiszen az összes olyan jármű, amely ezt az operációs rendszer alkalmazza, márkától és modelltől függetlenül hozzáférhet a megosztott funkciókhoz. Az okostelefonok szoftveréhez hasonlóan online frissíthető a rendszer (OTA update), ami lehetővé teszi a gyors hibajavítást és fejlesztést. Mivel az egész rendszer felhőalapú, ez lehetővé teszi a vállalatcsoporton belüli különböző csoportok párhuzamos és távoli munkavégzését.

Kérdés, hogy miért kell saját rendszert fejleszteni, amikor jelenleg is rendelkezésre áll számos (ingyenes vagy licenszdíjas) megoldás, a Linuxtól az Androidig. Fontos a függetlenség, azaz hogy a fejlesztéseket ne kelljen egy olyan informatikai szolgáltató kompetenciájához vagy prioritásaihoz igazítani, akinek nem a Toyota (vagy annak partnerei) a legfontosabbak. És persze üzletnek sem utolsó egy kiforrott informatikai platform. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az autóiparban tapasztalható fejlesztési verseny a hardverről (például a motorokról, hajtásokról, sebességváltókról, futóművekről) fokozatosan az azt vezérlő szoftverre terelődik át. Az amerikai Lux Research előrejelzése szerint 2030-ban az elektronika és a szoftverek teszik majd ki a járművek fejlesztési költségeinek 50%-át, ami hatalmas emelkedés a 2000-ben mért 20%-hoz képest.

Már az autóknak is lesz saját operációs rendszerük 19

Nem a Toyota az egyetlen, aki ilyen terveket dédelget: a Daimlertől a Volkswagenen át a General Motorsig sokan fordítanak komoly pénzeket egy saját oprendszer kifejlesztésére. A Toyota idén tavasszal 40-50 százalékra kívánja emelni a szoftverspecialisták arányát a felvett, frissen végzett mérnökök között a korábbi 20 százalékról. Bár a japán autógyártó nem közölte, hogy mennyit fektet be szoftverfejlesztésbe, úgy tűnik, hogy jelentős erőforrásokat különítenek el erre a célra, mivel csoportszinten 18 ezer alkalmazottat terveznek foglalkoztatni a területen.