Minden sofőr életében eljön a pillanat amikor teljes erejéből kell a fékpedálra lépnie. Ilyenkor egy átlagos 15-18 éves használt autóban is sokkal több folyamat zajlik le, mint amit elsőre gondolnánk. Nem csak arról van szó, hogy a pedált lenyomva a fékfolyadék a fékrásegítő plusz erejével a tárcsákhoz/fékdobhoz nyomja a fékbetéteket. Sok rendszer segít ekkor észrevétlenül, mert a sofőrök java mind a mai napig nem tud elég hatékonyan lassítani.
Igen, rosszul fékez az átlagos autós
A vészfék-asszisztens (Emergency Brake Assist – EBA, Brake Assist – BA/BAS) ötlete nem marketingosztályon született, hanem egy elég kijózanító vizsgálaton: a Mercedes a ’90-es évek elején vezetési szimulátorban nézte, mit csinálnak sofőrök vészhelyzetben.
Az eredmény: több mint 90 százalékuk NEM taposta elég erősen a féket, még akkor sem, amikor egyértelműen vészhelyzetről volt szó. A pedált gyorsan nyomták le, de nem padlóig – ösztönösen „kímélték” az autót.
A szerkezet bizonyos paraméterek (fékpedál lenyomásának sebessége és mértéke) alapján felismeri a pánikfékezés szándékát, és automatikusan a maximális rásegítő hatást váltja ki.
Ezáltal a kisebb rutinú vezetők jobban ki tudják aknázni az autó fékrendszerének tudását: ők akár 20-25 százalékkal rövidebb úton állnak meg, mint fékasszisztens nélkül. Az ilyen rendszerek lehetnek mechanikus és elektronikus működésűek, de egyaránt a vákuumos fékrásegítő működésébe avatkoznak be.
ABS – szinte nincs autó nélküle
De nem csak az erőt tekeri fel a rendszer, azt is több elektronikai agy szabályozza, hogyan jut el ez a hatás a kerekekhez. A legfontosabb biztonsági “fegyver” a blokkolásgátló, ami segít megtartani az irányítást az autó felett. Folyamatosan figyeli, hogy valamelyik kerék megáll-e a forgásban. Ha igen, elengedi egy pillanatra az adott kerékre jutó féknyomást, majd újra felépíti – ezt érezzük a pedál pulzálásaként, és ezért halljuk a jellegzetes kerregő hangot.
Az ABS az autózás történetének egyik legfontosabb biztonsági fejlesztése
Ennek fejlett alvállalkozója az EBD vagy elektronikus fékerőelosztó. Ez tesz rendet az első és a hátsó kerekek fékereje között. Ám ez még messze van az üdvösségtől, mert nemcsak egyenesben lassítunk. Az első-hátsó elosztáson kívül oldalankéntira is szükség van, amit a BMW mutatott be CBC (Cornering Brake Control) fedőnéven, ez a rendszer az ívkülső és az ívbelső kerekek különböző erejű fékezésével megakadályozza a kocsi stabilitásvesztését, amit a terhelésváltás idéz elő.
Helyettünk fékeznek az újabb típusok
Az igazán modern, jól felszerelt típusokban pedig már a pedálra sem kell lépni. Az AEB veszély esetén automatikus fékezéssel segít a baleset elkerülésében, vagy mérséklésében. Az autó első lökhárítójára szerelt radar és a szélvédőre rögzített kamera együtt figyeli az olyan potenciális veszélyeket, mint a gyalogosok és más autók.
A rendszer első fejletlenebb változatai még csak az autókra reagáltak, az újabb modernebb rendszerek a kerékpárosokat és gyalogosokat is képes azonosítani. Igaz képes a rendszer hibázni is, van hogy fantom autókat vízionál, vagy út szélén álló kocsi miatt fékez, esetleg plakáttól ijed meg:
A többieket is értesíteni kell
A sor nem csak a fékezést segítő elemekből ál. Van egy olyan funkció, ami a többi közlekedőt figyelmeztetni. Ez a vészféklámpa: egy vezetéstámogató rendszer, amely figyelmezteti az autó mögött közlekedőket, ha a sofőr az útviszonyokhoz képest erőteljesen fékez. Ilyen komoly lassítás esetén a féklámpák gyorsan, feltűnően villognak, így a többi járművezető időben észleli a helyzetet és gyorsabban reagálhat.
A rendszer a jármű hirtelen lassulását a féklámpák gyors villogásával jelzi. A vészféklámpa akkor aktiválódik, ha a jármű 6 m/s²-nél nagyobb lassulást végez, és a sebessége meghaladja az 50 km/órát. A rendszer akkor is működésbe lép, ha az autó blokkolásgátló fékrendszere (ABS) – amely már régóta kötelező – aktiválódik.
