A múlt héten röppent fel, hogy az Európai Unió szintet lépne a közlekedésbiztonság terén: a modern autókban már kivétel nélkül jelen lévő, sebességhatárokra figyelmeztető rendszerek helyett egyenesen távolból blokkolnák a gyorshajtást a jármű teljesítményének korlátozásával.
2024 óta az EU az új autókban kötelezővé tette a GPS-alapú intelligens sebességfigyelő rendszereket, melyek automatikusan jeleznek, ha gépkocsi túllépi az adott útszakaszon érvényes sebességkorlátot.
A brit Daily Mail írta meg először, majd a napokban több más hír- és szakoldal is megerősítette, hogy az Európai Bizottság az eredeti elképzelés felmelegítésével a fent említett rendszerre építve figyelmeztetés helyett egyenesen visszafogná a hajtást, az irányítást a vezető kezéből kivéve távolból vezérelten fizikailag-műszakilag nem engedné a gyorshajtást a teljesítményleadás korlátozásával.
Az egyesek által Nagy Testvér-technológiának bélyegzett elképzelés akár 2030-ra szabályerőre emelkedhet, és egyes közlekedésbiztonsági szakértők szerint akár 20%-kal is csökkentheti a baleseti halálozásokat.
A vezetői akarat, szándék, az emberi belátás kiiktatása, illetve nyomkövetési-adatvédelmi aggályok mellett is akad gond az elképzeléssel: a az intelligens sebességszabályzó rendszerek – egyelőre legalábbis – nem eléggé pontosak. Egy friss, júniusban publikált brit tanulmány szerint a GPS-es intelligens sebességfigyelő rendszerek minden negyedik alkalommal tévednek az aktuális sebességkorlátozást illetően, ami messze alulmúlja az autók saját – kamerás-navigációs – rendszereinek 90% feletti pontosságát, azaz a megbízhatóság is erősen kérdéses, az ilyen kívülről való „belenyúlás”, korlátozás akár balesetveszélyes is lehet.
A pontosságot illetően is van azért ötlet: az intelligens sebességfigyelők a GPS-es és kamerás adatgyűjtésen túl a közeli 5G-s eszközökkel való kommunikációval pontosíthatnák a helymeghatározást, hogy valóban az adott útszakaszra érvényes korlátozáshoz igazodjon a távoli „visszafogás”, ha szükséges.





