A körforgalom első pillantásra Európa egyik legegységesebb közlekedési megoldásának tűnik. Behajtás előtt elsőbbséget adunk a már bent haladóknak, befelé nem indexelünk, kifelé viszont igen – legalábbis ezt szoktuk meg Magyarországon.
Nincs több verzió, hazánkban van egy rendelet, mégpedig a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet, amely szerint a „Körforgalom” jelzőtáblát az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblával együtt a körforgalomba csatlakozó minden úton el kell helyezni. Vagyis elviekben Magyarországon nem lehet olyan körforgalom, ahol a jobbkéz-szabály érvényesül.
Külföldön azonban akadnak olyan kör alakú csomópontok, amelyek egészen más logika szerint működnek. Amennyiben nincs elsőbbségadás kötelező tábla a körforgalom bejáratánál, úgy a behajtónak van elsőbbsége a benne haladókkal szemben a jobbkéz-szabály miatt. Érdemes ezért nem rutinból vezetni külföldön a körforgalmú csomópontokhoz közeledve.
Franciaországban a korszerű és messze legelterjedtebb körforgalmakban – a carrefour à sens giratoire típusú csomópontokban – a behajtóknak kell elsőbbséget adniuk. Ezek tehát lényegében ugyanúgy működnek, mint a magyar körforgalmak.
Párizs híres helyszíne is kivétel
Léteznek azonban régebbi, hagyományos elsőbbségi rendű kör alakú csomópontok is, ahol a jobbról érkező jármű kerülhet előnybe. Ezek nem tekinthetők általános francia megoldásnak, de a legismertebb példák között van a párizsi Diadalív körüli Place Charles-de-Gaulle.
A magyar autósnak ezért nem abból kell kiindulnia, hogy Franciaországban másképp működnek a körforgalmak, hanem abból, hogy a kivételes csomópontoknál különösen figyelni kell az elsőbbséget jelző táblákra és felfestésekre.
Nagy-Britanniában már behajtás előtt fontos az index
Az Egyesült Királyságban a bal oldali közlekedés miatt a körforgalmakat az óramutató járásával megegyező irányban járják körbe. Behajtáskor általában a jobbról érkező, már a körforgalomban haladó járműveknek kell elsőbbséget adni.
Az irányjelzés szabályai is részletesebbek a magyar gyakorlathoz képest.
Aki az első, balra eső kijáraton szeretné elhagyni a körforgalmat, már a megközelítéskor balra indexel. Aki egy későbbi, jobb oldali kijárat felé tart, behajtás előtt jobbra jelez, majd a kívánt kijárat előtti utolsó kijárat elhagyása után balra váltja az irányjelzőt.
Nagyjából egyenes továbbhaladásnál rendszerint nem kell behajtás előtt indexelni, a körforgalom elhagyása előtt viszont balra kell jelezni.
A brit rendszer tehát nem egyszerűen a magyar szabályok tükörképe. Az irányjelzőt már a körforgalom megközelítésekor is használhatják arra, hogy jelezzék a tervezett továbbhaladási irányt.
Hollandiában a kerékpárosokra kell különösen figyelni
A holland körforgalmak elsőbbségi rendszere az autók szempontjából többnyire nem tér el jelentősen a magyar gyakorlattól. Sok csomópontot azonban különálló, körkörös kerékpárút vesz körül, amely keresztezi az autók be- és kihajtási útvonalát.
A kerékpárosok elsőbbsége nem minden holland körforgalomban azonos. Ezt a jelzőtáblák, az útburkolati jelek és az úgynevezett cápafogak helyzete mutatja meg.
A legnagyobb veszély kihajtáskor jelentkezik. A kerékpáros az autó mögül, oldalról vagy a holttérből is érkezhet, ezért az index bekapcsolása után is ellenőrizni kell a tükröket, és szükség esetén oldalra, hátra is körül kell nézni.
Nem pontos tehát általánosságban azt mondani, hogy Hollandiában a kerékpárosnak mindig elsőbbsége van a körforgalomnál. Sok helyen valóban őt kell elengedni, de az adott csomópont jelzései az irányadók.
A legtöbb európai ország modern körforgalmaiban a magyarországihoz hasonló szabályokkal találkozunk. A behajtó elsőbbséget ad a bent haladónak, behajtáskor nem indexel, kihajtáskor viszont igen.
A valódi eltérések elsősorban a különleges vagy régebbi csomópontokban, a brit bal oldali közlekedésben, valamint a holland kerékpáros átvezetésekben jelentkeznek.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
