A brassói székhelyű Roman (Steagul Roșu) teherautógyár 1971-től kezdve szerelt össze teherautókat az MAN F8-as licence alapján. Mint ismeretes, ez ugyanaz a sorozat volt, amelynek licencét a Rába is megvásárolta, viszont a győri cég már 1969-ben bemutatta első MAN-licenc alapján gyártott teherautóit (831, 832), amelyek idehaza “Kisrábaként” és “Fütyülősrábaként” híresültek el. A húzás nemcsak a Rábának, hanem a Romannak is bejött, ezt követően dinamikusan nőtt ezeknek a teherautóknak a gyártási darabszáma. A cég a ’70-es években évente 33 ezer teherautót gyártott, leginkább exportra.

Csuklós busz nőtt erre a román teherautóra 1

A Roman hagyományos piacai közé tartozott Jugoszlávia, illetve Kína is. Utóbbi esetében közös együttműködésre is volt példa, ennek nyomát őrzi ez a Luoman CQ680 típusú (egyes források szerint Hengtong Bus CQ680) autóbusz, amit leginkább “kamionbuszként” lehetne jellemezni. Korábbi cikkünkben már rávilágítottunk, hogy alapvetően a teherautó és a busz párosítása a világ több pontján bevett dolognak számított és számít is mind a mai napig, de ez a konstrukciós megoldás mindenképpen ritka.

Csuklós busz nőtt erre a román teherautóra 2

A különleges “kamionbusz” úgy született meg, hogy fogtak egy Roman teherautót, megnövelték a tengelytávot, majd ráépítettek egy utasszállítós felépítményt, amely csuklószerkezettel csatlakozik a szintén utasszállítós kialakítású pótkocsihoz. Végeredményben a két rész ugyanolyan átjárható lett, mint a normál városi csuklós buszoknál. Más kérdés, hogy mennyi értelme volt mindennek, hiszen a buszos félpótkocsikat húzó teherautókkal szemben ez a csuklós felépítmény nem volt lecsatlakoztatható a teherautóról. Tehát, ha motorikusan bármi probléma jelentkezett volna, akkor sem lehetett volna “berakni” alá egy másik nyerges vontatót.

A Roman-Dongfeng együttműködésben készült “kamionbuszból” mindössze két darab készült. Sorsuk ismeretlen, viszont néhány kép őrizi emléküket.

Kövess minket a Facebook-on!