Legendás, sokat emlegetett történet, hogy hogyan született meg a Guinness világrekordok könyve. A múlt század ötvenes éveiben Sir Hugh Beaver, a Guinness sörfőzde akkori igazgatója egy vadászat alkalmával arról vitatkozott a társaival, hogy melyik a leggyorsabban vadászható madárfaj, és rájött, hogy volna igény egy ilyen gyűjteményre. Eleinte normális rekordok kerültek a könyvekbe: a legmagasabb ember, a leggyorsabban kirakott bűvös kocka, a legalacsonyabb léc alatt végrehajtott limbó, a legnehezebb sütőtök, és így tovább.
Aztán ahogy elfogytak az értelmes rekordlehetőségek, úgy nyitott a csapat, egyre specifikusabbá téve a rekordkategóriákat. Ebből született néhány jópofa marhaság (legmesszebbre nyilazás lábbal, leggyorsabb gátfutás békatalpban, legnépesebb Superman-jelmezes találkozó, leghosszabb emberi dominó, és még folytathatnánk sokáig,) de most már ott tartunk, hogy mindenre, egészen konkrét kihívásokra is kaphat Guinness-rekordot az ember.
Ennek az az egyszerű oka, hogy bár a világcsúcs-döntésre ingyen vagy minimális díj ellenében jelentkezhetsz, a hivatalos felügyelő jelenléte, a tanúsítás elvégzése és mindenekelőtt a Guinness World Record logó használati joga (ami az egészben a lényeg, nyilván) komoly pénzekbe kerül, a szervezők tehát örömmel támogatnak bárkit, akinek mondjuk az a mániája, hogy megszerezze a „Leggyorsabb 30 éves egyedülálló férfi, aki fél lábon átugrált a Margit-hídon, miközben izlandi nyelven szavalt Kosztolányit” címet.
Hasonló történt most Ausztráliában, amikor a Geely elhatározta, hogy bekerül a világ legnagyobb számban kiadott, levédett könyvsorozatába, azaz a Guinness Rekordok Könyvébe (bizony, a könyv benne van saját magában.) Ehhez egy gondosan megfogalmazott kategóriát teremtettek: „A legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztás, amellyel egy plug-in hibrid szabadidőjármű a Sydney és Melbourne között húzódó, óceánparti országúton végigment.”
Ha eltekintünk attól, hogy mennyire életszerűtlen ez a szűkítés, és arra koncentrálunk, hogy az autó 1056 kilométert tett meg, és közben 3,83 liter/100 km átlagfogyasztást ért el egy olyan útszakaszon, amelyen sík területek váltakoznak dimbes-dombos tájjal és városi dugókkal, valamint akadnak rajta kanyargós és egyenes szakaszok egyaránt, akkor annak már van értelme.
A Geely Starray EM-i (sokkal jobban csengő, kínai belpiacos nevén Geely Galaxy Starship 7) ugyanis egy 474 cm hosszú, 218 lóerős hajtáslánccal szerelt SUV, amelynél ez a fogyasztási érték kiemelkedően jól hangzik. Az ezer kilométert meghaladó távolság pedig azt szavatolja, hogy ne a 29,8 kWh kapacitású akkumulátorba töltött energiának, hanem a jól megtervezett teljesítményelektronikának legyen köszönhető a teljesítmény.
Az 1,5 literes belső égésű motorral szerelt konnektoros hibrid Európában egyébként még nem kapható, de a határán már igen: Fehéroroszországban Belgee X80 (a márkanév a Belorusszia és a Geely szavak összemosásából, a típusjelzés pedig a döntéshozók teljes fantáziátlanságából született) néven forgalmazzák.
Nem kell messzire menni az autós világrekordokért:
