Forma–1-es értelemben ritka szerencsés helyzetben érezheti magát Magyarország, ugyanis 1986 óta kivétel nélkül minden évben ellátogatott a Hungaroringre a mezőny – és még a koronavírus-járvány sem csúfított bele az évtizedek óta tartó sorozatba. Ennek köszönhetően az idén már a 40. Magyar Nagydíjat rendezik meg, és hogy ez mekkora szó, jól mutatja, hogy ennél hosszabb sorozattal csak a monzai helyszín büszkélkedhet, ami 1981 óta ad otthont megállás nélkül az Olasz Nagydíjnak.

40 év hosszú idő, különösen egy olyan folyamatosan változó környezetben, mint amilyen a Forma–1. Hogy mi minden változott, amióta 1986. augusztus 10-én először aludtak ki a lámpák a mogyoródi aszfaltcsíkon, az alábbiakban gyűjtöttük össze.

Csak pár évet fiatalodott a mezőny

A jelenlegi mezőnyből csupán két pilóta, Fernando Alonso (44 év 5 nap) és Lewis Hamilton (40 év 208 nap) élt már akkor, amikor megnyitotta kapuit a Hungaroring. Mindkét világbajnok a negyvenes éveit tapossa, amivel még az 1986-os versenyen is a mezőny legidősebb tagjainak számítottak volna. Az első Magyar Nagydíj napján az 1980-as vb-győztes, Alan Jones (39 év 281 nap), René Arnoux (38 év 37 nap), valamint az 1982-es idény vb-elsője, Keke Rosberg (37 év 247 nap) vezették a listát.

A képre kattintva galéria nyílik:

9 fotó

A jelenlegi 20-ból 8 versenyző viszont a 2000-es években született, amiben az is szerepet játszik, hogy a csapatok manapság lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetnek az utánpótlás-nevelésre is, mint tették azt a nyolcvanas években. Számszakilag azonban ez hozzávetőlegesen alig 3,5 év különbséget jelent: 1986-ban 31,2 év volt az akkor 26 fős mezőny átlagéletkora, míg az idei verseny napján 27,64 év lesz.

1986:

2025:

Arra is érdemes vetni egy pillantást, hogy 1986-ban több világbajnok állt fel a rajtrácsra: Nelson Piquet, Alan Jones, Alain Prost és Keke Rosberg révén négyen is úgy érkeztek meg Mogyoródra, hogy korábban már nyertek legalább egy világbajnokságot. Ugyanezt a mostani mezőnyből hárman mondhatják el magukról: a hétszeres győztes Lewis Hamilton, a négyszeres világbajnok Max Verstappen, valamint a kétszeres vb-első Fernando Alonso.

Futamgyőzelmek tekintetében azonban jobb a 2025-ös arány, mind a számuk, mind pedig az átlaguk tekintetében: az 1986. évi 3,12-es átlaggal szemben áll az idei 11,8.

Ayrton Senna az első hungaroringi versenyen szinte még újonc volt, míg a későbbi, 1992-es világbajnok Nigel Mansell a maga 84 versenyével akkor már a rutinosabbak közé tartozott. (Fotó: Mike King/Allsport/Getty Images)

Érdekesség viszont, hogy mindkét évben összesen tíz-tíz futamgyőztest köszönthetett a magyar közönség: 1986-ban Alain Prost, Nelson Piquet, Alan Jones, René Arnoux, Nigel Mansell, Michele Alboreto, Keke Rosberg, Ayrton Senna, Ricciardo Patrese és Patrick Tambay mondhatta el magáról, hogy már minimum egyszer pezsgőzhetett a dobogó tetején, az idén pedig a világbajnokok, tehát Lewis Hamilton, Max Verstappen és Fernando Alonso mellett Charles Leclerc, Lando Norris, Oscar Piastri, George Russell, Carlos Sainz, Pierre Gasly és Esteban Ocon tartozik ehhez a társasághoz.

Végül egy utolsó, de mellbevágó tény, amely inkább arra világít rá, hogy alakult át – pontosabban bővült – az F1-es versenynaptár az elmúlt 40 év távlatában. 1986-ban legtapasztaltabb versenyzőként Ricciardo Patrese mindössze 138 futamon indult el a Magyar Nagydíj előtt, aminél még a 2025-ös átlag(!) is több, egészen pontosan 139,3. Igaz, ez nagyban köszönhető a „nagy öregeknek”, a 415. futama előtt álló Alonsónak, valamint a mostanáig 368 rajtot számláló Hamiltonnak, akik 2001, illetve 2007 óta (szinte) állandó tagjai a bajnokságnak. Mindemellett annak is köszönhető a tetemes különbség, hogy 1986-ban még csak 16 fordulóból állt a szezon, 2025-ben pedig 24-ből, ami 50 százalékos növekedést jelent.

Nelson Piquet pályafutása 16. győzelmét szerezte az 1986-os Magyar Nagydíjon. A brazil az idei mezőnyben a negyedik legeredményesebb versenyző lenne a győzelmek szempontjából. (Fotó: Glósz András/Fortepan)

9 pont a győztesnek, 1400 lóerő és korszakváltás előtt

Finoman már utaltunk rá, hogy az első Magyar Nagydíj évében lényegesen rövidebb volt a versenynaptár, mint manapság. Tegyük hozzá, akkoriban még ritkaságszámba ment, ha a széria Európán kívülre merészkedett, ez azóta teljesen megfordult. 1986-ban a 16 alkalomból csupán ötször fordult elő, hogy a mezőny elhagyta az öreg kontinenst: Brazília, Kanada, Detroit (USA), Mexikó és Ausztrália számított kivételnek. Ehhez képest a mostani kiírásban a 24-ből 9 futamnak ad otthont Európa, de az itteni versenyek háttérbe szorulása kapcsán beszédesebbek a százalékos arányok:

• 1986-ban a futamok 68,75%-át rendezték Európában és 31,25%-át azon kívül,
• 2025-ben a futamok 37,5%-át rendezik Európában és 62,5%-át azon kívül.

