Teszt: Kia Sportage 2.0 EX 4×4 – Új szelek fújnak 1

Teszt: Kia Sportage 2.0 EX 4x4 - Új szelek fújnak


Megújult a Kia Sportge – mondom. Majd érkezik a kérdés: Miért, volt korábban is? Volt. Valószínűleg jobb is így, hogy kevesen emlékeznek az autó elődeire, mert azok köszönő viszonyban sincsenek az újjal. A Sorento sikerével a Kia magasra helyezte a lécet a konkurenciának és önmagának is, de az új Sportage nem verte le.

Formailag a Sportage egyértelműen illeszkedik a jelenlegi divatirányzatba. Egyszerű, szinte személyautós, egyterűs forma, amit sárvédő-szélesítések, műanyag borítások terepjárónak mutatnak.

Persze ezek az autók a kalandra vágyó – de azt csak a sípályához, horgásztóhoz vezető úton gyakorló – vezetőknek készülnek, ezért is kap ezüst fényezést a tetősín és ezért kellenek 16 colos könnyűfém felnik is. Hiszen ők többet fognak ezzel az autóval a parkolóházban üres helyért harcolni és a terepakadályok közül is a hazánkban leginkább jellemző kátyút győzik le legtöbbször.

Mindenesetre az autó szépre sikeredett, hangsúlyosak, de nem túlzóak az első lámpák, amik meghatározzák az autó orr-részét. Hiányzott az autóról a korábbi KIA-s hivalkodó hűtőmaszk próbálkozás, ezen az autón csak két esztétikus krómozott díszléc hangsúlyozta ki a márkajelzést.

Hátul az egyetlen krómozott kipufogóvég jelzi, hogy 2.0 literes benzines modellel van dolgunk, a dízelen mindkét oldalra jutott. A lökhárító felső részére gumiborítást tettek, hogy pakoláskor óvja a fényezett felületet.

Máshol is találkozhatunk gondolkodó, felhasználóbarát munkával, például a csomagtérajtó nem csak egyben, de az üveg külön is nyitható. A rendszámtábla feletti résben kapott helyet a két külön “kilincs”.

667 literes csomagtartó tárul fel a hátsó ajtó kinyitásával, ami nemcsak méretével, de kiegészítőivel is segíti a felhasználót. Akadnak fix akasztók a csomagtartóban, de a hátsó ülések támláiból is kihajthatunk ilyeneket, ezekre egyenként 3 kilogrammot akaszthatunk.

Van 12 voltos csatlakozó a hűtőládának, kompresszornak stb, de az apróbb tárgyaink sem fognak elgurulni, őket az oldalfalban kialakított rekeszbe rakhatjuk, vagy a “padlóhoz” rögzíthetjük hálóval. A hátsó ülések dőlésszöge is állítható, amivel az utasok kényelmesebben utazhatnak és a csomagtér is variálhatóbb.

Ha igazán nagy tárgyakat akarunk szállítani, az ülések egyszerűen ledönthetők. Egy kart kell meghúzni, az ülőlapok lesüllyednek és a támlák ledőlnek, az anyósülés támlája is vízszintesbe hajtható. Éppen ezek azok a részletek, amiben a Sportage “ereje” rejlik, hogy az utasoknak készült.

Az utastér is hasonlóan belakható, sok rekesz várja a holmiijainkat. Nagyok az oldalzsebek, de a műszerfalon is több helyre pakolhatunk, pohár- illetve italtartóból pedig nyolcat alakítottak ki az autóban.

Egyszerű műanyagok borítják a Sportage belsejét, mindez azonban csak nekünk fontos, a felhasználót nem fogja érdekelni, mivel esztétikusak és rossz úton sem zörögtek.

A kormány és a váltókar kellemes tapintású bőrborítást kapott és ilyen anyag jutott az ajtók belső fogantyújára is, így a vezető alig érintkezik műanyag elemekkel. A középső betétre pedig valódi alumíniumot eloxáltak.


Jó anyagok borítják az üléseket is, oldalt bőr, középütt valamiféle masszív szövet fedi őket. A lábrésznél kevés oldaltartással bírnak, ezt a feladatot csak a háttámla melletti rész látja el. Nem igazán jó a háttámla kialakítása, mert a vezető hátának közepét nyomja, míg deréktájon alig támaszt, ami fárasztóvá teszi hosszú úton a vezetést.

Terepjárósan magasan ülünk az autóban, így dugóban legalább nem csak az elkeseredett szomszédokat láthatjuk. Nagy az utastere is a Sportage-nak, nem kell szűkösködni, a magasabbak sem verik be a fejüket, ez igaz elöl-hátul egyaránt. Hátul viszont túl alacsonyan van az ülőlap.

