Nincs előttük vörös szőnyeg a murván és nem kísér hozzájuk pezsgővel a nepper, de a használtautó-kínálatban is vannak sztárok: közkedvelt és keresett autók, amelyek sokaknak eszükbe jutnak, stabilan tartják az értéküket és könnyű rajtuk túladni. Ilyen a Škoda Octavia és benzines szívómotorral a Ford Focus II.

Utóbbi a használtautó-behozatali listán is dobogós, 2017-ben 5595 használtan forgalomba helyezett példánnyal második lett az Astra és a Golf között, idén szeptember végéig szintén második darabbal. A sorrend ugyanez, az első kilenc hónapban 4497 Astra, 4338 Focus és 4131 használt Golf kapott magyar rendszámot a DataHouse adatai szerint. De konszernen belül a Škoda Octavia II és a Ford Focus C307 is megosztotta technikáját más autókkal, amelyek érdekes alternatívát jelenthetnek használt autóként. Nem mindenkinek, de annál talán többeknek, ahányan gondolnak rájuk.

Önálló használt autó tesztjeink a témában:

Škoda Octavia II, a dízelek és a benzinesek hibalehetőségeivel

SEAT Toledo III: azt látom, hogy csúnya, de mi a jó benne?

Ford Focus C307: kormányszervo, rozsdásodás és ami még elromolhat

Škoda Octavia II vs. SEAT Toledo és Altea XL

Használt autókról beszélgetve nem egy családapával találkoztam, aki a második generációs Škoda Octaviában (részletesen lásd itt) látta meg életük autóját. Neki is állnak keresni egyet kedvező áron és jó állapotban, majd a valós használt Škoda Octavia-kínálatot látva elbizonytalanodnak.

A Golf V, az Octavia II és a Toledo III ugyanarra a technikára épül, a VW konszern PQ35-ös padlólemezére

Aki már szenvedett és puhult eleget, annak be szoktam dobni a SEAT Toledo harmadik generációját, hadd barátkozzanak a gondolattal! Hagyjuk is a mediterrán stílust, Barcelona igézetét, a sportos vezethetőséget; a buflák Toledo kapcsán a gyári marketingeseknek is kínos lenne előhozakodni mindezzel.

Elsősorban észérvek szólnak az alábbi cikkben részletesen is bemutatott típus mellett: alacsonyabb áron ugyanaz a technika, szellősebb és rugalmasabban használható belső térrel valamint az aszfaltterepjárók és az egyterűek könnyebb ki- és beszállásával, jobb kilátásával.

Általában nem is a műszerfal, hanem a Toledo ormótlannak ható karosszériája riasztja el a sikkes Octavia II-ben gondolkodókat az oldalági spanyol rokontól, amely ugyanarra a technikára épül, a VW konszern PQ35-ös padlólemezére, a Golf V-tel együtt. Törésteszt-eredményük mégsem egyforma, mert a négy csillagra értékelt, 27 pontot kapó Octaviában nagyobb sérülésveszély fenyegeti a vezető lábát, mint a 33 ponttal épphogy ötcsillagos Alteában, amely a Toledóval azonosnak tekinthető.

Nem a belső tér káprázatos szépsége láncolja a Toledóhoz és az Altea XL-hez a használtautó-vásárlókat

Egy Toledo III helyett megoldás lehet a 2006 legvégén bevezetett Altea XL. Az alábbi használt autó tesztben megénekelt Altea 18,7 centivel megnyújtott XL-változata valamivel esztétikusabb a Toledo harmadik generációjánál és sínen tologatható hátsó üléspadjával jobban is variálható. Mind a Toledóról, mint az Altea XL-ről tudni kell, hogy hatalmas csomagterükben nincsenek pótülések, mindkettő ötszemélyes.

Octavia 4×4 többféle motorral is készült, a SEAT-nál csak az Altea XL Freetrack kínált négykerék-hajtást. Terepjárósra rajzolt műanyag védőelemeivel és emelt hasmagasságával a Scénic RX4 kései követőjének hat.

Nincs különbség a Škoda Octaviához és a SEAT Toledóhoz vagy az Altea XL-hez ajánlott motorok között. Ha dízel, akkor inkább az 1,9 literes legyen, még azzal együtt is, hogy hatdoik fokozat csak a kétlitereshez volt. Amit kerülni érdemes, az a PD TDI a 170 lóerős verzióban, mert a részecskeszűrő közös nyomócsöves befecskendezés nélkül nehezen működik.

501-1440 literes a Toledo III csomagtartója, az Altea XL-é a tologatható hátsó üléspaddal 532-635/1604 literes. Előbbinél nagyobb, utóbbinál kisebb az Octavia és a Combi csomagtere

Városi használatra és nagyon békés stílusban közlekedőknek ajánlanánk az 1,4-est is, de ez hiányzott a Toledóból és az XL-ből, csak a kisebb Alteához volt elérhető 86 lóerővel. Megbízhatósági szempontból a használtautó-vásárlóknak megkerülhetetlen a 102 lóerős, turbó nélküli, 1,6 literes négyhengeres, amely a tesztautókban rengeteget fogyasztott. Átlaga a Spritmonitoron az Octaviával nem lóg ki az ezerhatos benzines kompakt autók közül, a Toledóba szerelve igen.

Reális átlagfogyasztás

SEAT Altea 1,4 16V (86 LE) 8,26
Škoda Octavia II 1,4 16V (75/80 LE) 6,68

SEAT Toledo III 1,6 MPI és 1,6 16V (102/105 LE) 8,71
Škoda Octavia II 1,6 MPI (102 LE) 7,67

Liter/100 kilométer. Forrás: Spritmonitor.de

A fogyasztáskülönbség mindenképp jelentős. A Toledo rövid távokon, városi-elővárosi használatban kecsegtet a legkisebb többletfogyasztással, a rosszabb légellenállású, nagyobb testű autó autópályán jóval hamarabb kimeríti az 55 literes tankot, mint a laposabb Octavia.

27 ponttal négy csillagot kapott csak az Euro NCAP törésteszten az Octavia 1Z. Az Altea, amelynek orra is azonos a Toledóéval, 33-at és ötöt

Ám közben ad is valamit cserébe: a magasabb ülésekben kényelmesebb az utazás, jobb a kilátás és az ütközésvédelemnek is kedvez a feljebb helyezett csípőpont. A sajátságos esztétikájú karosszéria megemésztésé könnyebb teszik az árak is, mert a jóval szűkebb kínálat ellenére a SEAT Toledókat a hasonló korú, felszereltségű és futásteljesítményű Octaviák ára alatt.

Mellette – Ellene
  • Jobban variálható, tágasabb belső tér
  • Alacsonyabb ár használtan
  • Magasabb üléshelyzet
  • 4 helyett 5 Euro NCAP-csillag a Toledóval azonos Alteának
  • Csúnyább műszerfal
  • Hiányzó hátsó ülésfűtés és levegőkilépő (opcióként lehet az Octaviában)
  • Szűkebb hajtásláncválaszték (4×4 és benzines motorok)

Volvót a használt Ford Focus helyett?

Magyarországon a használtautó-behozatali lista egyik éllovasa a Ford Focus. A statisztika nem hozza külön az évjáratokat, de érzésünk szerint a második generációból jön be a legtöbb használtan, dúsítva az eleve jelentős hazai állományt.

Mivel sok a közös alkatrész, ezek a használt Volvo S40, C30, V50 trióhoz sem kerülnek többe, mint a Fordhoz

Aki a hirdetéseket böngészve manuális légkondicionálójú, egyszerű rádióval ellátott, hátul kurblis ablakemelős, primitív belső világítású, még csak nem is bicskakulcsos Focusok tömegével konfrontálódik, az léphet más irányba is. Főleg, ha kombit vagy lépcsőshátú limuzint szeretne.

Ha minden sarkon áll egy használt Ford Focus, mert jók az alkatrészárai, jó vezetni, széles a motorválasztéka és elég megbízhatóan működik, miért is ne vehetne S40-es vagy V50-es Volvót? Pláne, hogy ugyanarra a négyhengeres benzines motorra a Volvóban jár egy szelepfedél-takaró dekli, hogy ne folyjon az esővíz a gyújtókábelekre és a gyertyákra.

A némi ráhagyással a Focus II kortársaként, 2004 és 2013 között értékesített gyártott kompakt Volvók elsődleges előnye a jóval gazdagabb felszereltség, akár Dynaudio hangszórókkal és Alpine-erősítővel. A ráncfelvarrott autókhoz járt az MP3-lejátszó vagy laptop csatlakoztatására szolgáló Aux-kimenet, az USB-aljzat felárért rendelhető, akárcsak az iPod-csatlakozó. De régen is volt! A Focushoz mérten szebb a belső kivitel is a lebegő középkonzollal, amely fémborítást vagy 2007-től fabevonatot is kaphatott.

404 literes a lépcsőshátú S40 és 417 literes a V50 kombi csomagtere. A Focusé 526 illetve 482 liter

Érezhetően gyengébb viszont a térkihasználás, elsősorban a csomagtér szűkebb. A V50-é alapesetben csupán 417, az S40-é 404 literes. A Focus kombié 482, a szedáné szükségpótkerékkel 526 liternyi helyet ad.

Mindkét autó töréstesztje öt csillagot ért, a Focus II maximális pontszámot szerzett az Euro NCAP-nél, A testvérmodell Volvókban mégis van pár apróság, amivel jobbak. Az egyik például a műszerfalra helyezett slusszkulcs, amely kisebb eséllyel okoz térdsérülést a vezetőnek, mint a kormányoszlopból oldalra kinyúló a Focusban. A másik a hátsó féklámpa: az S40 és a V50 a 2007 tavaszi modellfrissítés után a féklámpa villogtatásával jelezték a vészfékezést, ami tudtommal nem volt a Focusban.

