Európában évente nagyjából 194 millió madár és 29 millió emlős veszti életét az utakon. Ezek nagy többsége, amikor az áldozat kis méretű – egér, mókus, sün –, szinte azonnal végzetesek az állat számára, és az autóban sem keletkezik nagyobb kár, ezért az autóvezetők többsége nem is áll meg, hogy kiderítse, mi történt az állattal.
A nagyobb vadak – szarvas, vaddisznó – már akár személyi sérüléses balesetet is okozhatnak, és általában a vadásztársasággal kell majd egyezkedni a baleset után. De mi a helyzet, ha háziállatot, kutyát, macskát gázol el valaki? Ami méretben nagyjából az előbb felsorolt két kategória között található, és érzelmileg is sokkal közelebb állnak hozzánk, mint például egy nyúl vagy béka. Ráadásul ezeknek az állatoknak van szerető gazdájuk is.
Mi a teendő, ha vadat ütsz el?
Mivel egy szarvas, vaddisznó tömegben is sokkal nagyobb, mint egy átlagos háziállat, és jellemzően nem is lakott területen, közvilágítással ellátott, 50-es zónában történik az ütközés, hanem nagyobb sebességgel, így a kár is jóval nagyobb lehet. Hogy ilyen helyzetben mi a teendő, azt ebben a cikkben szedtük össze. Kártérítéstől vadveszélyen át az elütött vad sorsáig minden benne van:
Arról pedig, hogy az autóra szerelhető ultrahangos vadriasztó miért nem ér semmit, a képre kattintva találsz információt:
Vajon ki lehet a gazdája?
Ha hirtelen termett előtted a háziállat, és bármennyire igyekeztél, nem tudtad elkerülni az ütközést, akkor először is nyugodj meg, bármilyen mérgesen is kerül elő a gazdi, nem okolhat téged a balesetért. De erről majd később.
Azonban gázolás után nem feltétlenül kerül elő azonnal az áldozat gazdája, és nem is biztos, hogy könnyű kideríteni, merre is kell keresned. Hacsak nem egy nyitott kapun futott ki másodpercekkel korábban a kutya, vagy nem lohol utána valaki elkeseredetten lobogtatva egy árva pórázt.
Ha kutyát ütöttél el, és hiába keresed a közeli házakban a gazdáját, és névvel, telefonszámmal ellátott nyakörvet sem visel az állat, akkor sincs veszve a helyzet, nagy valószínűséggel lesz szerencsétlen jószágban chip, aminek segítségével az állatorvos ki tudja deríteni a gazda adatait, telefonszámát.
Ez nem azt jelenti, hogy te is megkapod a számát, lakcímét – bármennyire is szeretnéd –, hanem azt, hogy az orvos fel tudja venni vele a kapcsolatot, hogy megbeszéljék, hogyan tovább. Macska esetében már nem deríthető ki ilyen könnyen a gazda kiléte, mert ritkábban chipeltetnek macskát.
Az is előfordulhat, hogy a csattanás után az ijedt állat hirtelen felpattan, és elinal. Ha ilyenkor sérült az autód is, akkor sütheted a kártérítést. A biztosítóban ugyan még bízhatsz, feltéve, ha van cascód, vagy kötöttél olyan kiegészítő biztosítást, ami a hasonló esetekben is fedezi a kárt (a sima kötelező felelősségbiztosítás ez esetben nem segít rajtad). De ilyenkor is jó, ha van szemtanú vagy kamerafelvételed a balesetről.
Mit mond a jogszabály?
A Polgári Törvénykönyv LXXIV. fejezetében ez olvasható:
“Felelősség az állatok károkozásáért
6:562. § [Az állattartás körében okozott kár](1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.”