2.0 literes benzinmotorral járt nálunk a Sportage, ami papíron jó adatokkal bír, de ezt nem teljesen lehet az utcán átélni. Alul viszonylag gyenge az erőforrás 3500-tól húz, 5000-től él igazán. Egyenletesen jár, csendes és magas fordulatszám ellen sem tiltakozik.

A Sportage gyengélkedéséért főleg a váltóáttételezés okolható. A váltókar hosszú utakon jár és rendkívül határozatlan. Visszaváltáskor az egyes és a hármas könnyen keverhető. Viszonylag hosszúak a fokozatai, ami ebben az esetben igazi kétélű fegyver.

Autópályán előnyös, hogy a motor az alacsonyabb fordulatszám-tartományban üzemel, viszont városban ez gyengévé teszi a kocsit. Amikor visszafogottan autózunk, nincs baj vele, csak ha sietnünk kell. Ilyenkor rendesen ki kell húzatni a motort, hogy haladni tudjuk, ám így már könnyedén fogyaszt 13 liter körül a Sportage.

Kellemes csalódás volt a Sportage futóműve is, amivel nem kell visszafogottan vezetni, jól tartja a karosszériát, viszont rossz úton igazi barátunk és eltünteti az úthibákat. Kanyarban kissé bedől a karosszéria, de nincs akadálya, hogy személyautósan vezessük.

Városban és könnyebb terepen is elboldogul a Kia, amiben főszerepe van a kis túlnyúlásoknak, a lökhárítók kialakításának és az így kialakuló jó első-hátsó terepszögeknek. Sőt, hogy a motorban se tegyünk kárt, egy kisebb védőborítás került a lökhárító alá. Persze nem feledkezhetnünk meg az összkerék-hajtásról sem, mert anélkül körülbelül annyit érnének a fentiek mint halottnak a csók.

Alapesetben csak az első kereket hajtja a motor, amikor valamelyik kipörög, akkor jut nyomaték a hátsó tengelyre. Nem csak az elektronikára hagyatkozhatunk, hanem mi is fixre zárhatjuk a hajtást, ilyenkor 50-50 arányban oszlik meg a nyomaték a két tengely között, ami jó segítség kis tapadású felületen. Ezt maximum 30 km/óráig használhatjuk, e fölött a rendszer oldja a fix hátsó hajtást.

Sebességfüggő szervokormányt kapott az autó, ami jó, de így is túl könnyen lehet irányítani a kocsit. A kormánymű maga pontos, az autó jól követi a kijelölt íveket.

A Sportage 5,5 milliótól lehet a miénk, amiért már egy viszonylag jól felszerelt modellt kapunk, a japán konkurenciánál olcsóbban, de csak elsőkerék-hajtással. Fél milliót kell pluszban fizetnünk a négykerék-hajtásért és újabb ötszázezret az EX felszereltségért, amivel gazdag kivitelű autót birtokolhatunk.


Műszaki adatok – Kia Sportage 2.0 EX
MOTORADATOK
Lökettérfogat (ccm) 1975
Furat x löket (mm) 82 x 93,5
Hengerek / szelepek száma 4 / 16
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) 104 (142) / 6.000
Max. nyomaték (Nm/ford.) 184 / 4.500
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) 11,3
Végsebesség (km/h) 174
FOGYASZTÁS
Város (l/100 km) 10,6
Lakott területen kívül (l/100 km) 6,8
Vegyes (l/100 km) 8,2
CO2 kibocsátás (g/km) 194
MÉRETEK
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) 4350 / 1800 / 1695
Tengelytáv (mm) 2630
Csomagtér (liter) 667
Menetkész tömeg/terhelhetőség (kg) 1548 / 592
Üzemanyagtank kapacitás (liter) 58
Gumiméret 215 / 65 R16
ÁR, KÖLTSÉGEK
Alapár (forint) 6 499 000
Konkurensek (forint) Hyundai Tucson Sport 4×4, 2.0 CRDI: 6 562 000
Toyota Rav4 2.0 VVTi Sol: 8 175 000
Honda CR-V ES: 7 710 750
Nissan X-Trail 2.0 MY05 Sport: 7 725 000
Tesztelt autó ára (forint) 6 499 090
A szériafelszereltség fontosabb tételei Hat légzsák, ESP, ABS+EBD, ködfényszóró, fűthető első szélvédő, központizár, állítható magasságú, bőrborítású, sebességfüggő szervokormány, elektromos ablakemelők, elektromos fütött tükrök, automata légkondicionáló, fedélzeti számítógép, automatikusan sötétedő belső tükör, tempomat, reteszelhető automataikus összkerékhajtás
ÉRTÉKELÉS
a vezess.hu véleménye Minőségében és formailag bőven versenyképes a Sportage, amihez hozzátartozik a kedvező ár. A váltón azonban még javítaniuk kell.
Pontszám (max. 10) 7,5 pont