Nemcsak a versenynaptár, de a pontrendszer is egészen más arcát mutatta az ún. „régi szép időkben”. 1986-ban Nelson Piquet 9 ponttal gazdagodott a Magyar Nagydíj győzteseként, vele együtt pedig az első hat helyezett, tehát a résztvevők alig több mint 23 százaléka szerzett pontot, 9–6–4–3–2–1 leosztásban – sőt akkoriban csak a legjobb tizenegy eredmény számított bele az egyéni összetett végelszámolásába. Mára a pontszerzők aránya kereken 50 százalékra ugrott annak köszönhetően, hogy a 20 tagú rajtrács felét, vagyis az első tíz helyezettet jutalmazzák világbajnoki egységekkel, a következő séma szerint: 25–18–15–12–10–8–6–4–3–2–1.

Az első hungaroringi verseny idején máshogy nézett ki a versenyhétvégék lebonyolítása is. 2006 óta bőven megszoktuk a három szabadedzésből, a három részre – Q1-re, Q2-re, illetve Q3-ra – bontott időmérő edzésből, valamint a versenyből álló rendszert. Ezzel szemben az 1986-os rajtsorrendről még két, egyenként egyórás kvalifikáció döntött: a versenyzők mindkét alkalommal tizenkét kört tehettek meg, az összesítés szempontjából pedig a legjobb köridejüket vették számításba. Bár Magyarországon minden nevezőnek sikerült kvalifikálnia, azokban az időkben is kiszűrték a rajtrácsról a túl lassú autókat: amíg manapság ezt a célt a(z esőben egyébként hatályon kívül lévő) 107%-os szabály, a múltban előkvalifikációt rendeztek.

Az Országos Mentőszolgálat mentőhelikoptere – 1986-ban már kötelező volt az állandó jelenléte. (Fotó: Urbán Tamás/Fortepan)

Ugyancsak más szintet képviselt a biztonság, illetve a Forma–1 technológiai háttere. Az első Magyar Nagydíjon nemhogy glória, de még HANS sem volt, sőt a mentőhelikopter és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által delegált orvos állandó jelenlétét is épp csak előírták. Leáldozóban volt a turbómotorok korszaka, ugyanis 1989-től – egészen 2014-ig – betiltották azokat. A gyártók már akkoriban is képesek voltak olyan blokkokat gyártani, amelyek 1400 lóerős teljesítményt adtak le – ez azonban csak az időmérő edzéseken volt jellemző, egy-egy kör erejéig, ugyanis a hajtáslánc, a sebességváltó, valamint a gumik hosszabb távon nem bírtak volna ki ilyen nagy erőhatást. Az 540 kilogrammos autók mellett különösen félelmetesnek hangzott ez a teljesítményszint, ezért is volt az a szabályalkotók célja, hogy lassítsák az F1-es autókat. Versenykörülmények között azért visszafogottabb, 500-900 lóerős tartományban használták a többnyire 1,5 literes erőforrásokat.

Megbízhatóság szempontjából azonban meg sem közelítették a mai szintet, ami az 1000 lóerő körüli, 1,6 literes V6-os motorokat jelenti. Amiben összeér az 1986-os és a 2025-ös szezon, az az, hogy mindkét év egy-egy korszakot zárt le, ugyanis 1987-től újra engedélyezték a szívómotorokat, míg 2026-ra új motorformulát vezetnek be. Alapjaiban megmarad az 1,6 literes erőforrás, ugyanakkor fontos változás, hogy a hőenergia-visszanyerő rendszert (MGU-H) betiltják, mindazonáltal nagyobb szerepet kap a hibrid hajtás. A mozgásienergia-visszanyerő rendszer (MGU-K) az eddigi 160 helyett körülbelül 470 lóerőről fog gondoskodni az 1000 lóerős összteljesítményből.

A Honda 1,5 literes, V6-os turbómotorja 1986-ból. (Fotó: Paul-Henri Cahier/Getty Images)

Gyakran visszatérő téma a mai autók mérete, ugyanis valóságos monstrumokká váltak az egy-két évtizeddel ezelőtti, vagy az annál is régebbi autókhoz viszonyítva – nem véletlen, hogy a mostani, 798 kilogrammos minimumtömeg csaknem 250 kilogrammal több, mint volt az első Magyar Nagydíj idején. Akkoriban a 2150 mm-es maximális szélesség mellett a tengelyek hosszát írták elő, de rendszerint 4,3 méter körüli autókkal álltak elő a csapatok. A jelenlegi szabályok 5630 mm-ben maximálják az autók hosszát, 2000 mm-ben a szélességét és 900 mm-ben a magasságát. Lekövették a változást a kerekek is: a 13 colosokat 18 colosok váltották.

Hogy 40 év múlva is lesz-e Magyar Nagydíj, vagy egyáltalán Forma–1 – és ha igen, milyen formában –, az még a jövő zenéje, viszont most hétvégén több mint 20 ezer lóerő fog elszabadulni, amint az ötödik piros lámpa is kialszik. A Vezess a helyszínről fog tudósítani a 40. Magyar Nagydíjon, addig is exkluzív ráhangoló cikkekkel tekintünk vissza a múltba, például az alábbival:

F1: Túl későn húzta fel sliccét a világbajnok

Elöl nyitott nadrággal állt a fotósok és az újságírók elé…

Kevés étterem kínál ilyen különleges élményt

Találtunk egy kávézót, ahol az autó nem csak díszítőelem,…