A felelős állattartás közlekedésbiztonsági szempontból nagyjából annyit tesz, hogy zárt kapu, megfelelő kerítés mögött tartja a gazda az állatot, ha pedig sétáltatja, akkor azt pórázon teszi és képes megfékezni, megtartani a kutyáját. Vagyis a nyitott kapun, kerítésen át kiszökő vagy póráz nélkül sétáltatott kutya okozta balesetért egyértelműen a gazda felelős. Ilyenkor az autóban keletkezett kárt az állat gazdájának lakásbiztosítása is fedezheti, de léteznek kifejezetten háziállatokra köthető biztosítások is.
Kóbor kutya okozta balesetnél – ha az lakott területen belül történik – az önkormányzat lehet felelős, hiszen a település belterületén neki kell gondoskodnia a kóbor állatok befogásáról. Érdemes megpróbálni, de ha az önkormányzat be tudja bizonyítani, hogy rendszeresen foglalkozik a kóbor állatok begyűjtésével, akkor sajnos ugrott a kártérítés.
Mi történhet egy gázolásnál?
A szemmel is látható végtagtöréseken kívül sérülhet egy állat tüdeje, lehet mellkas-, gerinc-, koponyasérülése, és gyakran előfordulhatnak kevésbé látványos, de szintén nagyon veszélyes belső sérülések is, máj-, lép- és hólyagrepedés formájában.
Hogyan láss a mentéshez?
Ha elkerülhetetlen volt a gázolás, és elütötted szerencsétlen állatot, akkor úgy állj meg, hogy ne zavard a forgalmat, kapcsold be a vészvillogót, húzz láthatósági mellényt, és próbáld meg úgy megközelíteni az állatot, hogy ne legyél veszélyben, ne kockáztasd se a saját, sem más testi épségét. Ha látszatra menthető a helyzet, nem látsz az áldozaton az élettel összeegyeztethetetlen sérülést, akkor dönthetsz úgy, hogy felkeresel vele egy állatorvost.
Nyilván, ha neked nincs háziállatod, akkor valószínűleg a telefonodban sem lesz egyetlen, éppen riasztható állatorvos elérhetősége sem, de ha lenne, akkor sem biztos, hogy az lenne a legközelebbi hely, ahová vihetnéd a sérültet. A neten szerencsére könnyen találni megfelelőt, akit indulás előtt érdemes felhívni és felvázolni, milyen állattal érkeznél, és milyen problémával.
Húzz gumikesztyűt, majd a sérült állatot óvatosan közelítsd meg, amit takaróra, pokrócra vagy akár vastagabb kartonra érdemes fektetni és úgy szállítani – természetesen a sérült testrészeket minél kevésbé mozgatva –, miközben a száját olyan messzire kerüld el, amennyire csak lehet. Ilyen állapotban még a legbékésebb állat is haraphat, karmolhat, amire jobb felkészülni.
Mit csinál az állatorvos?
Bár az állatorvos nem jótékonysági szervezet, de egy fájdalomcsillapítást, sokkos állapot – a keringés heveny összeomlásának – megszüntetését valószínűleg még azelőtt elvégzik, mielőtt a költségekről szó lenne. Utána jobb esetben a chip adataiból úgyis kiderül a gazda kiléte, és onnan már az állatorvos egyeztet a tulajjal a további teendőkről, egyéb részletekről. Te megtetted, amit tudtál.
Ki fizet?
A tapasztalat szerint a legtöbb embernek dunsztja sincs arról, hogy az állatorvosok nem úgy működnek, mint a normál baleseti sebészet. Vagyis ha bevisznek egy állatot, és azt ellátják, akkor annak költsége lesz, az állatorvos nem menti meg automatikusan és ingyen a sérültet. Az ellátás költségei a tulajdonost terhelik majd, és valószínűleg a te károdat is az ő biztosítója fogja megtéríteni. Ha nincs biztosítása, és nem nyitott a kárrendezésre sem, akkor jogi útra terelheted az ügyet.
Mennyibe kerül?
Az állatorvos nem olcsó dolog. Sőt, inkább elég drága. Általában a betegvizsgálat 16-25 000, az első röntgen 18 000, majd a másodiktól már 10-13 000 forint közötti költséget jelent darabonként. Egy csonttörés gyógyítása 200-500 000 forint is lehet, a sebvarrás 20-50 000 forint, az infúzió 20-30 000 forintos tétel. Persze van szórás, ennél lehet valamivel kevesebb és több is, helytől, időtől függően.
