Aránylag nagy visszhangja van, amikor kigyullad, majd általában porrá is ég egy elektromos jármű. Látványos videók készülnek róla, ahogy égig érő lángokkal, gomolygó, mérgező gázokkal teli füstfelhővel küzdenek a tűzoltók. És jönnek a kárörvendő kommentek is, hogy sose vennék elektromos autót, az akkumulátor játékokba való stb.
Megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy ők hogy látják, tűzvédelmi szempontból veszélyesebb-e egy elektromos autó, mint egy hagyományos, belső égésű motorral felszerelt, nagyobb-e a kigyulladás kockázata, mi okozza a legtöbb autótüzet, illetve mivel, hogyan lehet eloltani a kigyulladt lítiumion-akkumulátorokat.
Spéci felszerelések
A katasztrófavédelemnél a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat járműveire telepítették azokat a speciális eszközöket, amelyek elektromos és egyéb alternatív hajtású járművek tüzeinél használhatóak. Az alternatívba a hibridektől a gázüzemű és akkumulátoros elektromos autókon át a hidrogénüzemű járművek is beleszámítanak, a katasztrófavédelem minden típus oltására felkészült.
Az elektromos járművek tüzeinek oltásakor leginkább az okozza a nehézséget, hogy a lítiumion-akkumulátorokban olyan nemkívánatos kémiai folyamatok indulnak el, amelyek következtében akár napokkal később is kigyulladhat a jármű. Az oltás az emberélet mentésével kezdődik, aztán a helyzethez legjobban illő technikával eloltják a tüzet. Elektromos autónál ezt az akkumulátor visszahűtése követi, amivel a későbbi újragyulladást lehet megelőzni.
Az oltólándzsával az eloltott jármű akkupakkjának belsejébe vizet fecskendeznek, amivel a felhevült akkumulátort visszahűtik. Magát az akkumulátort olyan masszív burkolat védi, amit hagyományos tűzoltóeszközökkel nem lehet elérni, ezért van szükség az oltólándzsára. Ez egy hegyes, elektromosan szigetelt fogantyúkkal ellátott lándzsa, amit kalapáccsal ütnek bele az akkumulátorba, majd a rácsatlakoztatott csövön keresztül vizet fecskendeznek bele.
Különleges eszközök
Vészhelyzeti csatlakozó
Ez az eszköz a jármű kiszámíthatatlan elmozdulása ellen használható ‒ magyarul az elgurulást akadályozza meg ‒, ez a töltőfejhez hasonló eszköz majdnem minden töltőaljzathoz csatlakoztatható és azt imitálja, mintha töltőn lenne az autó, így ha még működik a fedélzeti rendszer, az nem hagyja elgurulni a járművet. Az elemmel működő eszközön visszajelző lámpa ad információt arról, hogy sikerült-e blokkolnia a járművet. A készlethez egy fedélfeszítő kiegészítő is tartozik, amivel a zárt töltőnyílás ajtaját lehet felfeszíteni.
Oltólándzsa
Ezt az eloltott tűznél használják, ha még fennáll az akkumulátor melegedésének veszélye. Többféle hosszúságú szárral lehet használni, két távtartó fogantyúja van, amelyek 1000 voltig szigeteltek. A készlet a T formájú eszközből és egy méretes kalapácsból áll. Ezzel 30-40 perc alatt lehet a felhevült akkumulátort az előírt 65 fokos hőmérséklet alá hűteni. Az elmúlt években több oltólándzsát is beszerzett a katasztrófavédelem, jelenleg 36 darab oltólándzsa áll rendelkezésére.
Hőkamera
A tűzoltó járműveken rendszeresített hőkamerával nézik, hogy hol melegszik az égő jármű, hol van szükség az akkupakk mechanikai burkát áttörni és azt hűteni. A megfelelő pont meghatározásához a jármű mentési utasításai is segítenek, ezeket az információkat ‒ akkumulátor elhelyezkedése, áramtalanító csatlakozó helye ‒ már a vonulás alatt megkapják a tűzoltók.
Gumimedence
Ezt leginkább akkor alkalmazzák, ha a járművet nem lehet elszállítani. A medence nagy előnye, hogy parkoló autók mellett is használható. Használatakor az autó kerekeit megemelik, áthúzzák alatta a gumimedencét, majd a tetőn átvetett spaniferekkel rögzítik, ezután feltöltik vízzel. Ehhez nagyon hasonló az oltókonténer is, ami zárt rendszerű, így a szennyezett oltóvíz nem kerül a környezetbe.
Mit kell tennie a járművezetőnek?
Nagyon fontos a felhasználói tudatosságot is megemlíteni, hogy a járművezetőnek milyen feladatai és kötelezettségei vannak. Ha bárki azt tapasztalja, hogy tűz van a járműben ‒ függetlenül attól, hogy milyen típusú járművet vezet ‒, a legfontosabb, hogy azonnal, biztonságosan álljon félre. Lehetőleg olyan helyen, ahol a környezetében nem tud semmit meggyújtani. Járművektől, épületektől távol álljon meg.
