Ford a húszas évek végére a világ egyik leggazdagabb embereként megtehette, hogy grandiózus álmok megvalósításába fogjon bele. Mondhatni ő volt kora Elon Muskja, csak rakéták helyett egy komplett várost épített az Amazonas közelében. A 14 200 négyzetkilométeres  területen a tervek szerint 10 000 munkás dolgozott volna, Az előregyártott, modern házakba költöztetett alkalmazottak feladata a természetes gumi feldolgozása volt, a helyszínre telepített gyárakban.

Ford tehát nem holmi légből kapott víziót próbált megvalósítani, a cél ebben az esetben is a magasabb profit volt, amit a gumitermelés optimalizálásával, és a piacot uraló beszállítók megkerülésével próbált elérni.

Így néz ki Henry Ford elhagyott álomvárosa a brazil dzsungelben 1

Miután sikerült megegyeznie a brazil kormánnyal, 1926-ban elindult az építkezés, és szó szerint egy komplett amerikai kertvárost húztak fel a dzsungel közepén, rohamtempóban épültek a lakóházak, kórház, üzletek, még úszómedencéket is építettek a város lakóinak, amit szerényen csak Fordlândiának nevezett el az amerikai iparmágnás.

Álomszerűnek viszont korántsem volt nevezhető a semmiből kinőtt kisváros. Maga az építkezés is nehézkesen ment az utak hiánya miatt, a munkásokat sárgaláz, malária gyötörte, az életet pedig amerikai menedzserek irányították, szigorú szabályok szerint. Műszak után is tiltott volt az alkohol, a dohány, sőt még a foci is, a helyieket amerikai ételekkel etették, ezért nyolc kilométerre a teleptől létrejött egy kis szabad “sziget”, kocsmákkal, éjszakai pillangókkal, ahol kiengedhették a fáradt gőzt a melósok. 1930-ban olyan szintű munkáslázadás tört ki, hogy az amerikai felügyelők inkább kereket oldottak, és a brazil hadseregnek kellett bevonulni, helyreállítani a rendet.

A bukást mégsem a rossz munkakörülmények hozták, hanem a hibás koncepció. Az amerikaiak nem konyítottak a trópusi földműveléshez, hiába nőtt vadon a kaucsukfa vígan, a sűrű ültetésű, mesterséges telepítés nem bizonyult életképesnek, a betegségek, kártevők hamar tönkretették az ültetvényt.

Később próbálkoztak még egy másik területen, a Belterrának nevezett telep még nagyobb volt, 2 ezer munkással,  családokkal, ahol iskolák, templom és még golfpálya is volt. A szintetikus gumi 1945-ös feltalálása miatt feleslegessé váltak a nagy nehézségek árán felhúzott tájidegen telepek, amelyek teljesen kihaltak, a brazil vezetés csak hosszú évtizedek után kapta vissza a földkezelés jogát.

Így néz ki Henry Ford elhagyott álomvárosa a brazil dzsungelben 2

DCF 1.0

Így néz ki Henry Ford elhagyott álomvárosa a brazil dzsungelben 3

Próbálták hasznosítani az épületeket, de kevés sikerrel, a kétezres évekre viszont egyre többen fedezték fel az olcsó lakhatás lehetőségét a romos kisvárosban, ma körülbelül kétezren élnek a területen.

Henry Ford sosem járt nagyívű üzleti próbálkozásának helyszínén.