Ki viszi el a tetemet?
Ha az ütközés során az állat elpusztult, akkor is van vele teendőd, balesetveszély esetén a 112-t is hívhatod, a fővárosban pedig az Állategészségügyi Telepnek lehet bejelentést tenni (+36/1-280-6832). Önkormányzati kezelésű úton az illetékes önkormányzatot kell értesíteni, illetve a Magyar Közút weboldalán is bejelentheted, ha elhullott állattal találkoztál.
A közútkezelő felhívja a figyelmet arra, hogy “A padkán, elválasztósávban található tetem esetében bejelentést nem kérünk, mivel valószínűleg már az útellenőrző szolgálatunk húzta oda, ugyanis a tetem elszállítását és ártalmatlanítását csak erre jogosult szakvállalkozó végezheti el”.
Természetesen senki nem akar sem sérült állattal bíbelődni, súlyos tíz- vagy akár százezreket fizetni az ellátásért, és egyáltalán nem hiányzik az a sokk sem, amit egy háziállat elgázolása okoz. Tehát érdemes lakott területen még körültekintőbben vezetni, és figyelni az olyan árulkodó jelre, mint amilyen egy éppen nyíló kapu. Persze ez is többszereplős játék, így az állattartóknak a karbantartott kerítésre, körültekintéssel nyitott kertkapura érdemes odafigyelni, illetve pórázzal sétáltatni a chippel ellátott kutyát. Hogy mindenki megússza a balesetet.
Mit mond az ügyvéd?
Megkérdeztük dr. Janklovics Ádámot, a vezess jogi szakértőjét is, hogy biztos képben legyünk. Alább az ő válaszai olvashatók:
Az utcára kitévedő, balesetet okozó kutya/macska gazdája felel az okozott kárért?
A háziállatok által okozott károk esetében a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) külön szabályozza az állattartó felelősségét.
Ptk. LXXIV. Fejezet
Felelősség az állatok károkozásáért
6:562. § [Az állattartás körében okozott kár]
(1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
(2) Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
Igen, a gazda felel az állat által okozott károkért.
A felelősség jellege objektív, ami azt jelenti, hogy a gazda akkor is felel a kárért, ha egyébként nem követett el szabályszegést vagy nem tudott az állat elszabadulásáról. Csak akkor mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt egy olyan, elháríthatatlan külső ok okozta, amely nem áll összefüggésben az állattartással (pl.: természeti katasztrófa, harmadik személy szándékos cselekménye stb.). Ezzel szemben nem mentesülpéldául, ha a kert kapuja nyitva maradt, az erkélyről szökött meg az állat vagy egyéb módon jutott ki az utcára (stb.) és balesetet okozott. Hiszen ezek olyan esetek, amelyeknél az állattartó gondosabb hozzáállással megelőzhette volna azt, hogy a kedvence elszökjön és kárt okozzon.
A gyakorlatban ez a felelősség azt jelenti, hogy:
Tegyük fel, hogy egy kutya kiszalad az utcára, az autós elrántja a kormányt az ütközés elkerülése miatt és egy oszlopnak hajt, az autó összetörik.
Ebben az esetben a kutya gazdája felelős az autóban keletkezett dologi károkért. A gazda köteles megtéríteni a javítási költségeket vagy a biztosító helyette megtéríti (szerződi feltételektől függően) és a biztosító visszkeresettel élhet a gazda felé.
Fontos, hogy nem csupán az számít állattartónak, aki az állat tulajdonosa, hanem az is, aki akár csak átmenetileg az állat birtokosa vagy felügyelője. Ide tartozik például az is, aki egy elkóborolt állatot befogad, aki a gazda távollétében gondoskodik róla szívességből, vagy akár az is, aki jogellenesen tartja magánál az állatot – ők mind felelőssé tehetők az állat által okozott károkért.
Más a helyzet, ha vadászható állatról van szó, így:
6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]
(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
(2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.
A nem pórázon sétáltatott vagy elszabaduló kutya eltér-e az előbbi esettől vagy lényegében ugyanaz?
Lényegében nem tér el, mindkét esetben az állattartó felelőssége áll fenn, ha az állat kárt okoz.
A különbség inkább a bizonyítás terén lehet, így ha póráz nélkül sétáltatott kutyáról van szó lakott területen, az állattartási szabály megszegését könnyebb bizonyítani, a felelősség egyértelműbb.
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
Ha elgázolok egy háziállatot, mi a teendő? Érdemes megkeresni a gazdáját? Ő kérhet az autóvezetőtől kártérítést?
Az állat elütése esetén meg kell állni és lehetőség szerint értesítni a gazdát, ha az állat azonosítható (pl.: nyakörvön elhelyezett elérhetőségek, chip alapján)
Értesíteni kell a rendőrséget, különösen, ha a gazda nem azonosítható vagy az állat a közúti forgalmat veszélyezteti.
A gazda kérhet kártérítést, ha bizonyítható, hogy a baleset a gépjárművezetőnek felróható (pl.: gyorshajtás). Azonban csak olyan állatok esetén lehetséges, amelyeknek van pénzben kifejezhető (piaci) értéke. Így egy házimacska vagy keverék kutya elütése esetén a gazda nem kérhet kártérítést (mert ezek piaci értéke 0 Ft), azonban egy fajtatiszta macska/kutya esetén a gazda kérheti az értékének megtérítését (körülményektől függően).
Ha elém szalad az állat, összetörik az autó, de utána a kutya elmegy, mivel tudom a biztosító felé igazolni, hogy nem én voltam a hibás? Egyáltalán fizet a biztosító ilyen esetben?
Ha kis- vagy háziállat okoz balesetet, a károsultnak már a helyszínen gondoskodnia kell a bizonyítékok rögzítéséről, mivel a bizonyítás terhe őt terheli. Célszerű tanúk elérhetőségét feljegyezni, fényképeket készíteni, és ha az állat gazdája azonosítható, vele azonnal kapcsolatot létesíteni, valamint írásos felelősség-elismerést kérni. Személyi sérülés, vitás helyzet vagy az állattartó ismeretlensége esetén indokolt rendőri intézkedést kérni, hiszen a hivatalos jegyzőkönyv a biztosítói eljárásban is fontos szerepet játszhat.
A károsultnak kell számszerűsítenie a kárigényét – például a javítási költséget, értékcsökkenést, valamint minden olyan tételt, amely a baleset következményeként merült fel.
Ha kóbor állat okozza a kárt belterületen, az önkormányzat is felelőssé tehető, mivel köteles gondoskodni az ilyen állatok befogásáról. Az állatok védelméről szóló törvény egyértelműen előírja az érintett önkormányzatok kötelezettségeként, hogy a település belterületén kötelezően kell gondoskodniuk a kóbor állatok befogásáról, így ilyen esetben a károsult az önkormányzattal szemben is érvényesítheti követelését.
Ha sérül az állat, állatorvoshoz viszem, az ellátás összege később behajtható a tulajdonoson, vagy az a sofőr költsége?
Ha a sofőr hibája nem állapítható meg és az állat okozta a balesetet, az állat sérüléséből fakadó állatorvosi költség nem a sofőrt terheli, hanem a tulajdonost a fentebb leírt objektív felelősség alapján. Így a sofőr által kifizetett költségek a gazdától visszakövetelhetők, ha igazolható a helyzet.
Ha a sofőr vétkes, például gyorshajtott, nem figyelt és elüti a pórázon vezetett kutyát, akkor felel az állat sérüléseiért és az állatorvosi költségeket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha az állat elpusztul (és van piaci értéke), akkor a piaci értékét. Ilyenkor a kárigény indítható a sofőr ellen.
