A közel-keleti háborús konfliktus következménye képpen a brent típusú kőolaj ára néhány nap alatt hónapok óta nem látott szintre ugrott. Ennek következményeit már az autósok is érzik – a benzin és a dízel ára meredeken emelkedik. A hirtelen drágulás oka az, hogy Irán blokkolta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala.
Ezen a szoroson halad át a globális olajkereskedelem jelentős része, így amikor katonai konfliktus vagy politikai bizonytalanság fenyegeti a térséget, az azonnal megjelenik az olaj árában is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az amerikai Energy Information Administration (EIA) elemzései szerint a piac különösen érzékeny a szállítási útvonalakat érintő kockázatokra. Ha egy ilyen kulcsfontosságú ponton fennakadások keletkeznek, a kereskedők azonnal beárazzák a lehetséges hiányt.
És ez még nem minden
Európában a helyzetet tovább bonyolítja az orosz–ukrán háború következménye. Az Európai Unió az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz energiafüggőségét, azonban ha Oroszország nem háborúzna, akkor nyugat-európa vásárolhatna onnan olajat. Persze ez az üzemanyagárakban csak akkor jelenne meg, ha az olyan vállalatok mint a Mol, nem a Brent típusú olajhoz igazítaná az üzemanyagárait, hanem a valóban felhasznált, urali típusúhoz.
Szóval a helyzet jelenleg elég összetett és kritikus, ezért is történik az, hogy a héten egymást követő harmadik nap növekszik a dízel és a benzin ára a kutakon. Ha a közel-keleti konfliktusok nem enyhülnek, további ellátási zavarok jelennek meg. Jelenleg a 95-ös átlagára 571, a gázolajé pedig már kereken 600 forint a kutakon, ezek az árak emelkedhetnek tovább.
Február 23-án lőttek ki az árak, szóval bő egy hét alatt a dízel literje 22, a benzin 11 forinttal nőtt itthon.
480 ft/liter?
A növekvő üzemanyagárak politikai vitát váltottak ki Magyarországon, és felmerült, hogy a kormánynak ismét be kellene vezetni a 480 forintos ársapkát – olvasható az Index cikkében. De biztos, hogy jó ötlet ez? Emlékszünk még, milyen következményei voltak a 2021 novemberében bevezetett, és egészen 2022 decemberig tartó árstopnak? A kormány akkor az infláció mérséklésével indokolta a döntést, viszont pont az ellenkező eredménye lett, de haladjunk szép sorban.
A 480 forintos árstop kezdetben rendkívül népszerű volt az autósok körében. A piaci ár akkor már bőven 500 forint felett járt, így a hatósági ár valóban olcsó tankolást biztosított. A probléma azonban az volt, hogy az állami beavatkozás mesterségesen torzította a piacot.
1. Az import gyakorlatilag leállt:
Amikor a nagykereskedelmi árakat is befagyasztották, külföldi kereskedők számára egyszerűen nem érte meg üzemanyagot hozni Magyarországra. A piaci ár magasabb volt annál, mint amit itthon el lehetett kérni érte. Ez azt eredményezte, hogy a magyar piac gyakorlatilag a Mol ellátására szorult.
2. Megugrott a kereslet:
Az olcsó üzemanyag – és a pánik miatt, hogy elfogy – rekordfogyasztás alakult ki. A napi tankolási mennyiség egy időben 5 millió literről 15 millió literre ugrott. Ehhez az is hozzájárult, hogy a szomszédos országból is elkezdtek hozzánk járni tankolni. Ezért a 2022.március 10-i kormányinfón bejelentették, szűkítik a kedvezményezettek körét, és kizárták a 7,5 tonnánál nagyobb megengedett össztömegű magyar és külföldi haszonjárműveket. Ezeket a továbbiakban kizárólag nagynyomású kútoszloppal felszerelt töltőállomásokon szolgálták ki, ráadásul a 3,5 tonnánál nehezebb külföldi járművek szintén csak piaci áron tankolhattak.
Ebben az időszakban piaci áron 600 forintot kellett fizetni egy liter benzinért, és 660 forintba került egy liter gázolaj.
3. Kapacitáshiány:
Június 24-től 50 literben korlátozták a hatósági áras benzin és gázolaj eladását a Mol és az OMV kútjain, a Lukoilnál 20 liter volt az egyszerre kiadható max. mennyiség. A Mol vezérigazgatója ekkor azt nyilatkozta , hogy miközben az ársapka miatt bőven megnőtt a fogyasztás, az import éppen ugyanezért leállt, ráadásul a százhalombattai finomító kapacitásának 65 százalékát augusztustól, karbantartás miatt leállították.
4. A rendszer összeomlott
Az import hiánya és a rekordkereslet miatt az ellátási láncban egyre nagyobb volt a feszültség. 2022 végére az ország számos pontján fordult elő:
- ideiglenes üzemanyaghiány
- tankolási korlátozás
- kutak ideiglenes bezárása
- a Mol saját hálózatának egy részén is akadozott az ellátás
A kis, független benzinkutak sok esetben minden egyes eladott literrel veszteséget termeltek, mert a beszerzési ár magasabb volt a hatósági árnál, ezért tömegével zártak be az ilyen kutak. A kormány ugyan később támogatási rendszert vezetett be, de ez sok szereplő szerint nem fedezte a valós veszteségeket.
2022 decemberében a kormány rendkívüli bejelentésben azonnali hatállyal megszüntette az árstopot. Az árak azonnal megugrottak: a benzin 641 Ft/literre, a gázolaj 699 Ft/literre nőtt, ez egyik napról a másikra 30–45 százalékos drágulást jelentett.
5. Röviden: megszívtuk
A 480-as üzemanyagárstop lefelé torzította a mért inflációt, ám amikor kivezették, a költségeken keresztül más árakba is begyűrűzött, majd látványosan megemelte a teljes inflációt.
A fogyasztói árindex egy kosár. Ha ebben egy nagy, gyakran vásárolt tételt (esetünkben az üzemanyag) árát mesterségesen lent tartjuk, akkor a kosár átlaga is alacsonyabb lesz annál, mintha a piaci ár érvényesülne. A mesterséges ár kivezetéskor viszont „ráugrik” a kosárra a valóság. A Magyar Nemzeti Bank 2022. decemberi inflációs értékelése konkrétan leírja, hogy 2022 decemberében az infláció emelkedése teljes egészében az üzemanyagok drágulásából jött, ami a december 7-i árstopkivezetés következménye volt.
Ezt a független szakértők és elemzők jó előre megjósolták, és valószínűleg most is ez várna ránk, ha újra bevezetnék a 480 forintos ársapkát az üzemanyagokra.
Pénteken újabb áremelés:
