Közel 2000 darab töltőállomásnál tankolunk Magyarországon, összesen 4,4 millió személyautót országszerte. Nemrég nyilvánosságra hoztuk a legnagyobb benzinkutak toplistáját, most bemutatjuk a töltőállomások működését és az üzemanyag útját a tartálykamionból az autónk tankjáig.
Az üzemanyag érkezése a töltőállomásra
Mindannyian láttunk már tartálykocsit benzinkútra érkezni, azt viszont nem tudjuk, hová milyen gyakran kell begurulniuk. Ezt a töltőállomások föld alatti tartályaiban működő szintmérő szondák központba küldött adatai alapján szervezik meg a legnagyobb cégek szoftverei.
„Elsősorban a forgalomtól függ: van, ahová hetente egyszer-kétszer szállítanak, míg a jelentősebb forgalmú állomásokra akár naponta. Sőt műszakonként is érkezhet üzemanyag” – mondja Füzes Zoltán, a Shell Hungary kiskereskedelmi igazgatója. A normál menetrendtől eltérő rendkívüli esetek is előfordulnak a műszaki problémától a hirtelen forgalomnövekedésig, ilyenkor külön egyeztetés után indulnak útnak a kamionok.
A legfontosabb alapelv, hogy a töltőállomás nem ürülhet ki, ezért a logisztika tervezésénél a forgalmi viszonyokon felül a MOL szerint még az „esetlegesen felmerülő váratlan körülményeket is” figyelembe veszik. Az ő kútjaiknál is jelentős különbségeket mutat a kamionok érkezésének gyakorisága: a legforgalmasabb helyekre akár naponta háromszor jön friss benzin és gázolaj, míg máshová csak hetente egyszer.
Naponta akár kétszer, háromszor töltik egyes kutakat (Kép: Getty Images)
A benzin és a gázolaj tárolása a kutakon
A napi három és a heti egy kamion maximálisan 21-szeres különbség, azonban a legtöbb autós által használt és a legcsendesebb töltőállomokon értékesített üzemanyag mennyisége között simán lehet százszoros különbség is. Ennek alapja, hogy a kutak mellett (vagy alatt) a föld mélyén különféle méretű és eltérő darabszámú üzemanyag-tartályok tárolják az üzemanyagot. Ezek a tartályok belül sem egyformák.
A MOL-nál jellemzően 1-9 darab tartály található egy-egy kúton. A tartályok lehetnek osztatlanok, de jellemzőbbek a több rekeszesek. Általános a 2, 3 vagy 4 rekeszes kialakítás, de akár 5 rekesz is előfordulhat. A rekeszek – tehát nem a tartályok, csak a rekeszek – térfogata 10 és 60 köbméter között változik.
Nem egyszerű ügy a töltőállomások alatti tartályok méretének tervezése, ugyanis ezek kapacitását az adott kút építésekor kalkulált járműforgalom alapján határozták meg. Sokszor akár évtizedekkel ezelőtt. Csakhogy azóta számos úton jelentősen változhatott a forgalom, a városok szélére hipermarketek települtek, új közlekedési csomópontok létesültek, egykor nyugodt útszakaszokból járműtengerrel küzdő tranzitutak váltak. A megugró forgalom-mennyiséget azonban ritkán követi kétévente újabb árokásás és plusz tartályok földbe helyezése a népszerűbbé vált kutaknál.
Ráadásul az eladott benzin és gázolaj mellett az egykori és a mai üzemanyag-választék is egészen más. Lehet, hogy meglepő, de a prémium termékek megjelenése után nem manapság van több belőlük.
„Az 1990-es évek elején akár hétféle üzemanyagot is forgalmaztunk, ezért akkor jellemzően hétrekeszes tartálykapacitások épültek. Ma általánosan négy termék tárolása jellemző, néhány helyszínen kiegészítve speciális üzemanyagokkal (pl. XXL Diesel, MOL Racing). A normál (95-ös benzin és sima gázolaj) üzemanyagok esetében a jellemző rekeszmennyiség 30–60 köbméter, kisebb forgalmú kutaknál 20 köbméter. Prémium üzemanyagoknál jellemzően 20–30 köbméter, kisebb forgalom esetén 10–20 köbméter” – közölte a MOL a Vezessel.
Tartályok a földben, oszlopok állnak, átadás előtt egy új MOL-kút (Kép: MOL)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2,6 millió darab benzines személyautó és 1,4 millió dízel fut az ország útjain (a nagyságrendileg 100 ezer elektromossal most nem foglalkozunk). A járművek számából azonban közel sem következik, hogy ilyen arányban tartanak 95-ös benzint és gázolajat a kutak, ugyanis a dízelüzemű járművek átlagosan sokkal több kilométert futnak, nem is beszélve a teherautókról, amelyeknek jóval nagyobb az üzemanyagtartálya.
Füzes Zoltán szerint a tárolt üzemanyag megoszlása a töltőállomás elhelyezkedésétől és forgalmi jellegétől is függ. „Az autópályák mentén működő kutaknál – az áthaladó forgalom és az üzleti flották nagyobb jelenléte miatt – jellemzően nagyobb arányban tárolnak gázolajat, körülbelül 60 százalék dízel és 40 százalék benzin megoszlásban. A nem autópályás, hagyományos töltőállomásoknál ezzel szemben általában kiegyenlített, nagyjából fele-fele arányú a 95-ös benzin és a gázolaj készlete” – mondja a Shell kiskereskedelmi igazgatója.
A töltőállomásokra jellemző pontos arányokra is igaz, hogy minden esetben az adott kút forgalmi tapasztalatai és az ott tankolók igényei határozzák meg.
Befolyásolja az üzemanyag minőségét, hogy -10 fok van, vagy +35 fok?
És az, hogy fél napig vagy 1,5 hétig pihen a tartályban a benzin és a gázolaj? Az üzemanyag-forgalmazók szerint „megfelelő körülmények között akár hónapokig megőrzik a minőségüket” a folyadékok, de mint láttuk, ennél sokkal gyorsabban cserélődnek a folyamatos értékesítés és utánpótlás miatt. „A tárolhatóság időbeli korlátja a gyakorlatban nem jelentkezik” – állítják.
Ettől függetlenül a MOL azt mondta megkeresésünkre, „az üzemanyagokat évszakonként eltérő paraméterekkel gyártjuk, hogy minden időjárási körülmény között biztosított legyen a stabil minőség és a megfelelő teljesítmény”.
A külső hőmérsékletben valóban lehet akár 50 Celsius-foknyi különbség a leghidegebb téli napok hajnalai és nyári kora délutánok kánikulája között, azonban „a föld alatti tartályok hőmérséklete közel állandó, így a külső időjárás hatása minimális”. A tartályok jellemzően 2–3 méter mélyen helyezkednek el, ahol a hőmérséklet egész évben viszonylag állandó, nagyjából 15–20 Celsius-fok körüli.
A minőség mellett így a térfogatra sincs érdemi hatása a föld alatt: a 10 Celsius-fokos hőmérsékletkülönbség általában 0,5–1 százalékos térfogatváltozást okoz. Ez pusztán fizikai jelenség, az adott tömegű üzemanyag energiatartalma változatlan marad úgy is, hogy a benzin és a gázolaj eltérő sűrűségű anyag, és mindkettő tágul melegben, illetve összehúzódik hidegben. A benzin némileg érzékenyebb erre a hatásra, mint a gázolaj, de a föld alatt nincs jelentős hőmérséklet-változás az évszakváltozások ellenére.
Mikor volt 310 forint a benzin? A budaörsi MOL 2020 márciusában (Kép: Vezess)
A kút tartályától az autónk tankjáig
Természetesen csővezetéken jut el az üzemanyag a föld alatti tartályokból a kútoszlopokig, a szivattyúk ezekben a kútoszlopokban működnek. Ez az úgynevezett szívott rendszer, ahol a kútoszlop szivattyúja felszívja az üzemanyagot a tartályból.
„Nincsenek külön tartalékszivattyúk, a gyakorlatban a több kútoszlop jelent üzembiztonságot. Ha egy oszlopnál műszaki hiba lép fel, a többi kútoszlop továbbra is kiszolgálja a vásárlókat” – válaszolja kérdésünkre Füzes Zoltán.
A föld alatti üzemanyagtartály és a kútoszlopon lévő pisztoly között jellemzően körülbelül 20-30 méter csővezeték húzódik. Ez a hosszúság üzemanyagtípusonként és kútoszloponként értendő, habár az állomás elrendezésétől függően kisebb eltérések lehetnek, de nagyságrendileg ez az átlagos méret. Ebből következően sok száz méternyi cső húzódik a földben a több üzemanyagot tároló és értékesítő töltőállomások alatt.
