92,2 százalékban használnak biztonsági övet a magyar járművezetők a rendőrség legfrissebb adatai szerint. Első ránézésre magas számnak tűnhet, ha ennyien tartanák be az elsőbbségadás szabályait (legfőbb baleseti ok nálunk) vagy a sebességhatárokat (átlépésük a második számú balesetokozó), máris sokkal kevesebb helyre kellene szirénázva száguldani a mentőknek.
A valóságban azonban súlyos problémák vannak a biztonsági öv használatával és részben annak rendőrségi szankcionálásával nálunk. Több változtatás következtében esély van rá, hogy hamarosan megváltozik a helyzet.
Túl sok a halott
A hazai 92,2 százalékos arány valójában átlag alattinak számít az Európai Unióban, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint „a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező európai országok tekintetében ez az arány 96,5 és 99,2 százalék között mozog”.
Ennél is sokkal kedvezőtlenebb tény, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetben (a nyolc napon túl gyógyulókat vesszük ide) megsérültek 11 százaléka nem használta az övét 2024-ben Magyarországon. A közlekedési balesetben elhunyt személyeknek pedig a 21 százaléka nem csatolta be magát tavaly, miközben évtizedek óta senki nem vitathatja a biztonsági öv életmentő szerepét.
Volt rá példa, hogy a rendőrség képgalériát tett közzé azokról a balesetekről, amelyeknél nem használták az övet:
Sokan ügyeskednek a bírsággal
Nyilvánvalóan mindenkinek a saját érdeke az övhasználat, miközben a rendőrséget ellenőrzési és szankcionálási kötelezettség terheli. Összesen 206 340 közigazgatási bírságot szabtak ki az egyenruhások tavaly csak az övhasználat szabályainak negligálása miatt, a teljes és éves bírságösszeg 3 450 927 000 forint volt.
Nemrég megírtuk, hogy a gyorshajtásos bírságok közül mennyi milliárdot nem fizetnek be az elvileg megbüntetett autósok, és hogy milyen trükköket használnak. Azt az adatot rendőrségi adatkérés után közöltük, az övhasználattal kapcsolatban kiszabott, majd valóban befizetett bírságok számát azonban most nem árulta el az ORFK.
A nyár elején a Telex egy cikke azt állította, hogy az övhasználat dokumentált elmaradása esetén az illetékes rendőrkapitányság által indított közigazgatási hatósági eljárások a válaszadás elmaradása vagy a hozzátartozóra hivatkozó nyilatkozatok miatt nagy százalékban eredménytelenül zárulnak. Mikor rákérdeztünk erre a rendőrségnél, azt válaszolták, hogy „összességében ezen ügyek mintegy 20-25 százalékában tudott a rendőrség szankciót alkalmazni”.
Az ORFK mostani közlése szerint „a korábbi gyakorlatnak megfelelően – amennyiben nem került sor helyszíni intézkedésre – az ismeretlen elkövetővel szemben kezdeményezett eljárások során az eljáró hatóságok első körben az üzembentartó írásbeli nyilatkozata alapján próbáltak információhoz jutni a járművezetőről. Erre a megkeresettek nagyobb százaléka nem válaszolt, ezért azt a gyakorlatot is alkalmazták, hogy az üzembentartót tanúként idézik és nyilatkoztatják a járművezető személyéről.”
Kép: police.hu
Változik a helyzet
Két dolog kell, hogy jobban működjön a rendszer, ebből az első jogszabály-módosítás nemrég megtörtént, július 5-én megváltoztatták a közlekedési törvényt. Ez „teremti meg annak az alapját, hogy a biztonsági öv használatára vonatkozó rendelkezések megszegése – az M2 és az M3 járműkategóriába sorolt autóbuszok kivételével – a jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján is szankcionálható legyen” – állítja a rendőrség.
Az objektív felelősségi körben történő bírságkiszabáshoz emellett szükség van „a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelkezések hatályba lépésére” is.
Vagyis ha ezek a változások megtörténnek, akkor bizonyítóerejű képi felvétel alapján eljárhatnak az üzembentartóval szemben abban az esetben is, ha az utas nem használja a biztonsági övet. Ahogy az objektív felelősség elvét használják, amikor a nagyobb mértékű gyorshajtások, a leállósávon való haladás vagy a tilos jelzésen való áthaladás stb. esetén a rendszám alapján bírságolnak. Ha az üzembentartó bizonyítja, hogy nem ő vezetett, akkor a sofőr fizeti a bírságot, ha nem, akkor az üzembentartó.
Az említett törvénymódosítás tehát még előttünk van, a biztonsági öv használatának ellenőrzése és szankcionálása a módosítás hatályba lépéséig nem változik. Az viszont már most is működik, hogy a sofőrt (ha ő nem azonosítható, akkor az üzembentartót) megbüntetik például a VÉDA kapuk felvétele alapján, ha nem használja a biztonsági övet.
Ennek az autónak a vezetője sem kötötte be magát. A hátsó ülés lábrészéből szedték ki a tűzoltók (Kép: police.hu)
Büntetések és ellenőrzések
Látványos különbséget mutatnak a rendőrség eddigi bírságadatai abban, hogy jellemzően hol használják az autósok az övet, és hol nem. A szankcionáltak 87 százaléka lakott területen belül vezetett, 9 százalék lakott területen kívüli úton, míg 4 százalék autópályán. Nagy kérdés, hogy 2025-ben ki és miért nem csatolja be magát.
„Arra vonatkozóan azonban nem gyűjtünk adatokat és ebből adódóan nem rendelkezünk statisztikai adatokkal, hogy milyen ok/okok miatt mulasztják el a biztonsági öv használatát.”
Jelenleg 20, 30, vagy 40 ezer forint a bírság összege attól függően, hogy lakott területen belül, kívül, vagy autóúton/sztrádán fülelik le a szabályszegőt.
A Vezess kérdésére a rendőrség elárulta, hogy legközelebb október második hetében terveznek országos ellenőrzést, melynek része lesz a biztonsági öv használatának ellenőrzése is.
Megduplázzák a traffipaxokat
Két helyről is megerősítették szerkesztőségünknek, hogy az eddigieken felül új, fix traffipaxokat állítanak fel, nem is kis számban.
Kép: Koszticsák Szilárd/MTI