Nem kötelező, de ajánlott
Bár Magyarországon nem kötelező az autóban tűzoltó készüléket tartani, a szakemberek mégis azt javasolják, hogy tartsunk az autóban legalább egy kétliteres ABF habbal oltó készüléket. Természetesen a porral oltó tűzoltó készülék is jó megoldás, azonban az oltás közben kifújt por okozhat olyan szennyeződéseket, amelyeket később nehezebb eltávolítani, ezért jobb járművekben a habbal oltó tűzoltó készüléket készenlétben tartani.
Milyen jelölések vannak a tűzoltó készüléken?
Az A, B C és D azt jelöli, milyen tüzek oltására alkalmas a készülék. Az A szilárd halmazállapotú éghető anyagot jelent, a B tűzveszélyes folyadékot, a C éghető gázt, a D éghető fémet.
Az se baj, ha a vásárló tudja, mekkora tűz oltására alkalmas az adott eszköz, így a készülék oltási teljesítményét is feltüntetik rajta. Ilyenkor szabványban meghatározott mennyiségű és minőségű éghető anyagot égetnek, illetve oltanak.
A készüléken feltüntetik az éghető anyag betűjelét – A, B, C, D –, illetve hogy az adott égő anyagból mennyit képes oltani. Például az „A30” harminc kilogramm szilárd, éghető anyag oltására alkalmas, a „B25” viszont 2,5 négyzetméternyi égő folyadék oltására lehet elegendő.
A következő adat az oltóanyag típusát jelöli, ezek az alábbiak lehetnek:
P – porral oltó készülék;
HN – nehézhab;
HK – könnyűhab;
G – halon; (már évek óta nem forgalmazzák);
CO2 – szén-dioxid;
V – víz
Létezik külön lítiumion-akkumulátoros járműtüzek oltására kifejlesztett tűzoltókészülék is, ebben zselé alapanyagú folyadék található, ilyet is lehet kapni, de egy kétliteres ABF habbal oltó már önmagában is nagy segítség lehet baj esetén. Ezzel a kezdeti tüzet még meg lehet fékezni, ezzel megelőzve a nagyobb károkat. Hogy milyen készülékek léteznek, és melyik milyen tűz oltására használható ,azt ebből a cikkből tudhatod meg.
Hogyan kell oltani?
Járműtüzeknél ‒ belső égésű motorral felszerelt járműveknél ‒ az esetek felében a motortérben szokott tűz keletkezni. Vagy az üzemanyag-ellátó rendszerből kiszabadul az üzemanyag, vagy kenőanyag kap lángra, amit a motor keltette hő gyújt meg, de zárlat miatt elektromos tűz is keletkezhet. Ha a tűz a motortérben keletkezik, és azt tapasztalja a vezető, hogy a motorháztető alól áramlik ki a füst, akkor álljon meg, szálljon ki, gondoskodjon az utastársak biztonságáról ‒ ők álljanak távolabb a járműtől ‒, és a motorházfedél felnyitása nélkül, a járműben lévő tűzoltó készülékkel próbálja meg megfékezni a kezdeti tüzet.
Ha a motorháztetőt hirtelen felrántanánk, akkor a kezdődő pislákoló tűz hirtelen rengeteg oxigént kap és ugrásszerűen megnő a tűz terjedése. Ha nem akarunk megsérülni, résnyire nyissuk fel a motorháztetőt, és a készülék tatalmát óvatosan, azt szakaszosan üzemeltetve fújjuk be a motortérbe. Jó eséllyel ezzel megfékezhető a tűz. Ha nem sikerül, akkor álljunk a járműtől távolabb, és hívjuk a 112-t. A lélekjelenlét és a gyors reagálás különösen fontos a járművek tüzeinek oltásánál, hiszen az első két percben van csak időnk cselekedni. Annyi éghető anyagot tartalmaz egy jármű, hogy két perc után már nagy valószínűséggel gazdasági totálkáros lesz az autó.
Ha az első két percben nem sikerül, akkor már csak a tűzoltók fogják tudni eloltani. Minél hamarabb értesítsük őket, hiszen annál több értéket tudnak megmenteni, minél hamarabb kiérkeznek. Persze a legjobb az lenne, ha a jármű vezetője azonnal észlelné a tüzet, és azt meg is tudná fékezni.
Ha kigyulladt, akkor felrobban?
Nem csak elektromosnál, hanem minden járműnél érvényes szabály, hogy az égő járműtől távol kell tartózkodni. A legtöbb jármű tartalmaz valamilyen pirotechnikai elemet ‒ ilyen a légzsák, illetve az övfeszítő patronja, de a lengéscsillapítók és a gumiabroncsok is felrobbanhatnak ‒, ezek az égés során felrobbanhatnak, de ez nem az a robbanás, amit a filmekben lehet látni.
