Teszt: Opel Astra 1.7 DTI Eco 4 – Kompromisszumok nélkül 1

Teszt: Opel Astra 1.7 DTI Eco 4 - Kompromisszumok nélkül

Az Opel Astra Eco 4 az Astra 1.7 DTI-re épül és a donor csekély mértékű változtatásával érték el a kivételesen alacsony fogyasztást. A gyár ígéretei szerint az Opel Astra Eco 4 átlagosan 4,4 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren.

Mindenféle technikai hókuszpókusz alkalmazása nélkül valósították meg ezt. A változások javarészt aerodinamikai jellegűek és az autó légellenállását csökkentik. Néhány ponton azonban változtattak az alkalmazott anyagokon és új váltót is kapott a csökkentett fogyasztású Astra.

10 milliméteres karosszéria ültetés és feltűnő szárny a csomagtér fedélen: első pillantásra akár felpaprikázott sportmodellnek is nézhetnék az Opel Astra Eco 4-et. A nézelődők gyanúját tesztautónk esetén az is erősíthette, hogy a próbált Astra élénkpiros színben pompázott. A potenciális versenytársat keresők azonban hamar kiábrándulhattak a tuning-Astrának vélt autóból, ha megpillantják hátul az 1.7 DTI feliratot, vagy oldalt az Eco 4 emblémát.

A karosszéria ültetés és a szárny az Eco 4 légellenállását javítja, akárcsak a kisebb hűtőnyílás, a különleges gumik (175/80 R14) és a részben burkolt hátsó futómű. A légellenálláson kívül csökkentették az autó súlyát is: a karosszéria és a mechanika egyes részeinél acél helyett könnyűfémet alkalmaznak.

Változtatás a hajtásláncban, hogy hosszabbra vették a váltó áttételezését. Az alaktényező 0,30-ról 0,28-ra csökkent, ami megegyezik az 1987-es Év Autója címmel kitüntetett Opel Omega A akkor szenzációs, ma is igen jó alaktényezőjével. 15 kilogrammal alacsonyabb a nyerskarosszéria tömege magas szilárdságú acéllemezek felhasználásával, a futóműben alumínium rugóstagok és üreges lengéscsillapító-dugattyúk vesznek vissza a súlyból.

Ezek a változtatások nagyban befolyásolják az autó fogyasztását, ám a vezethetőséget és a használhatóságot egyáltalán nem. A vezetőt egyedül az zavarhatja, hogy a hosszabb fokozatok miatt vesztett az autó a rugalmasságából, így sűrűbben kell a váltó után nyúlni.

A 75 lóerős közvetlen befecskendezéses dízelmotor kiváló partner a stresszmentes vezetésben. A turbófeltöltő és a töltőlevegő hűtő alkalmazásával nem elsősorban a teljesítmény fokozása volt a tervezők célja, hanem a lehető legszélesebb fordulatszámtartományban elérhető forgatónyomaték biztosítása. A befecskendezési csúcsnyomás mindössze 900 bar, hagyományos elosztós adagoló táplálja a motort. A motor a dízeles kerregésből bemelegedve sem veszít, bár az utastérben ez kevésbé hallható.

A fogyasztáscsökkentési törekvések leginkább érezhető pontja a váltóáttételek áthangolása. Ez egy egyszerű és a mindennapi használatot nem befolyásoló módja az étvágy leszorításának. Olyan hosszúak a fokozatok, hogy városban csak harmadikig kell felkapcsolnia a vezetőnek. Ha mindenképen ragaszkodik a négyeshez, akkor választhat, hogy 50-nél 1500 alatt marad a fordulatszám mutató, így a motor elég mélyen dörmög és erősen rezegteti is autót, vagy vállalva a gyorshajtást legalább 65-ig gyorsít, hogy 2000 fölé emelkedje a mutató.

Az ötödik fokozatot városban teljesen el kell felejteni, még a 70-es táblánál sem fér el egy “laza ötös”. Ennek köszönhető azonban, hogy autópályán haladva 130 km/órás sebességnél mindössze 2600 a motor fordulatszáma, így elég csendesen működik a dízelmotor. A szélzaj is alig hallható, a gond nélkül tartható autópálya tempó 140-150 km/h. A végsebesség sem sokkal több, 175 km/h. Emelkedőhöz érve azonban hamar gond érheti a vezetőt, ha váltás nélkül akar túljutni a dombon.

A menetdinamika terén nem érheti kifogás az autót. 1500-as fordulat alatt ugyan elég gyenge a motor és hangos is, ám e fölött már jól viszi a közel 1,3 tonnás kocsit. 2500-as fordulat fölött kifejezetten élvezetes pörgetni a motort, ilyenkor már igazán elemében van az autó.

Városban még a reggeli csúcsforgalomban sem megy 6-7 liter fölé az autó fogyasztása, országúton pedig öt liter alatti érték realizálható. Akármennyire is próbáltuk, a négyliteres fogyasztást nem sikerült reprodukálni. A téli üzem nem támogatta kísérletezésünket, az pedig végképp nem, hogy a fogyasztási rekord megdöntése közben többször elragadott minket a motor nyomatéka.

Nem lehet panasz az Eco 4 rugózására. Rossz úton is nagyon stabilan fut az autó, dobálás és zörgés nem jellemző. A kanyarstabilitással is maradéktalanul elégedett lehet a vezető és az összes utas is, még a durva hibákra sem tartogat kellemetlen meglepetéseket, vagy alattomos ellentámadásokat az Astra futóműve.

A vezetőülésbe ülve semmi sem emlékeztet arra, hogy egy szimpla Astra helyett az Eco 4-be pattantunk be. A vezetőülés hosszabb távon is kényelmes. Az utastér nagy helyet szab négy utas hosszú távú szállítására, rövid távon azonban öten sem szűkölködnek az autóban. Külön öröm, hogy mindhárom hátsó utasnak jár fejtámla és hárompontos biztonsági öv. A csomagtér elfogadható befogadóképességgel rendelkezik. A 370 liter nem kategóriabajnok érték, de az átlagot hozza.

A középkonzol rajzolata meglehetősen unalmas, de a kapcsolók logikusan elhelyezettek, semmilyen meglepetés nem érheti a vezetőt. Egyedül a belső világítás felkapcsolása jelenthet újdonságot annak, aki még nem ült Opelben, mivel a kapcsolót nem a tetőkárpit környékén kell keresni, hanem a fényszóró forgókapcsolójának kihúzásával varázsolható elő a belső fény.

A kapcsolók logikus elhelyezésénél könnyű dolguk volt a tervezőknek, hiszen az Astra Eco 4 a Viva felszereltségű Astrára épül, így kényelmi felszereltsége meglehetősen szerény. Egyedül a központi zár és a szervokormány kényezteti a vezetőt, az elektromos ablakokért és a klímáért felárat kérnek. Nem állítható a kormány magassága, ám ezt valamelyest ellensúlyozza az állítható magasságú vezető ülés. A tükrök mozgatását sem könnyíti elektromos motor. Hölgyvezetők bizonyára hiányolni fogják a ma már kisautókban is kötelező piperetükröt a napellenzőben.

A biztonsági felszereltség sem teljes. A két első légzsák tartozik csak az alapfelszereltségbe, az ABS-ért és az oldallégzsákokért felárat kérnek.

A tárolórekeszeket tekintve jó dolga van minden utasnak. A térképzsebek elől-hátul nagyok, és mindegyikben egy-egy pohártartót alakítottak ki. A nagyméretű kesztyűtartóban ezen felül további két pohár elhelyezésére van lehetőség.

Az Astra Eco 4 listaára viszonylag kedvező, 4 140 400 forint. A különlegesen takarékos autó 300 ezer forinttal drágább, mint a hasonló felszereltségű, azonos dízelmotorral futó Astra 1.7 DTI. A két autó közti fogyasztási különbség minimális, csak 300-400 ezer kilométeres használat alatt térül meg a befektetés. Aki nem tervez ilyen hosszú távú együttműködést autójával, annak célszerűbb az olcsóbb dízel beszerzése. 12 évvel kiemelkedően jó az átrozsdásodás elleni garancia, a kilométerkorlátozás nélküli garancia egy évre szól.

Az Eco 4 a környezetvédelemre érzékenyeknek lehet jó alternatíva, akik büszkén kihúzhatják magukat autójuk mellett. Az Astra Eco 4-nél csekélyebb környezetszennyezéssel és fogyasztással csak a piac számára elfogadhatatlanul drágán lehetne alsó középkategóriás, teljes értékű autót kínálni.

Teszt: Opel Astra 1.7 DTI Eco 4 – Kompromisszumok nélkül 2