Előfordulnak – például a MOL-nál – olyan állomások is, amelyeknél a kútoszlop közvetlenül a tartály fölé került. Ilyenkor a csővezeték hossza mindösszesen 1–2 méter. Arra is van ugyanakkor példa Magyarországon, hogy egyes helyszíneken akár 60 méter a távolság.
Ritkábban, de működnek nálunk nyomott rendszerrel működő kutak is, ezeknél a tartályokban dolgoznak a szivattyúk. A szívott rendszerek jellemzően 25–30 méterig működnek optimálisan, ennél nagyobb távolság esetén nyomott rendszert alkalmaznak.
Tartályok, szivattyúk és csővezetékek – sok mindent rejt a föld egy benzinkút alatt (Kép: Shell)
Mi és mennyire pontosan méri a kocsinkba tankolt benzin és gázolaj mennyiségét?
A kútoszlopban elhelyezett és hitelesített mérőberendezés feladata, hogy meghatározza a kiadott üzemanyag mennyiségét, amit a kijelzőn látunk a végtelen gyorsan pörgő forintok mellett. A pisztoly szerepe kizárólag az üzemanyag biztonságos adagolása.
„A mérési pontosságot jogszabály és mérésügyi hatósági előírás rögzíti. A hatályos mérésügyi szabályok szerint a töltőállomásokon használt mérőberendezések megengedett mérési eltérése ±5 ezrelék, vagyis 100 liter esetén legfeljebb plusz-mínusz 0,5 liter lehet az eltérés” – mondja Füzes Zoltán. A kútoszlopokat évente kötelező hitelesíttetni a mérésügyi hatósággal (korábban OMH, ma a kormányhivatal mérésügyi szerve).
A Shell kiskereskedelmi igazgatója szerint, ha egy kútoszlop nem felel meg ezeknek az előírásoknak, nem használható, amíg a hibát ki nem javítják és újra nem hitelesítik az adott oszlopot. „Ez a rendszer biztosítja, hogy az autósok valóban annyi üzemanyagot kapjanak, amennyit a kijelző mutat.”
Ez az előírás a mérési pontosságra a minimális tankolási mennyiség felett érvényes, amely jellemzően 2 liter Magyarországon. A mérés pont olyan, mint a tankolás, egy edénybe töltik az üzemanyagot, majd megmérik és rögzítik a mennyiségét.
Fontos megjegyezni – mondta a MOL a Vezessnek – , hogy „a kútoszlop mérőrendszere pontosabb, mint az autók szintmérő műszere. Műszaki hibák ritkán előfordulhatnak, ezek javítása minden esetben a jogszabályi előírások betartásával történik.”
Ez a kamionos tankol, nem pedig tölt (Kép: Shell)
A személyautók kiszolgálására használt kútoszlopok átlagos adagolási sebessége nagyjából 40 liter/perc. A 80 liter/perc feletti teljesítményű berendezéseket nagy teljesítményű kútoszlopnak minősítik, a modern rendszerek 110–130 liter/perc sebességre képesek, míg a tehergépjárművekhez tervezett speciális fejek akár 180–200 liter/percet is elérhetnek.
Ezek a nagy áteresztőképességű pisztolyok vastagabb csőtorkolattal készülnek, így fizikailag nem illeszthetők személyautóink tanknyílásába.
Mennyi egy benzinkút villanyszámlája?
A szivattyúk száma és teljesítménye mellett az áramfogyasztást természetesen befolyásolja az épület és a védőtető mérete, a burkolt terület nagysága, a nyitvatartás (például éjszakai üzem), a mosó működése, a fűtés típusa (elektromos vagy gáz), valamint a beépített berendezések és konyhatechnológiai eszközök típusa és száma. Természetesen a töltőállomás forgalma is meghatározó tényező.
Mivel a vállalkozások átlal beszerzett áram ára az adott időszak üzleti villamosenergia árától függ (vagyis, hogy ki, mikor és mennyiért szerződött a szolgáltatójával), Füzes Zoltán szerint az áramfogyasztást érdemes inkább energia , és nem forintoldalon értelmezni.
„Egy nagyobb forgalmú töltőállomás éves villamosenergia fogyasztása nagyságrendileg 170 ezer kW/h. Ebbe beletartozik a kútoszlopok, a világítás, az üzlethelyiség, a hűtők, valamint az egyéb technológiai és biztonsági rendszerek működtetése.”
