A villamosvezető levelét változtatás nélkül közöljük.

“Mielőtt ezt az egészet az autóslobbi és Tarlós nyakába varrnák, illene megkérdezni az ott vezető villamosvezetőket. Én 2016 májusáig vezettem a Körúton villamost, akkor már nagyjából 8 éve. Egy kommunikációs blöff, hogy akár az utasoknak jó lett volna ez a lámpaprogram, akár mondjuk gazdaságosabb lett volna az üzemeltetés. Különösen a 2 perc menetidő spórolás a nagy blöff. Ezt két végállomás között mérik. De ugye mondjuk a Móricz és Széll Kálmán tér között a budai villamoshálózaton kb 10 perccel kevesebb ugyanez a távolság.”

“Ellenben sokkal kevesebb idő volt a megállókban az utascserére. Egzakt számai biztosan nincsenek a BKK-nak arra vonatkozóan, hogy mennyivel több vagy kevesebb utast szállít majd a villamos. Tudom, hogyan működik az utasszámlálás elméletben és gyakorlatban egyaránt. Elméletben az irodai asztalnál, a gyakorlatban pedig kétféle módon. Az egyik, hogy a megállókban “magasan” fizetett egyetemisták megbecsülik, hogy a villamos hány százalékban lehet telt. Ha erre sem szánnak pénzt, akkor a járművezetőtől kérdezik meg, hogy hány százalékos a kihasználtság. Emlékszem a bemondott számokra, ami nagy mértékben függött a járművezető humorérzékétől.”

“A 160-180 fős körúti állományból aligha lenne ember, aki visszasírná a “villamosoknak kedvező lámpahangolást”. Kivéve, ha valami még rosszabbat nem sikerül összehozni.
Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az állandóan romló vágányok miatt eleve folytonosan csak elméleti 2 perc megtakarításról lehetne beszélni. S a körúti vágányok terheltsége miatt, ez így is marad mindaddig, míg nem születik hozzá megfelelő vágányépítési technológia. Ami kiküszöböli az aláépítés nehézségeit.”

“Azért is csak elméleti ez a 2 perc, mert csúcsban egyáltalán nem volt jellemző, hogy jelzésvesztés nélkül végig lehetett volna menni. Például pont azért, mert ami az autósnak rövid fázis, az a villamosnak is. S ahogy mondtam, az utascserére nagyon kevés idő volt.”