Hiába vették át a Volvo a négyhengeres motorokat a Fordtól és hiába jött velük a nagyobbrészt szíjas szelepvezérlés, a vezérléskészlet cseréjének periódusa a Volvókban rövidebb. Tehát ne rutinból dolgozzatok, hanem a gyártó előírása szerint, ami lehet 7 és 10 év vagy 120 és 140 000 kilométer is, de mindkettő rövidebb a 100 lóerős benzines Ford Focus 10 év vagy 150/200 000 kilométerénél.

Stílusos a lebegő középkonzol, de rakodóhely kevés van a belső térben. A modellfrissítés után az új hangszórókkal nőtt valamennyit az ajtózseb

Mivel a Focus-szal szemben a Volvókból viszonylag kevés a B4164S3 kódjelű 1,6-os benzines, adja magát a használt autót keresőknek a B4184S11 motorkódú 1,8 literes. Ez is Ford-motor, ahogy a négyhengeres dízelek (1,6D és 2,0D) is, viszont ennek a vezérlése nem vezérműszíjas, hanem láncos. Szintén láncos a valamennyi érintett típusban 145 lóerős, kétliteres benzines, amelynek Volvo-motorkódja B4204S3.

Így egyrészt nincs szükség az előírt intervallumokban történő cserére, ha viszont a lánc megnyúlása, elhasználódása miatt tényleg cserélni kell, az várhatóan többe kerül majd, mint az 1,6-osnál. A fogyasztáskülönbség nem ígérkezik nagynak az erősebb motor átlaga a Spritmonitor tankolási naplói szerint hét deciliterrel magasabb százon. Látszólag nem tétel 25 lóerővel nagyobb teljesítményért, de a forgatónyomatékuk között kisebb az eltérés: 150 helyett 165 Nm, egyformán 4000-es fordulatszámon.

Valós átlagfogyasztási értékek

Ford Focus C307 1,6i kombi (100LE) 7,70
Ford Focus C307 1,6 Ti-VCT kombi (115 LE) 7,89
Ford Focus C307 1,8i kombi (125 LE) 8,08
Volvo V50 1,6i (100 LE) 7,59
Volvo V50 1,8i (125 LE) 8,27
Liter/100 km, közúti átlag. Forrás: Spritmonitor.de

Aki szemez a V50-S40 párossal, vagy a háromajtós, sikkes, P14 kódú C30-cal, legalább tudjon róla, hogy mindhárom modell kapható volt öthengeres, 140/170 lóerős szívó benzinesekkel illetve 220/230 lóerős turbómotorokkal valamint 2,0 és 2,4 literes, 150 és 185 lóerő közötti dízelmotorokkal. A kompakt Volvók az öthengeres motorokkal egészen különleges élményt nyújtanak, de a nagy motorú használt autók örömeiről már volt szó korábban.

Igazi prémiumtermék: volumenmodellnél kisebb a használati értéke, de nagyobb a presztízse, szebb belül és technikája is meghaladja a Focust az összkerékhajtással és az öthengeres motorokkal. A kettes Focusban csak az RS és az ST kapta meg a Volvo sorötös turbómotorját. Az értelmes konszernstratégia révén a Volvo hamarabb hozta ki ezt a technikát, mint a Ford, így nem az S40 épült a Focusra, hanem a Ford újdonsága a Volvo kompakt autójára. Az ellenkezője nehezebben működik, ld. Cadillac BLS-Opel Vectra C és az egyszerre bemutatott Jaguar X-Type-Ford Mondeo Mk3

A Ford ebből az építőkészletből a Focushoz nem, csak az első generációs Kugához társította az összkerékhajtást, amivel az öthengeres turbós benzines rajtkészségét, vezethetőségét és használhatóságát javította az észak-amerikai piacon erősen érdekelt Volvo az S40 és a V50 csúcsmodelljében. Akinek sikerült felkelteni a figyelmét, lehetőleg a modellátdolgozás utáni S40-es és V50-es Volvókat keresse! A 2007-es modellfrissítéssel ugyanis a Volvo enyhített a rakodóhelyínségen. Az ajtókban lévő hangszórók lecserélésével megnőttek a térképzsebek, továbbá a két első ülés között is gyarapodott a kapacitás az új kézifékkarral.

Ti mit gondoltok ezekről az autókról? Elgondolkodtatna a Toledo és az Altea XL a Škoda Octavia II helyett? Vagy az S40/V50, ha Focust keresel? Várjuk a konstruktív szándékú hozzászólásokat!

Mellette – Ellene
  • Jellemzően gazdagabb felszereltség
  • Szebb belső kivitel
  • Öthengeres dízelek és benzines szívómotorok
  • Ritkább autó, magasabb presztízzsel
  • Jobb korrózióvédelem
  • Szűkebb választék használtan
  • Kisebb csomagtartó
  • Kevesebb bontott alkatrész (pl. belső téri elemek)
  • Magasabb ár
  • Kevés rakodóhely (főleg a 2007-es modellfrissítésig)