A 33 éves Miklós 2019 kora őszén ment munkába az egyik dunántúli nagyvárosban, ám a reggeli forgalomban csúnya hibát követett el, amikor nem várta meg, hogy a buszról leszállók mind átérjenek előtte a zebrán – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.

Az idős hölgy lassú volt

A vezetői engedéllyel szűk másfél évtizede rendelkező férfi addig makulátlan közlekedési múlttal rendelkezett, ám azon a reggelen, nem sokkal 8 előtt rosszul mérte fel a helyzetet. Az egyik szomszédos utcáról kívánt jobbra kis ívben, a város egyik fő utcájára kanyarodni, de nem tudta befejezni a manővert, várni kényszerült, míg a szemben, bal oldalon megálló buszról leszálló utasok áthaladtak a zebrán.

Zebrán nyomorította meg a nyugdíjast, mit ítélt a bíróság? 1

Illusztráció (Fotó: Getty Images)

Miklós Alfa Romeójával pont a felfestésen állt meg, és bár a legtöbben egy kis kitéréssel gond nélkül átértek, a 76 éves, korából fakadóan jóval lassabban haladó Mária már pont rosszkor, akkor ért balról az autó elé, amikor a férfi a gázra lépett.

A zebra mellett szűk két métert haladó nyugdíjas hölgyet az Alfa bal elejével lökte fel, az idős asszony az esés következtében egyik csuklóján és sípcsontján is – végül maradandó fogyatékossággal járó – töréses sérüléseket szenvedett.

Nyomok nem voltak, felvétel viszont készült

A balesetről rendőrséget csak később, a kórházból értesítették, a hatóság emberei első ízben ott beszéltek Miklóssal és az elütött nyugdíjassal is.

Miklós a baleset körülményeiről a nyomozás során és a bíróság előtt sem tett vallomást, ám a műszaki hiba lehetősége részéről és a szakértők oldaláról sem merült fel, az alkoholszondás vizsgálata pedig negatív eredményt hozott.

Mivel a baleseti helyszínelők csak órákkal később érkeztek a helyszínre, és eleve nem is volt komoly fékezés, az autóról sem tört le semmi, nyomokat nem tudtak rögzíteni, ám a történteket egy térfigyelő kamera rögzítette, a bíróság legfőképp erre támaszkodott az eljárás során.

Zebrán nyomorította meg a nyugdíjast, mit ítélt a bíróság? 3

Illusztráció (Fotó: Getty Images)

Mária nem akart műtétet

A bíróság előtt az elütött asszony elmondta, hogy amikor leszállt a 2-es buszról, szétnézett, és mivel úgy látta, hogy nem jön kocsi, átment a zebrán. Már majdnem átért, amikor az Alfa Romeo a jobb oldalánál elütötte, és a földre esett.

A bíróság a térfigyelő felvétele alapján megállapította, hogy Mária nem egészen jól emlékezett az eseményekre, hiszen Miklós járműve a nő előtt, a gyalogátkelőn állt, ki is kellett kerülnie azt.

Az idős hölgy elmondta továbbá, hogy a bal csuklója és a jobb sípcsontjának térd felőli vége tört el, ám az őt ellátó orvosok által javasolt műtétet elutasította, mert akkor nem tudott dönteni – hozzátette, hogy törései azóta sem gyógyultak meg.

Egyértelműnek volt, hogy a sérülések a baleset következményei, ám az már homályosabb volt, hogy a végeredmény, azaz a maradandó fogyatékosság minek is volt “köszönhető”.

Zebrán nyomorította meg a nyugdíjast, mit ítélt a bíróság? 4

Illusztráció (Fotó: Getty Images)

A bíróságon a Máriát kezelő orvos azt mondta, hogy az ellátásakor felajánlották neki a műtét lehetőségét, ám ő azt elutasította, majd lányával hazament, és csak 4 hónappal később tért vissza kontrollra. A kezelőorvos és az igazságügyi szakértő egyetértett abban, hogy indokolt lett volna a csuklóműtét, de míg a kezelőorvos szerint nem lett volna garantált teljes gyógyulást hozhatott volna, a szakértő úgy vélte akár a teljes felépülésre is lett volna esély az operációval.

A bíróság a fentiek alapján rögzítette, hogy a maradandó fogyatékosság kialakulásában nagy valószínűséggel szerepe volt annak, hogy Mária a felajánlott műtétbe nem egyezett bele, ugyanakkor teljes szakértői bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy a műtét elvégzése esetén a bal csuklóízület teljes gyógyulása bekövetkezett volna, és az ízület maradandó fogyatékosság kialakulása nélkül gyógyult volna.

Egy kanyarban dőlt össze a KRESZ

A bíróság megállapította, hogy Miklós a kanyarodása és elindulása során három KRESZ-szabályt is megszegett.

Egyrészt a kijelölt átkelőhelyen – ez esetben mellette, hiszen a felfestést épp ő foglalta el az autójával – nem adott elsőbbséget a gyalogosnak, ráadásul úgy, hogy a jogszabály szerint fokozottan ügyelnie kellett volna az úttesten a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, továbbá a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására. (43. § (1) és (3))

Szintén megszegte azt a rendelkezést, hogy az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. (24. § (1)).

Ugyan Mária sérüléseinek gyógyulását illetően nem volt egyértelmű a helyzet, az kétségen kívül megállapítható volt, hogy a balesetet Miklós szabályszegései okozták, így őt a bíróság bűnösnek találta közúti baleset gondatlan okozásának vétségében.

Három év is lehetett volna

Mivel a baleset maradandó fogyatékosságot okozott, a Btk. akár három évig terjedő szabadságvesztést is kilátásba helyez, ám ennél könnyebben úszta meg a figyelmetlen autós.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe Miklós büntetlen előéletét, kifogástalan közlekedési előéletét, az időmúlást, továbbá sértetti közrehatásként, azt, hogy Mária elutasította a műtétet, súlyosító pedig körülmény nem merült fel.

Zebrán nyomorította meg a nyugdíjast, mit ítélt a bíróság? 6

Illusztráció (Fotó: Getty Images)

Ezek alapján nem látszott indokoltnak a szabadságvesztés kiszabása, így Miklóst 300 óra közérdekű munkára ítélték.

„A Büntető törvénykönyv alapján a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez, így az előírt büntetési tételnél enyhébb büntetés is kiszabható, ha az a bíróság szerint túl szigorú lenne. Bár a maradandó fogyatékosság esetén a közlekedési baleset okozása akár három évet is érhet, a konkrét eset körülményei alapján a szabadságvesztés egyértelműen túl súlyos lett volna, ezért választotta a bíróság a közmunkát” – magyarázta a Miklós képviseletét ellátó közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám a Vezessnek.

Magyar valóság

A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.