Elrajtolt a Speed Proex Kupa 1

Elrajtolt a Speed Proex Kupa

Számos újítás teszi érdekesebbé az egész éves sorozatot, hiszen ez a szlalomverseny egyben az MSZASZ pest megyei bajnoksága is, így az év végén az összes dobogós jogot kap az Országos Szlalombajnokok Tornáján való részvételre.

Ebben az évben indul útjára a Skoda 120 Kupa, ugyanis sokan jelezték, hogy nincs autó, amivel indulhatnának. A helyszínen háromezer forintért bérelhető a “csoda”, eredményüket külön értékelik, mind a versenyeken, mind a bajnokságban. Ha ötnél több azonos márkájú verda indul egy versenyen, 500 HUF ellenében külön márkakupában mérhetik össze tudásukat és autóikat.

Minden versenyen egy 35 000 forint értékű, rozsdamentes Proex sportkipufogó kerül kisorsolásra a versenyzők között, természetesen minden futamon más szempont szerint. Most a kategória elsők közül a bérelt Skoda 120-ast terelgető Hoffer György nyerte. További változás, hogy immáron három külön mért körből áll a verseny, de továbbra is a legjobb idő számít a végértékelésnél. Az új szabályok után beszéljünk inkább a versenyről.

Fél kilencre már nem lehetett beférni a “parc fermébe”, a rengeteg versenyautó halszálkában megtöltötte a lenti parkolót, így a később érkezők a fenti parkolóban szerelhették át a kerekeket. Közben elindult a gyalogos pályabejárás. Nagyon jóra sikerült az új nyomvonal, megfelelően hosszú, két és fél perc körüli, elég tempósan lehetett rajta hajtani.

Bár a Speed Kupában már megszokhattuk, itt nem negyven másodpercet töltesz a pályán, egy-két visszafordító és kész, hanem keményen megküzdesz a két és fél perc alatt. Hanyagolva lett pár lassító és a parkolós kitérő, így növelve az átlagsebességet. Hármasnál feljebb továbbra sem lehet kapcsolni, de ez amúgy sem a gyorsasági szakág. A lendületes, sodrós kanyarok tizedelték az indulókat, a szerencsésebbek fénysérüléssel megúszták, de a padka komoly ültetést hajtott végre két autón is.

A hírhedt keramit burkolat és a változó terepszint teszi egyedivé ezt a pályát. Jóllehet végig szépen sütött a nap, a sárga keramiton “Ezer tó Rally” fíling várta a pilótákat. Az első körben sokan (talán a tapasztalat hiányában) aszfaltos féktávot véve, irányíthatatlanul csúsztak keresztbe-kasul. A sóderágy egyeseknek nagy szolgálatot tett, mások csak a közönség aktív közreműködésével szabadultak a fogságból.

A nézők a már szokásos létszámban szurkolták végig a versenyt, persze a Ladák farolását követte a legnagyobb ováció. Az utolsók közt, M3-as BMW-vel induló Farkas Zoltán okított mindenkit, hogyan is kell hátsó kerékkel időre menni, a látványos autózást sem mellőzve.

Ebéd után ért véget az első futam, mely a számítógépes regisztráció miatt kicsit akadozott, később azonban már pörgött minden, kerék és másodperc egyszerre. Soha ilyen szoros küzdelmeket nem láttam amatőr szinten, szerencsére fotocella mérte az időt, hiszen ilyen különbségeket stopperral kimérni szinte lehetetlenség.

A harmadik kör előtt kisebb szavazás zajlott a hogyan továbbról, de a versenyzők nagy része, vállalva a késői befejezést is, tovább akarta folytatni a harcot az idővel és az ellenfelekkel. Nem is csoda, hiszen pár másodperc különbség volt a helyezettek között.

A legtöbben körről-körre jobb időt mentek, a közel tizenöt másodperces javítás sem volt ritka. Csakhogy érzékeltessem a küzdelmek szorosságát, jómagam egy ezred másodperccel (azaz 0,001 s-mal) csúsztam le a dobogóról. Ötletem sincs, hol lehetett elveszíteni azt az ezredet az MR2-es Toyotával szemben. Talán hosszabb az MR2-es első spoilere, mint az egyes Golfé. A nézők fele (és a versenyzők legtöbbje) már csak a monitorokat bújta, számolgatva a lehetséges sorrendet.

Az eredményhirdetésre már szürkületben került sor, fél nyolc körül búcsúztunk a csatatértől. Reméljük, hasonló hangulat lengi körül az egész évadot, mindenkinek jó készülést a következő megmérettetésre!