Minden korszakban akad egy igazán ritka Ferrari, ma ez már leginkább egy egyedi színkombinációt jelent, de korábban patinás karosszériás műhelyek által készített különleges darabok jelentették a Ferrarik csúcsát. Az ilyen gépek volánja mögött régen hercegek és grófok ültek, ma pedig a legkülönbözőbb üzletemberek és hírességek.

Ferrari Enzo (2003)

2002-ben kezdték meg a LaFerrari elődjének gyártását, mely teljesen más szellemben készült, mint purista elődei. Technikáját a Forma-1-ből örökölte, váza karbonból készült és aktív aerodinamikai elemeket is kapott, amiknek köszönhetően 7600 N leszorítóerőt termel 300 km/órás tempónál. Motorja 65 fokos hengerszögű, 6 literes V12-es. Teljesítménye 660 lóerő, melyet 7600-nál ad le, mellé pedig 657 Nm nyomaték társul.

Csupán 12 darab fekete Enzo készült –
és csak kettőnek van közülük ilyen bézs belseje -, ennek a tulajdonosa a Las Vegas-i szállodatulajdonos Steve Wynn, aki nem mellesleg az első hivatalos Ferrari kereskedő Nevadában. Az autóban csupán 27 844 kilométer van, így értékét bő 650 millió forintra becsülik.

Ferrari Testarossa (1986)

1984-től hét éven át készült a Testarossa, majd átvette helyét a frisebb 512TR. Motorja a közhihedelemmel ellentétben nem boxer, hanem 180 fokos hengerszögű V12-es. 4,9 literből 396 lóerős teljesítményt és 490 Nm nyomatékot hoztak ki az olaszok. Ügyes váltásokkal akár 5,3 másodperc alatt szalad 100 km/órás sebességre.

Nem csak a gyönyörű sötétkék szín, de az egyetlen tükör is különlegessége ennek a Testarossának, ezt nevezik Monospecchio-nak. Az egyetlen ilyen, melyet az USA-ban eladtak, a tulajdonosa pedig a tévés producer Michael Mann volt.

Ferrari 330 GT 2+2 Shooting Brake Vignale (1965)

Kevés ennél szokatlanabb formájú Ferrari akad, a vonalakért a Vignale műhely volt a felelős, akik ennyire egyedi autókat is alkottak sok évvel a bebőrözött Fordok előtt. Az autót 2016-ban teljes restauráláson esett át, aminek köszönhetően kifogástalan állapotban van a korábban zöld színben pompázó autó. 4 literes Colombo V12-es motorja 300 lóerőt teljesít. Előző tulajdonosa Jay Kay a Jamiroquai énekese, aki több egyedi Ferrarit is birtokol.

Ferrari 250 GT Coupe Pininfarina (1959)

Enzo Ferrari ekkorra már belátta, hogy szükség van az utcai modellek gyártásának stabilizálására, ezért megkérte a Pininfarinát, hogy tervezzen egy igazán hagyományos túrakupét a rendkívül népszerű és sikeres 250-es sorozathoz. Az autót 1958-ban mutatták be Milánóban és olyan vevőket vonzott be, mint Bertil svéd herceg. A gépháztető alatt 3 literes V12-es motor dolgozott 240 lóerős teljesítménnyel és 245 Nm nyomatékkal.

Nem csak a színe miatt ritka ez a sötétkék 250 GT Coupé, az olyan apró kiegészítők, mint a 410 Superamercia stílusú légbeömlő vagy a krómozott alsó díszléc is különlegessé teszik. Állapota mellett 13 330 kilométeres futásteljesítménye is figyelemre méltó.

Ferrari 166 MM/212 Export “Uovo” Fontana (1950)

Ez a furcsa szerzet egyike a legritkább és legkorábbi Ferrariknak, hiszen a 166 MM-re épül. A formatervet Franco Reggiani, a karosszéria megformálása pedig a Fontana műve. Az autót gyárilag 1,56 literes V12-es motorral szerelték, mely 186 lóerőt teljesít. A különleges 166 MM-et 1950. február 2-án vette át a megrendelő, gróf Giannino Marzotto. Hatvan év alatt többször cserélt gazdát, a csomagtartóban lévő pótkerékre pedig leginkább a Mille Miglia miatt volt szükség.