Egy személyautó felrobbanására ezreléknyi esély van, ettől nem kell tartani. Ugyanígy nem kell attól sem tartani, hogy ütközés során kigyullad az autó. Persze nem lehetetlen, de nagyjából 0,3 százalék erre az esély az elmúlt évek statisztikái alapján. 14-16 ezer közúti közlekedési baleset történik évente Magyarországon, ütközés után kigyulladó autó viszont csak évente 50 esetben fordul elő.
Mitől gyulladhat ki egy elektromos autó?
Valamennyi személyautó tüzét vizsgálva megállapítható, hogy az esetek felében a motortérben keletkezett tűz. Az esetek harmadában az utastérben, 5 százalékában pedig a futóműben, hagyományos személyautók esetében gyakori még az elektromos hiba miatt keletkezett tűz is. A tűz keletkezésének veszélyét befolyásolja a jármű műszaki állapota, életkora, karbantartottsága, valamint a megtett kilométerek száma is.
| év | kigyulladt személyautók száma | ebből elektromos hajtású |
| 2019 | 551 | 1 |
| 2020 | 577 | 2 |
| 2021* | 606 | 3 |
| 2022 | 643 | 8 |
| 2023 | 684 | 2 |
| 2024 | 725 | 9 |
*A KSH adatai szerint 2021-ben 100 ezer autóra 500 darab elektromos jármű jutott, ami 200-szor annyi belső égésű autót jelent, mint elektromosat. Ha ezzel korrigáljuk a táblázat számait, akkor kiderül, hogy hajtástól függetlenül szinte pontosan ugyanakkora eséllyel kapnak lángra a járművek.
Az elektromos járművek leggyakrabban töltés közben gyulladnak ki, azonban ilyenkor sem az akkumulátor kap lángra, hanem maga a töltő vagy az elektromos rendszer. Sokan hosszabbító közbeiktatásával töltik az elektromos járműveket, ami azért probléma, mert az átlagos, barkácsáruházban kapható hosszabbító vezeték keresztmetszete nem erre az áramerősségre van tervezve.
Magyarul túl vékony benne a vezeték, és felmelegszenek használat közben. Ezért javasolt kizárólag gyári töltővel, hosszabbító nélkül tölteni az autót, és hosszabbítóhasználat helyett szakemberrel kiépíttetni a töltőpontot.
Mélygarázsban kigyulladt hibrid jármű oltása ‒ 2025.02.06.
Miért nehéz az elektromos autót eloltani?
A lítiumion-akkumulátorral ellátott autóknál a legnagyobb problémát az jelenti, hogyha kigyullad a jármű és az akkumulátort hosszú időn át erős hőhatás, lánghatás vagy mechanikai behatás éri, akkor olyan nemkívánatos kémiai folyamat indul meg a belsejében, ami az akkumulátor folyamatos melegedéséhez, majd kigyulladásához vezethet. Ha ég a lítiumion-akkumulátor, akkor akár méteres szúróláng is keletkezhet, többek között ezért is érdemes minél távolabb kerülni tőle.
Különösen problémás a lítiumion-akkumulátorok oltása, hiszen az égésénél mérgező, sőt, éghető gázok és oxigén is keletkezik. Tűzoltási megoldás szokott lenni az oltótakaró használata ‒ tudjuk a tűzvédelmi oktatásról, hogy a tűzhöz éghető anyag, megfelelő hőmérséklet és oxigén kell ‒, a tűzoltó takarót az égő járműre borítják, ami így elzárja a tüzet az oxigéntől, így a tűz elalszik.
Elektromos járműveknél ez csak részben alkalmazható, mert a lítiumion-akkumulátor égése oxigén jelenléte nélkül is végbemegy, hiszen termel magának éghető gázt és oxigént is a kémiai folyamatok során. Ennek ellenére ezeknél a tűzeseteknél is alkalmazható a tűzoltó takaró, de inkább a tűz elterjedésének megakadályozására, nem az oltásra.
Képzés
2011 óta a tűzoltóképzésbe beépítették az alternatív hajtású járművek tüzeinek oltását. Azóta minden tűzoltó a saját beosztásának megfelelően kap képzést arra, hogy hogyan kell ilyen eseteknél beavatkozni. Akár műszaki mentésről, akár kigyulladt jármű oltásáról van szó. Oltólándzsás tapasztalat egyelőre nem sok van, 2023 december óta állnak rendelkezésre az oltólándzsák, éles helyzetben még szerencsére nem sokszor kellett használni.
Ahol pedig különösen nagy mennyiségű elektromos autó parkol ‒ például egy olyan üzemben, mint a győri Audi-gyár ‒, nem árt még alaposabban felkészülni az elektromos autók, akkumulátorok tüzének oltására. A győri tűzoltók munkájáról itt olvashatsz:
