A tartós stressz nem válogat: először csak apró jeleket küld. Kezdetben ingerlékennyé, szétszórttá és dekoncentrálttá válik az ember. Ha azonban a nyomás tartós, a szervezet erősebb jelzésekkel üzen. Jönnek az alvásproblémák, emésztési panaszok, gyakori fejfájás, szapora szívverés, állandósult fáradtság, akár szorongás is. Ezek a tünetek mind arra figyelmeztetnek, hogy a feszültség már nemcsak a hangulatunkat, hanem a testünket is megterheli.

Szorongás vagy átmeneti feszültség?

Sokszor elsőre nehéz különbséget tenni a két állapot között. A feszültségnek mindig van konkrét kiváltó oka: egy helyzet, egy konfliktus, egy közelgő feladat. Ha ez megszűnik, a belső nyomás is oldódik. A szorongás ezzel szemben tárgy nélküli félelem, amely akkor is jelen marad, amikor látszólag minden rendben. Ahogy dr. Csernus Imre egy interjúban fogalmazott: „A feszültségnek mindig tárgya van, a szorongás az egy megmagyarázhatatlan eredetű félelem.” A feszültség elmúlik, ha megszűnik a forrása. A szorongás viszont akkor is velünk marad, amikor már nincs miért.

Túl a tűréshatáron

Miért jelentkeznek testi tünetek a mentális túlterheltség esetén? A válasz egyszerű: a testünk így jelzi, ha a feszültség, vagy szorongás már meghaladta azt a szintet, amit a szervezet el tud viselni. „Azoknál az embereknél, akik tele vannak egy csomó, megoldatlan félelemmel, megfigyelhető a hideg kéz szindróma. Ha valakinek hűvös és nyirkos a keze, akkor az a meg nem oldott félelmek szimbolikája” – jegyezte meg a szakember. A félelem ugyanis aktiválja a szimpatikus idegrendszert, aminek következtében szűkülni kezdenek az erek. Vagyis már nem úgy áramlik az erekben a vér, ahogyan korábban.

Milyen testi tünetek jelezhetik még, ha túl sok stressz éri a szervezetet? Az egyik legfontosabb és legnyilvánvalóbb jel a szapora szívverés. A stresszhormonok folyamatos készenlétben tartják a szívet. Amennyiben ez tartóssá válik, akkor a szervezet kimerül és a pulzus már nyugalmi állapotban is szaporább lehet. Sokan ilyenkor azt érzik, mintha a szívük ki akarna ugrani a helyéről. Jellemző kísérő tünet a mellkasi feszülés, amit szintén komolyan kell venni.

Magas vérnyomás, emésztési gondok

Ezzel párhuzamosan vérnyomás-emelkedés is tapasztalható. A test ilyenkor úgy reagál, mintha állandó veszélyben lenne. Amennyiben a vérnyomásemelkedés tartós, akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert komoly egészségkockázatot jelent.

Sajnálatos módon a stressz a gyomrot sem kíméli. Ezért fordulhat elő az, hogy a kedvenc paradicsomos gnocchidat vagy pizzádat nem úgy dolgozza fel a gyomrod, mint korábban. Gyomorégés, görcsök, puffadás, de akár hányinger és étvágytalanság is jelentkezhet. Mindez azért következik be, mert a tartós stressz átirányítja a vért az emésztőrendszerből az izmok felé, ezért a gyomor és a belek „lelassulnak”. Máskor pedig falási rohamok törhetnek rád, mert az evés átmenetileg csökkenti a feszültség érzését és örömmel tölt el.

Padlóra kerül az immunrendszer

A tartós stressz hatására jelentős mértékben felborulhat a szervezet hormonális egyensúlya. Emiatt a nőknél zavarok keletkezhetnek a menstruációs ciklusban, a férfiaknál pedig csökkenhet a libidó. Vagyis kevesebbszer fogják kívánni az együttléteket. Emellett az immunrendszer működése is gyengülhet. Gyakoribbá válhatnak a kellemetlen megfázások és betegségek. A test nem tud egyszerre védekezni és stresszt kezelni. A tartós stressz jelei közé tartozhat még az izomfeszülés is, ami leggyakrabban a nyak, a váll és a hát területén jelentkezhet.

A fenti tünetek tehát egyértelműen arra utalhatnak, hogy a test már nem képes alkalmazkodni a tartós feszültséghez. Ezeket egyfajta figyelmeztetésként is fel lehet fogni, hogy szükség van a változtatásra és a stressz hatásainak csökkentésére rendszeres stresszkezelő módszerek bevetésével és ha lehetséges, a stressz kiváltó okának megszüntetésével.

HIRDETÉS 

Ez a férfibaj beleszól a parkolási szokásaidba

Egyre többször előfordul veled, hogy úgy keresel…