Míg más márkák szép lassan elengedik a nagy, klasszikus autóformájú limuzinok kezét és szinte csak szabadidő-autókat gyártanak, minden elképzelhető méretben, addig a Škoda most mutatta be a Superb negyedik generációjának ötajtós változatát. Ami határozottan okos húzásnak tűnik, mert versenytárs lassan egy sem marad a kategóriában, a Mazda6 2025-ben, a Peugeot 508 2027-ben dobja be a törölközőt, és a Volvo S60 sem húzza tovább 2028-nál. Sőt, házon belül sincs igazán versenytársa, mert a VW Passat is csak kombiként kapható. A korábban a Vezess által már tesztelt kombi Superb után érkező ötajtós változatot hazai pályán, Csehországban próbálhattuk ki.





Külső
A legfrissebb Škoda Superb a modellváltáskor megszokott trendeknek megfelelően minden irányban nagyobb, pedig már az eddigi generáció is méretes darab volt. Hossza 4912 milliméter – ez 43 mm-rel több, mint az előző hossza –, szélessége 2090 mm – itt 59 mm a plusz –, magassága 1481 mm – 12 mm a gyarapodás. Párhuzamosan a karosszéria növekedésével a belső tér is tágasabb lett – nem mintha égető szükség lett volna rá –, elöl 11, hátul 6 milliméterrel lett nagyobb a fejtér, a csomagtartó pedig 20 litert kapott pluszba, így már 645 liternyi cuccot lehet bepakolni hátra.

A nagyon régi Superb és a nagyon új egymás mellett
A forma alapjaiban nem változott, ugyan valamivel szigorúbb lett szemből az autó, és szögletesebbnek is tűnik, mint az előző generáció volt. Persze az új lámpákról no meg a korábbinál nagyobb hűtőmaszkról azonnal megismerhető az új generáció. Javult a karosszéria közegellenállási együtthatója, 0,23-ra, ez 15 százalékkal jobb, mint az elődé volt. Ezt többek között az áramvonalas felnikkel, aktív hűtőlamellákkal, burkolt padlóval és az optimalizált hátsó légterelővel érték el.
Látványos részletek is kerültek az autóra, elöl a második generációs mátrix LED-fényszórókban darabonként 36 LED dolgozik, kellően távolra világítva, de a szembejövőt nem elvakítva. A lámpatestek – az elsőé és a hátsóé is – dizájnja pedig a világhírű cseh kristályra utal. Emellett újrarajzolták a külső tükröt és a kilincseket is, utóbbi még saját világítást is kapott. Bővült a választható színek listája is, a választható nyolcféléből hat új.
Belső
A sajnos egyre gyakoribb rossz példák ellenére a Škodánál mintha olyan emberek tervezték volna meg a belsőt, akik ültek már autóban, sőt vezetni is szoktak, nem pedig egy monitor mögött ülve találnak ki marhaságokat. Eltekintve a VW-konszernél rendszeresített idétlen lámpakapcsolótól, nagyjából semmi baja nincs a Superb belsejének. Minden észszerű, logikus, amit menet közben biztonságosabb gombbal kezelni, annak saját, igazi gombja is van.
A klímavezérlés tekerőgombjai azért már az overkill kategóriába tartoznak, úgy látszik, oda csak be kellett pattintani egy, illetve dehogy egy, rögtön három kijelzőt. Az amúgy méretes, remek fogású gombok közepén lévő kijelző az aktuális funkciót jelzi, a két szélsőnél ez lehet a hőmérséklet, vagy éppen az ülésfűtés, ülésszellőztetés fokozatválasztója is. A középső programozható – le lehet hagyni róla a feleslegesnek ítélt funkciókat –, ez lehet hangerőszabályzó, a ventilátor fokozatállítója, vezetési módok közti választó, vagy akár a térkép zoomgombja is.
Már a kombi változatnál is száműzték a kézi váltót, így nem meglepő, hogy az ötajtós karosszériaváltozat is csupán automatikus váltóval rendelhető. A középkonzolról eltüntetett váltókar helyét teljesen beépítették, ezernyi rakodóhely, akár 45 W teljesítményű USB-C töltőpontok, amelyből egy fent, a visszapillantó mellett a fedélzeti kamerát tudja táplálni – a vezeték nélküli, indukciós töltőfelület 15 W teljesítményű, és léghűtéses –, illetve pohártartó költöztek az eltűnt váltókar helyére.
Magát a fokozatválasztót a kormány mögé helyezték át, forgatható végű bajuszkapcsoló formájában. Jó megoldás, de meg kell szokni, hogy minden egyebet a bal oldali bajuszkapcsolóval kell intézni.
A kormány mögött 10 colos képernyő a műszerfal, a középkonzolon lévő monitor pedig 13 colos, és van még színes head-up display is, méghozzá a jobb, szélvédőre vetítős fajtából. A komfortot masszázsfunkciós ülés, hangulatvilágítás javítja. Új a kétfelé nyíló fedelű könyöklő, és a Superbnél megszokott, az ajtóba rejtett esernyő pedig fenntartható forrásból származó anyagokból készül, bármit is jelentsen ez. A berendezéshez használt anyagok szépek, kellemes őket megérinteni, és az összeszerelés minősége is kiváló.
Hogy van-e elég hely a Superbben, azt a kérdést nem is érdemes feltenni, mert van. Annyi, hogy sosem fogy el, a második üléssorban még akkor is terpeszkedni lehet, ha előtted egy hormonzavaros hegyi troll ül, csontig hátratolt ülésben. Magasan van a tető is, és a hátul pöffeszkedést a fejtámlából lehajtható kis betétek teszik még komfortosabbá, amelyek szunyókálás közben megtámasztják a fejet.
De nem csak ennyi mágia van a Superbben, okosmegoldásokból 28 különböző található benne, kezdve a tölcsérré fordítható ablakmosó-betöltő kupaktól, az ajtóban lévő apró szemetesen, érintőképernyő-tisztító izén, telefontartón át a már újrafelhasznált anyagból készülő, a tankfedélből kiszedhető jégkaparóig.
Csomagtartója alapból 645 literes, amit a háttámlák ledöntésével 1795 literre lehet növelni. Persze itt is temérdek jó ötlet segíti a pakolást, vannak csomagrögzítők, 12 voltos csatlakozó, szatyorakasztó, rafinált működésű roló, a csomagtartó legalján pedig pótkerék.
Technika
A Škoda Superb negyedik generációja az MQB Evo padlólemezre épül – ez közös az új Passat-tal – és a limuzin változatban eggyel kevesebb hajtáslánccal érhető el, mint kombiban. Míg a puttonyos változat kapható 204 lóerős, 100 kilométer körüli elektromos hatótávú, külső áramforrásból is tölthető akkumulátoros hibridként is, addig az ötajtósnál ez nincs – jelenleg –, csak lágyhibrid opció létezik, amiben a két középső henger kis terhelésnél deaktiválható. Cserébe van belőle dízel, ami mindenféle elektromos mágia nélkül is röhejesen keveset fogyaszt. (A hétköznapi stílusban megtett tesztkör után 5,9 litert mutatott az erősebb, összkerékhajtású autó fedélzeti számítógépe.)
Az ötajtóshoz rendelhető hajtásláncok az alábbi táblázatból ismerhetők meg:
Motor | Hajtás | Teljesítmény | Nyomaték | Váltó |
1,5 TSI mHEV (benzines lágyhibrid) | elsőkerék-hajtás | 110 kW (150 LE) | 250 Nm | hétfokozatú DSG |
2,0 TSI (benzines) | elsőkerék-hajtás | 150 kW (204 LE) | 320 Nm | hétfokozatú DSG |
2,0 TSI (benzines) | összkerékhajtás | 195 kW (265 LE) | 400 Nm | hétfokozatú DSG |
2,0 TDI (dízel) | elsőkerék-hajtás | 110 kW (150 LE) | 360 Nm | hétfokozatú DSG |
2,0 TDI (dízel) | összkerékhajtás | 142 kW (193 LE) | 400 Nm | hétfokozatú DSG |
Vezetés
Menet közben pont úgy viselkedik az óriási test, mint ahogy gondolnád: békében, nyugalomban lehet vele autózni, az idők végezetéig. Mi a 4×4-es hajtással párosított, az erősebb, 193 lóerős dízelt kaparintottuk meg, ami irdatlan nyomatékkal és csendes üzemmel örvendezteti meg a sofőrt, miközben olyan hatótávokat jelez ki a fedélzeti rendszer – akár 1100-1200 kilométert is a 66 literes tankkal –, amik teljesen valószínűtlennek tűnnek. Hatékony a hangszigetelés, kényelmesek a masszázsfunkcióval is rendelhető, AGR minősítésű ülések, és jó az utastér klímakomfortja is.

Pirossal bekarikáztam a megtett és a még megtehető távot
A DSG-váltó civilizáltan kapcsol, nyoma sincs rángatásnak, bizonytalankodásnak, még hirtelen gázadáskor sem. Sőt, a manőverezés közbeni előre-hátra irányváltásokat is késlekedés nélkül megoldja. Aki úgy érzi, hogy mégis beleszólna a váltó működésébe, az választhat Sport programot is, vagy a kormány mögötti fülekkel is kedvére váltogathat.
Jól eltalált a kormányzás is, nem túl könnyű, de nem is nehéz a kormányt forgatni, és annyi visszajelzés érkezik az út felől, ami még pont jólesik a levezetett ötszázadik kilométer után. Futóművében adaptív lengéscsillapítók dolgoznak, ami a normál mellett komfortos és sportos is lehet, de egyiket sem viszi túlzásba. Komfortban sem lesz zavaróan lágy, és a sportos sem jelenti feltétlenül azt, hogy az autó szétrázza a belső szerveidet.
Fedélzeti rendszerének menüje sokféle beállítást tesz lehetővé, és aránylag könnyedén megtalálható benne, amire épp szükség van. Pár kattintással elnémítható a sebességtúllépésre figyelmeztető rendszer – nem is azért, mert notórius gyorshajtók vagyunk, sokkal inkább a hibásan értelmezett sebességkorlátozások miatt jajveszékel legtöbbször az összes hasonló rendszer –, és a gyakran használt funkciók is mindig könnyen elérhetők.
Méretéhez képest a manőverezés sem nehézkes a Superbbel, bár az igényel egy kis megszokást, hogy a hátsó tengely messze-messze a sofőr háta mögött van. Tolatásnál a hátsó kamera segíti a vezetőt a manőverezésben, bár az amúgy szép képet adó központi kijelzőn valamiért a tolatókamera képe olyan, mint egy sokszor másolt VHS kazettáról lejátszott videóé.
A Škoda Superb és vetélytársai – Listaár, forint | |
---|---|
Mazda6 G165 aut. (165 LE) | 14 409 900 |
Peugeot 508 BlueHDi aut. (130 LE) | 15 420 000 |
Alfa Romeo Giulia 2.2 aut. AWD (210 LE) | 19 000 000 |
Škoda Superb 2.0 TDI 4×4 aut. (193 LE) | 16 985 360 |
Költségek
Nagyjából 14,3 millió forinttól indul az ötajtós Superb árlistája az 1.5 TSI DSG mHEV változattal. A legolcsóbb, 150 lóerős dízelért 15 232 760 forintot kérnek, az erősebb, 193 lóerős 4×4-es változat beugróára pedig 16 985 360 forint. Egy felszereltségi szinttel feljebb már a 2.0 TSI 4×4 is elérhető, ez 17 980 240 forintba kerül, míg a fullos, 2.0 TSI 4×4-ért 20 902 510 forintot kérnek.
Értékelés
Határozott, férfias megjelenésével, a korábbinál még nagyobb külső és belső méreteivel a Škoda Superb továbbra is a kategória nagyágyúja. Belseje amellett, hogy óriási, tágas, komfortos, még a rengeteg apró, láthatóan alaposan átgondolt kis extrának köszönhetően elképesztően élhető is. Amelyik funkciónak gomb, kapcsoló kell, az gombbal, kapcsolóval vezérelhető, jó vezetni, a dízelmotorral erős és takarékos, zavaró hisztitől mentesek a vezetőtámogató rendszerei is, amelyek tényleg csak akkor működnek, amikor szükséges. Igazából nem nagyon találni fogást az autón, ami cégautónak ugyanolyan megfelelő, mint családi autónak.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|