Olyan autókat lepleztek le az 1995-ös Genfi Autószalonon, mint a Lamborghini Diablo SV vagy a Renault Sport Spider, de a sztár, aki mellett senki sem ment el, az kétség kívül az F50-es Ferrari volt. Érdekes tanulmányautókból sem volt hiány, ezek között volt ott az Opel egészen picike, városi autó tanulmánya, a Maxx.

Felépítésében nem igazán hoz újat, ekkoriban már a Smart alapvető paraméterei is körvonalazódtak és a nagyvárosi miniautó műfaja sem igazán enged többet. A méret szinte adott, így a formával és az ötletekkel kellett játszani, amivel nagyon jól állt az Opel.

Danny Larsen és Frank Leopold tervezték az Opel Maxxot, aminek kétajtós változata 2 975 mm hosszú, 1 575 mm széles és szintén kicsit több mint 1,5 méter magas. Ezt a kicsike alapterületet pedig roppant ügyesen használták fel, hiszen az utastérben lévő vékonyka padok miatt elfért benne négy ülőhely. Igaz, ekkor egy árva liternyi csomagtér sem maradt. Cserébe kétüléses konfigurációban majdnem akkora raktere volt, mint egy Astrának.

Nagyvárosi kompatibilitását úgy demonstrálták, hogy keresztbe parkoltak be vele két autó közé, a padkának háttal. Később ezzel promózták a Smart ForTwót is.

 

A jó ötlet halála a drága kivitelezés 2

Extrudált alumíniumból készült az autó váza és ennek a platformnak bőven voltak előnyei. Például könnyedén gyárthattak belőle négyajtós változatot és cserélgethették rajta a karosszériaelemeket. Utóbbival együtt járt az is, hogy az elemek cseréjével személyre szabható lett az autó. Kisteherautót, kabrió strandautót és apró platóst is lehet készíteni az Opel Maxxból.

Eredeti, háromajtós formátumában mindössze 650 kg körüli súlya van. A biztonságot olyan apróságokkal alapozták meg, mint a deformálódó alumínium szerkezetek, a vezetőoldali légzsák, az ABS és a két hátsó kerék közé helyezett tank.

A jó ötlet halála a drága kivitelezés 3

12 hónappal a koncepció bemutatása után kapott zöld lámpát a megfelelő motor gyártása. Az Opel Maxx 1 literes, háromhengeres blokkja két vezérműtengelyes és hengerenként négy szelepes. 5000-es fordulaton adja le 50 lóerős teljesítményét, mellé 90 Nm nyomatéka van 2500-tól. Mivel 5 sebességes automata váltót csatlakoztattak hozzá, ezért a váltókarnak se kellett különösebben helyet keresni a kabinban.

12,1 másodperc alatt gyorsul a Maxx álló helyzetből 100-ra és 151 km/óra a végsebessége. A korszakban jellemző Euromix tesztciklusában 3,9 l/100 km-es átlagfogyasztást mértek állandó 90-es tempó mellett.

A jó ötlet halála a drága kivitelezés 4

Minden stimmelt és később a Smart és a Toyota iQ is visszaigazolta, hogy a Maxxnál is alkalmazott ötletek eljuthatnak a gyártásig. A General Motors viszont úgy találta, hogy az alumínium vázat és a belepakolt technikát egyszerűen túl drága gyártani.

Nagyon pici autót pedig nagyon sok pénzért nagyon ritkán vesznek meg azok, akik csak városi szaladgálásra keresnek megoldást.

Forrás: Carscoops