Kis kör a szépségfarmon
Nem túl bika, de életmentő beavatkozásra is képes

Nem túl bika, de életmentő beavatkozásra is képes

Nem túl bika, de életmentő beavatkozásra is képes


Nemrég a Merivát is bekerítette a faceliftes csapat és nem is eresztették ki kezeik közül, míg ki nem rúzsozták a hűtőmaszkot krómmal, a műszerfali órákon újra nem rajzolták a számokat és át nem színezték a hátsó lámpaburát. Szó szerint véve ők volnának az arcemelő brigád, aminek magyarul több sávon sincs értelme, főleg a Meriva esetében. Az arcemelés magasan hordott orrot és nagy arcot feltételezne, pedig egy 75 lóerős egyterűnek a génjeibe kódolták az alkalmazkodást és a szerénységet.

Alkalmazkodásban a Meriva rögtön nagyon jó. A hátsó üléseket tologatni lehet hosszában. Egy másik megoldással mindhárom ülés behasal a padlóba és a sík területen kedvünkre sátrazhatunk. A kettő között létezik két személynek kényelmes fotelállás az ülések hátrahúzásával és befelé tolásával, ha pedig elég apró lábtér, akkor az egész padot előrerántjuk és máris nagyobb a csomagtartó. Az Opelnek van érzéke az egyterűkhöz, egyedül a régebbi Sintra bukott klasszikusan nagyot, a Zafira és a Meriva nagyon jól szalad.

Harc az A-oszloppal

Rövid távra élőhelyként is megteszi

Rövid távra élőhelyként is megteszi

Rövid távra élőhelyként is megteszi


Tankcsapda koncerten az első sor feje nem mozog annyit, mint az enyém vezetés közben, pedig én csak a dagadék első oszlopok mögül szeretnék kilátni. Nem megy, hiába rázom a fejem az oszlop elé-mögé, mindenképp kitakarja a fél világot, ami nagyon veszélyes. Városban és szűk kanyarokkal megszórt országúton a Merivát vezetni elég fárasztó a kényszeres kémlelés miatt.

Pedig az ülések elvileg pihentetően kényelmesek, a törvényes autópálya tempónál könnyen tolerálható a zajszint, pedig a kis motornak nagyon rövid váltóval nyúltak a hóna alá. (A hónalj elvileg ostobaság, hiszen hol a hónfelső, illetve minek is az alja ez? Réges-régen állítólag a hón a vállízületet jelentette, ezért mégse hülyeség.)


Derékaljnak megjárja

A népművelő percek után vissza az autóba, ahol részünkről sosem lankadt a hangulat. Nyitányként elszaladtunk vele egy táncos-zenés mulatságra a nyugati határszélre. A szervezésre szánt másfél perc miatt szállásról szó sem volt, tehát rekedtre üvöltöttük magunkat a koncerteken, majd fogmosás és aludtunk az autóban. A hátradöntött jobb első üléstámla és a padlóba hajtott hátsó ülés a csomagtartóval együtt elfogadható derékaljnak bizonyult, rövid távra.

Itt parkoltunk:

Teszt: Opel Meriva 1.3 CDTI 4

Mivel reggel ötkor betűzött a nap, korán keltek a kocsiban alvók. A Meriva hamar kiérdemelte a Közösségért emlékérmet, mert reggel még egy letérdelt akku életre keltésére is volt ereje, éjjel ugyanis több autóban leszívta a telepet a zenehallgatás. A tesztautó haladt a korral, ügyesen visszaadta az MP3-ban felírt talpalávalót is.

Jó parti: nem iszik, nem kártyázik

Napközben irány a Balaton, ami nincs közel, oda-vissza 360 km. Az már előző nap az autópályán feltűnt, hogy a motor a jól nevelt 130-nál majdnem 3500-at forog percenként. Egy dízellel ez egy kicsit soknak tűnik. A hamar leforgó sebességek előnye, hogy ezzel a váltóval nem szorultunk be a vasércet szállító bolgár kamion mögé. A Meriva gyorsulása nyilván nem emlékeztet rakétára, netán kőhajítógépre, de szerény adottságaihoz képest a 75 lóerős 1.3 CDTI emberesen teljesített. A sietés meg sem izzasztotta a részecskeszűrős Merivát, a pazarló gyorsaság ellenére 5,9 literes átlagot mértünk tankoláskor.

Nem egy bulimobil, de praktikus a kis egyterű

Nem egy bulimobil, de praktikus a kis egyterű

Nem egy bulimobil, de praktikus a kis egyterű


Bárhogy nyomjuk a gázt és hajszoljuk a kanyarokat, a Merivában nem alakul ki forradalmi hangulat (vö: Budára, Budára, a Helytartótanácshoz! Nyitassuk meg Táncsics börtönét!) Szép békésen kanyarodik, nem is kényelmetlen, olyan, mint az egész autó: egy kérő, akitől a lány nem jön lázba, de a szülők szerint mégis kiváló parti, hiszen tisztességes, az ördögnél egy fokkal szebb, családszerető, közkedvelt és nem kártyázik.