„Először a feleségem vezette, én hátul ültem. Aztán helyet cseréltünk, én is vezettem röviden, akkor arra figyeltem, hogy megy a kocsi, nem húz-e valamerre, jók-e a fékek” – mondja András arról a februári próbaútról, amelynek egy használt Hyundai megvásárlása lett – volna – a vége.
Csakhogy az előleg kifizetése után észrevett valami olyat az autóban, amire 100-ból 99 vevőjelölt biztosan nem gyanakodna. Ő sem figyelt rá kellően.
A nagy számok nem azt mutatják, mint a kis számok
Mennyit futott? Mennyi van az autóban? Tényleg annyit futott, amennyit a számláló mutat? Ezeket a kérdéseket minimálisan fel kell tenni használt autó vásárlása előtt, és ezek a kérdések nyilvánvalóan arra vonatkoznak, hogy mennyi kilométert tett meg addigi élete során a kinézett jármű. Az András és felesége által próbaútra elvitt, majd lefoglalózott dél-koreai kompakt hirdetésében is, majd az adás-vételi szerződésben is 127 ezer kilométer szerepel.
A vevő által lementett hirdetés részlete a 127 ezer kilométerrel (Kép: olvasónk)
Csakhogy a jármű hazavitele után az új tulajdonos rájött, hogy valójában 207 ezer kilométert futott a Hyundai. A futásteljesítményt jelző műszer által mutatott 127 ezres szám valójában 127 ezer mérföldet jelent. Vagyis a valóságban 60 százalékkal többet futott az autó, mint amennyivel hirdette a volt tulajdonosa, és amennyit szerződésben az aláírásával igazolt.
Amint köztudott, 1,6-os a szorzószám a két mértékegység között, és az is egyértelmű tény, hogy nem ugyanannyi a piaci értéke ugyanannak a személyautónak 127 és 206 ezer kilométeres futásteljesítménnyel.
Az autó műszere (Kép: olvasónk)
Ugyan a hirdetésben és az adás-vételi szerződésben is 127 ezer kilométer szerepel, természetesen megkérdezem a vevőt, hogy szóban mit mondott a korábbi tulajdonosa. „Azt mondta, hogy a sebességmérő műszeren a nagy számok mérföldet mutatnak, a kis számok kilométer/órát. Nem mondta, hogy 200 ezernél több kilométert futott az autó.”
És mit mondott, amikor felhívta őt a már leelőlegezett és hazavitt autó mellől, hogy hát valótlanság szerepel a hirdetésben és hamis adat a szerződésben? „Akkor azt állította, hogy tájékoztatott minket a mérföldről.”
Ennél is cifrább a sztori, nem is ő az új tulajdonos
András lekérdezte a Hyundai adatait a Jármű Szolgáltatási Platformon, ott is – még 127 ezer alatti – kilométerben van adat, valamint a kocsi eredetiségvizsgálatán is 127 ezer kilométer szerepel. Ezek hivatalos, állami adatok.
Érdekes még az ügyben, hogy a férfi lízingre vette az autót, vagyis ő csak egy részét fizette ki, a nagyobb összeget az egyik legnagyobb hazai lízingcég. Ráadásul ez a vállalat lett papíron a Hyundai tulajdonosa. Az előleg kifizetése és a valós futásteljesítmény felismerése után a férfi felhívta a lízingcéget az információval, hogy ki ne fizessék a vevőnek a fennmaradó összeget, de ő most azt mondja a Vezessnek, hogy közölték vele, ezt már nem lehet leállítani.
Ezután írt egy emailt a központba, „de erre a mai napig nem kaptam választ.” Azt már biztosan tudja, hogy közben megtörtént az autó kifizetése. „Én nem tudom, hogy ez így jól van-e a lízingcégnek, van egy hamis adatot tartalmazó szerződésünk.”
Ez itt egy másik Hyundai (Kép: Vezess)
Mit javasol a jogász?
„Ha egy vevő rájön arra, hogy a vásárolt autó futásteljesítménye nem kilométerben, hanem mérföldben van megadva, és erről nem tájékoztatták egyértelműen az adásvétel során, az megtévesztésnek minősülhet, amely több jogi következménnyel is járhat” – válaszolja először még általánosságban a Vezess kérdésére Gombolai Éva.
A LegitiMo jogi igazgatója a konkrét üggyel kapcsolatban azt mondja, mivel a szerződésben és a hirdetésben a futásteljesítmény rögzítve van, az eladó akkor teljesít megfelelően, ha a futásteljesítmény egyezik a rögzítettel. Ahogy korábban is írtuk, ez bizony nem stimmel: a két helyre is leírt 127 ezer kilométeres adattal ellentétben jóval több kilométert futott az autó.
„Amennyiben ezek nem egyeznek, úgy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-a szerint az eladó hibásan teljesít, hiszen a jármű nem felel meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ha az eladó azt állította, hogy az autó például 200 000 km-t futott, de valójában 200.000 mérföldet (ami kb. 320.800 km), akkor hibásan teljesített, mert az autó valós futásteljesítménye lényegesen több, mint amit a vevő joggal feltételezhetett. Fontos, hogy akkor is hibás teljesítésről van szó, ha az óra állása valóban 100 000-et mutat, de nem jelezték egyértelműen, hogy az mérföldben értendő.”
Illusztráció (Kép: Getty Images)
Gombolai Éva szerint ilyen esetben a vevő követelheti a vételár arányos csökkentését, mivel az autó nem annyit futott, mint amit állítottak róla.
„Amennyiben a futásteljesítmény alapján a valós futás jelentős mértékben tér el, úgy a szerződéstől való elállás is megalapozott. A szerződés való elállását (Ptk. 6:159. § (2) bek.), ha a hiba olyan jelentős, hogy nem kívánja megtartani az autót.
Amennyiben a félrevezetés szándékos volt, és az eladó tisztában volt azzal, hogy a vevő km-ben számol, akkor akár a Btk. szerinti csalás tényállása is felmerülhet. Az eladó tehát egy büntetőeljárást kockáztat azzal, ha nem orvosolja a vevő jogos igényét. Minél előbb fontos írásban felhívni az eladót a fenti igények teljesítésére. Amennyibe ez elmarad, jogi úton érvényesíthetőek az igények” – állítja a LegitiMo jogi igazgatója.
Mikor megkérdezem Andrást, mit tesz most, azt feleli, semmit. Tisztában van vele, hogy megnyerne egy pert, de „eljárni tárgyalásra, kihallgatásokra, idő, stressz, nekem nem ér ez az egész 200 ezer forintot.”
