Az EU már két éve kötelezővé tett több biztonsági asszisztenst az újonnan piacra kerülő autókban. Ilyen az automata vészfékasszisztens, a vezető éberségét figyelő rendszer, a sávtartó automatika, a guminyomás-ellenőrző, valamint az intelligens sebességasszisztens. Emellett minden járműnél elő kellett készíteni az alkoholszondás indításgátló csatlakozási lehetőségét is.
Most tovább bővül a kötelezően beépítendő eszközök köre – olvasható a Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott GSR2 (General Safety Regulation 2) rendeletben.
Az új előírások 2026. július 7-én lépnek hatályba, és minden akkor forgalomba helyezett új járműre vonatkoznak.
Mik ezek a kötelező felszerelések?
Az intelligens sebességasszisztens (ISA) felismeri a sebességkorlátozó táblákat, és GPS-adatok alapján is meghatározza az adott útszakaszra érvényes limitet. Indításkor automatikusan aktiválódik, és hangjelzéssel vagy a gázpedál ellenállásának növelésével figyelmezteti a sofőrt, ha túllépi a megengedett tempót.
Kötelező lesz az eseményadat-rögzítő (EDR), vagyis a „feketedoboz” is, amely többek között a sebességet, a fékezés idejét és erősségét rögzíti, így baleset után pontosabban rekonstruálható a történtek sora.
Az alkoholszondás indításgátló teljes rendszerének beépíthetőségét szintén biztosítani kell. Megfelelő használat mellett ez megakadályozza, hogy ittas vezető indítsa be az autót. Fejlettebbé válnak a fáradtság- és figyelemfigyelő rendszerek is: az új generáció már kamerákkal és szenzorokkal követi a sofőr tekintetét, viselkedését, kormány- és pedálhasználatát, így azt is észleli, ha nem az útra figyel, hanem például telefonozik vagy videót néz.
Kötelező elem a vészfékjelzés (ESS) is, amely erős fékezésnél villogó féklámpával figyelmezteti a mögöttes forgalmat, csökkentve a ráfutásos balesetek esélyét. A tolatást segítő rendszerek – radar és kamera – szintén előírássá válnak: hátramenetben automatikusan aktiválódnak, és nemcsak hanggal, hanem képpel is jelzik az akadályokat, így a nehezen észrevehető tárgyakat vagy akár egy leguggoló gyermeket is.
A sávtartó asszisztens (LKA) továbbra is része a kötelező csomagnak: indexelés nélkül nem engedi elhagyni a sávot, és szükség esetén vissza is kormányoz. A sofőr azonban irányjelzővel vagy határozott kormánymozdulattal felülírhatja a beavatkozást, például kikerüléskor.
Fáradtság- és figyelmetlenség-érzékelő. Már eddig is használtak olyan eszközt a magasabb kategóriájú autókban, ami jelezte, ha a sofőr elálmosodott, nem figyelt az útra. Az újabb generációs eszközök azonban már nemcsak azt figyelik, a kormányon tartja-e a sofőr legalább az egyik kezét. Ezek kijátszására már nem elég félpercenként erősebben ráfogni a kormányra esetleg kissé elfordítani azt.
A legújabb fáradtság- és figyelmetlenség-érzékelők folyamatosan kamerákkal és különféle szenzorokkal folyamatosan monitorozzák a sofőr éberségét, légzését, kormány- és pedálhasználatát, és azt is látják, hogy mit figyel, hol van a tekintete éppen. Így azt is érzékelik, ha a sofőr nem fáradtság miatt nem figyel az útra, hanem azért, mert filmet néz vagy sms-t ír.
Tolatóradar és -kamera. A tolatóradarok már eddig is sok baleset előztek meg, még több esetben akadályozták meg, hogy a sofőr összetörje autója hátulját tolatás közben. A kisebb, alacsony tárgyak, de még egy, az autó mögött leguggoló gyermek is aktiválta a szenzorokat, csakhogy sokszor ilyen esetben, amikor a sofőr hátranézett nem látott semmit és senkit az autója mögött, ezért a figyelmeztetés ellenére folytatta a tolatást. Ezért lesz kötelező elem a kamera, ami automatikusan bekapcsol, ha a sofőr hátramenetbe kapcsol és nemcsak hangjelzéssel figyelmeztet.
Lényeges változás, hogy az új szabályoknál már nem a gyártási dátum számít.
Ha egy autót korábban gyártottak, de csak 2026. július 7. után helyeznék forgalomba, akkor is tartalmaznia kell az előírt rendszereket. Ezek hiányában az adott jármű nem kaphat uniós forgalomba helyezési engedélyt.
A szigorítások a GSR2 (General Safety Regulation 2) rendelethez kapcsolódnak, amely a Vision Zero célkitűzést szolgálja: az EU azt szeretné elérni még mindig, hogy 2050-re senki ne haljon meg közúti balesetben az unió útjain.
A statisztikák szerint a balesetek mintegy 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza — például gyorshajtásra, ittas vagy fáradt vezetésre, figyelmetlenségre. Az Európai Bizottság becslése alapján a fejlett vezetéstámogató rendszerek ezekből a balesetekből akár 30–50 százalékot is megelőzhetnek, mivel a technika folyamatosan és egyszerre több tényezőt is képes figyelni.
