A hátsó ködzárófény, vagyis ködlámpa, az autó egyik legerősebb fényforrása, amit kifejezetten arra terveztek, hogy akkor is látszódjon, amikor a normál lámpák már elvesznek a párában.
A ködlámpa nem azért van, hogy növelje a vezető látótávolságát, hanem azért, hogy minket könnyebben, hamarabb észre vegyen egy hátulról érkező jármű. Míg egy átlagos hátsó helyzetjelző izzója nagyjából 5 wattos, addig a ködlámpa 21 wattos fényforrást használ – vagyis több mint négyszer akkora teljesítményű.
Ez a különbség szabad szemmel is jól érzékelhető: míg a helyzetjelző csak sejteti az autó körvonalát sűrű ködben, addig a ködlámpa éles, vörös fénye valóban „átvág” a ködön.
A legtöbb személyautóban hagyományos P21W halogénizzó dolgozik ebben a szerepben, de az újabb modellekben egyre gyakrabban találkozunk nagy fényerejű LED-modulokkal, amelyek még kontrasztosabb, irányított fényt adnak. Ezen fényszórók úgy alakítják ki, hogy a fény koncentráltan, kis szögben terjedjen hátrafelé, és ne szóródjon feleslegesen oldalra vagy felfelé.
A színe sem véletlenül mélyvörös: ez a spektrumrész kevésbé szóródik a levegőben, így a piros fény jobban áthatol a ködön, mint bármely más árnyalat. És persze nem zavarja össze közlekedőket, hiszen a többi hátsó lámpa is pirosan világít (kivéve a tolatólámpa, de azt előremenetben nem is igen használjuk).
A magyar KRESZ is külön részt szentelt ennek a ködlámpának: csak akkor szabad használni, ha a látási viszonyok azt indokolják. Tiszta időben, jó látótávolság mellett bekapcsolni nemcsak szabálytalan, hanem veszélyes is – a mögöttünk jövőt ugyanis könnyen elvakíthatja, és össze is tévesztheti a féklámpával. A rendőrség is sokszor figyelmezteti az autósokat, hogy a hátsó ködlámpa nem dísz, hanem biztonsági eszköz, amit kizárólag akkor szabad bevetni, ha a látótávolság száz méter alá csökken.
Tudod mennyire büntethetnek indokolatlan ködlámpa-használatért? Alábbi cikkünkből kiderül:
