WRC a jobb egyből

Egyik este sikerült belehúzni és 3 órát aludni, így másnap késő délután elaludtam valamely rendkívül izgalmas tévéműsoron. Megcsörrent a telefonom, egy munkatársam hívott, hogy van-e kedvem elmenni egy rendezvényre, amin várhatóan Ifj. Tóth János és versenyautója, a Peugeot 206 WRC is ott lesz. OK, de mégis mi a program? Be lehet ülni Janika mellé és visz a versenyautóval – mondta. Erre aztán magamhoz tértem és hevesebben jeleztem igenlő válaszomat, hogy mindenképpen ott leszek.

Másnap reggel már csak a 11 órás program járt a fejemben. Peugeot 206 WRC az ötszörös magyar bajnokkal a volánnál! Már a 300 lóerős teljesítmény is biztató, de mivel murván mentünk így inkább az 550 newtonméteres forgatónyomaték volt a meghatározó. A Hungaroring mellett, egy sóderbányában zajlott az esemény. Itt jelöltek ki a rendezők egy szakaszt, amelyen a szerencsések megtapasztalhatták, milyen gyors murván Ifj. Tóth a Peugeot-val. Odaérkezésünkkor már többen vártak ránk. Korábbi találkozásainkkal ellentétben a 206 WRC körül most sem nézők, sem szerelők nem nyüzsögtek. Félreállítva várt, de bevetésre készen.

Először az egyik kereskedelmi tévé műsorvezetői, Gombos Edina és Halász Gábor ültek be a Schmidt Racing versenyautójába. A hölgy úgy tervezte, hogy ő majd menet közben kérdéseket szegez a bajnoknak, ám ez elmaradt. Halász Gábor úgy vélekedett a “futam” után, hogy több volt az izgalom, mint a félelem, de egyszer azért rendesen megijedt.

Várakozásom alatt elbeszélgettem Rolf Schmidt-tel, a csapat műszaki vezetőjével. Elmondta, hogy ezt az alkalmat felhasználják arra is, hogy teszteljék a központi differenciálmű új programját is. Az is fontos, hogy Janika idén most először ment murván az autóval, így ezek a kilométerek is jól jönnek a Fehérvár Ralin.

Végre beülhettem a Peugeot-ba, Schmidt úr segített becsatolni a hatpontos övet és bekötni a hangosítás elektronikáját. Már ez egy is más világba repíti az embert, testével mozdulni sem tud, csak a végtagjait illetve a fejét mozgathatja. Az ember hallása is tompul, mert a bukósisak nagyon sokat szűr a zajokból és csak a fülhallgatókon keresztül érkező hangokat lehet rendesen hallani.

Előttem a műszerfalon egy kis digitális kijelzőn több adat változását tudtam leolvasni, persze csak amíg álltunk, utána már nem erre koncentráltam. A fordulatszám, az olajhőfok a kipufogóhőfok és a legnagyobb egységben a turbónyomás értéke volt látható.

Janika és beszállt, bekötötte magát, felhúzta kesztyűjét és elindultunk. Az első kanyarig csak finoman csordogáltunk, azután viszont rendesen odalépett az autónak. Mondhatnám, hogy beleszorultam az ülésbe, de az már megtörtént a biztonsági öv becsatolásakor, ellenben a bukósisakkal nehezített fejem elég szépen indult meg hátrafelé.

Rögtön ezután már fordultunk is jobbra, tanári módon úsztunk keresztben a hosszú jobbosban, majd jött egy-két szűk kanyar. Ezek után bementünk egy olyan kanyarba, amelyről én csak sejtettem, hogy mi lesz a túloldalt, mert a bokroktól nem láttam, Janika azonban itt is abszolút magabiztosan terelgette a Peugeot-t.

Az autó mindvégig stabilan és nagyon szépen haladt, a bajnok könnyednek tűnő kormánymozdulatokkal irányította az autót. Fantasztikus élmény volt egyik kanyartól a másikig, még az egyenesekben is keresztbe menni. Szinte elvesztettem az időérzékemet az autóban.

Belülről megtapasztalva egy jó pilóta és egy kiváló versenyautó párosát, biztos vagyok abban, hogy nagyon össze kell magát szednie annak, aki versenyben akarja megverni az Ifj. Tóth-Tóth-Peugeot triót.