Az intenzív havazás után jönnek a kemény fagyok, a Hungaromet előrejelzése szerint csütörtökről péntekre -19 és -13 fok között alakul a minimum-hőmérséklet, de a tartósan derült, szélcsendes, vastag hóval borított részeken -20 foknál is hidegebb lehet. A további napok is csak kis enyhülést hoznak, a hétvégén, a jövő hét elején is lehet reggelente -10 fok körüli vagy azt is alulmúló fagy.
Bár a gépjármű nem élőlény, az ilyen farkasordító hideg már azt is megviseli, a napokban olyan problémákba futhatunk be, melyekkel az év nagy részében nem találkozunk.
Már beülni is problémás lehet
Ha a havat már letakarítottuk, esetleg vezettünk is tegnap-ma, előfordulhat, hogy épp a kasztniról leolvadt hó, valamint az utastérben képződött pára miatt befagy akár az egész ajtó.
Fontos tisztázni, hogy az ajtó gumiszigetelése fagyott-e össze a karosszériával, vagy az ajtózár fagyott be. Központi záras autóknál az utóbbi általában nem jelent gondot. Ha a kulcsot be lehet helyezni a zárba, és az el is fordul, de az ajtó nem nyílik, akkor valószínűleg a gumitömítések fagytak össze. Ha a kulcsot egyáltalán nem lehet behelyezni, akkor a zárban összegyűlt nedvesség okoz gondot.
Az utóbbira a zárolajozó, jégoldó spray lehet a megoldás – ám csak akkor tudjuk használni, ha előzőleg nem hagytuk az autóban – ma este vigyük magunkkal a lakásba, ha eddig mondjuk kesztyűtartóban tároltuk! Egyszerű, de kockázatos trükk a kulcs öngyújtóval való melegítése: a forró kulcs a zárba tolva megolvaszhatja a jeget, de ez a fajta hőkezelés árthat a fémnek, törékennyé teheti, ráadásul a hő a kulcs elektronikus alkatrészeit is tönkreteheti.
Az ajtó befagyását a gumitömítések szárazra törlésével, gumiápolós kezelésével lehet elkerülni, de ha már késő, és odafagyott, rángatás helyett inkább a befelé nyomással próbálkozzunk. Permetezhetünk jégoldót a résekbe, de ezt töröljük is le, miután sikerült a nyitás, mert nem feltétlenül tesz jót a tömítéseknek. Esetleg meleg vizet is bevethetünk a jég ellen, de szigorúan kerüljük a forró vizet, az ugyanis megrepesztheti az üveget, a langyos is megteszi. Ilyen esetben is töröljünk mindent szárazra, máskülönben épp ez a víz fagyaszthatja be újra az autót.
Nem indul – oda az akksi?
Egy átlagos akkumulátor 3-5 év alatt veszít annyit az erejéből, hogy egy-egy húzósabb téli hideg már használhatatlanra gyengítse, márpedig a hideg nagy gyilkosa ennek az alkatrésznek: a kapacitás fagypont körül 30, még hidegebb körülmények között 40–60%-kal csökken, így egy használt akksi nem lesz képes megforgatni a motort.
A fagyban már az indítás előtt legokosabb ellenőrizni, hogy minden fogyasztó – lámpák (az utastéri is!), a klíma, a rádió – le van-e kapcsolva, hogy azok ne terheljék pluszban az akkumulátort, csak ezután adjuk rá a gyújtást. Sokáig semmiképp se erőltessük, ha kb. 10 másodperc után nem indul a motor, várjunk egy kicsit, majd ha még pár próbálkozás után sem járunk sikerrel, választhatunk a beoltás – amit legalább egy segítővel végezzünk! – vagy a bebikázás közt.
A ramaty állapotban lévő akksin már a hosszabb távú járás sem segít ilyen hidegben, ha biztosra akarunk menni, még aznap szerezzünk és szereljünk/szereltessünk be újat, máskülönban a kövtkező indítás is kudarcot hoz majd.
Villanyautóval nem jutunk olyan messzire
Ha már akkumulátorok: az elektromos autóknál ilyen hidegben a hatótáv 20–40%-kal csökkenhet, a fűtés pedig tovább megtehető kilométereket emészt fel, így ezzel kalkuláljunk indulás előtt, főképp ha tudjuk, hogy eleve nincs „csurig” az energiatároló!
Az üres tank is veszélyes
A kutakon nyilván megfelelő, téli üzemanyagokat tankolhatunk ilyenkor, de érdemes tudni, hogy a gázolaj nagy hidegben megdermedhet, a benzinekben lévő minimális víz pedig kifagyhat, ez is, az is eltömítheti az üzemanyag útját – nagyobb mennyiségnél kisebb az esély erre, az irányelv az, hogy kemény fagyokban legalább félig legyen a tartály. (Ez akkor is jól jöhet, ha valahol elakadunk – a fűtés nagyon sokat számíthat a várakozás alatt.)
A hidegben a motorolaj is besűrűsödik, lassabban jut el a kenési pontokra, ettől is nehezebb lehet az indítás, nő a kopás. Nem mindegy, milyen viszkozitású kenőanyag van az autóban, érdemes kifejezetten télre ajánlott olajat tölte(t)ni a kocsiba.
A hűtőfolyadék kinyírhatja a motort
A hűtőrendszerben, motorblokkban keringő hűtőfolyadék többnyire etilén-glikol, víz és korróziógátló adalékanyagok keveréke. Feladata a motor hőfeleslegének elvezetése, a hő átadása a fűtőradiátornak. Megfelelő keringés nélkül felborul az egyensúly, a motor akár fagyos időben is túlmelegedhet, miközben az utasok vacognak. Bármelyik benzinkúton ellenőrzi nekünk a kutas egy refraktométer nevű műszerrel, hány fokig vagyunk jók – a nagyáruházakban kapható, fokolószerű sűrűségmérő szettet nem érdemes megvenni, pontosságuk megkérdőjelezhető.
Szélsőséges esetben, ha tömbbé fagy a víz, előfordulhat a horrorfilmekbe illő motorblokkhasadás, ám erre a rémes eseményre igen kicsi az esély. Főképp mert nagy bajban ott vannak a blokk oldalába helyezett fagydugók. Ezek a blokk anyagánál jóval vékonyabbak, így előbb engednek a fagyott víz térfogat növekedésének, cseréjük pedig filléres tétel.
De ez is ritkaságszámba megy, mivel a betöltött folyadék jellemzően kásásra fagy, nem tesz kárt az alkatrészekben, blokkban, hűtésrendszer elemeiben, viszont tökéletesen el tudja állni a még folyékony hűtőkvíz útját a keringési körben. Ekkor következik be a télen váratlanul ható túlmelegedés, ilyenkor a figyelmetlen autós könnyen megfőzheti a motorját.
Ha valamikor, most fontos a megfelelő ablakmosó
A fagy a különböző gumi és műanyag alkatrészeknek sem tesz jót, a hidegben ezek rideggé, törékennyé válnak, a műanyagok könnyebben repedhetnek, a szilentek kopoghatnak, törhetnek, és az ablaktörlő lapátjai sem törölnek megfelelően.
Persze nem is lesz mit törölniük, ha a szélvédőmosó nem megfelelően fagyálló – a folyadék megfagyva szétrepesztheti a folyadéktartályt és a vízcsöveket, valamint a szélvédőre fagyva balesetveszélyes helyzetet okozhat. A téli folyadéknál a legfontosabb, hogy ne fagyjon bele a fúvókákba, de nem utolsó szempont az sem, hogy mennyire habzik a lé. A drágább levekben a fő összetevő etil- és izopropil alkoholokon kívül egyéb anyagokat is találunk. Van, amibe a gumilapátok élettartamát növelő glicerin kerül, vannak antisztatikus adalékanyagok, illetve korom-, só-, és zsíroldó hatásúak is.
Az abroncsokon keresztül is növelheti a fogyasztást a hideg
Kezdjük azzal, hogy nyári gumikkal szerelt autóval el se induljunk ilyenkor. A négy évszakos vagy téli gumi „kötelező”, ugyanakkor bár anyaguk bírja a hideget, a bennük lévő levegő ugyanúgy engedelmeskedik a fizika törvényeinek, mint a kinti, azaz összehúzódik, az abroncsban csökken a nyomás. Ez pedig – a gumik merevebbé válása mellett – csökkenti a tapadást, ugyanakkr növeli a fogyasztást. (Újabb érv a jól feltöltött tank mellett.) Érdemes ellátogatni a benzinkútra, és megfelelő nyomásra fújni az abroncsokat.
Minden más is „megfázhat”
Az akkumulátorokat már említettük, de az autók elektronikáját általában is megviselheti a kemény fagy: az elektromos ablakemelő lassan végezheti a dolgát vagy leállhat – bár valószínűleg csak a parkolójegy miatt engedjük le az ablakot ilyen hidegben –, az automatikus csomagtérnyitás is így járhat, a kijelzők is lassabban reagálnak, de szenzorhibák, téves figyelmeztetések is előjöhetnek, ahogy a kamerák, radarok is lefagyhatnak. Ezek szerencsére inkább csak átmeneti jelenségek, ezért is jó, ha lélekben készülünk rájuk, nem ijedünk meg rögtön.
