Stoptáblánál ütközött, lelépett, letagadta

Adél 2017 júniusában az ország egyik nyugati nagyvárosában édesapja BMW M5-ösével tartott a fodrászhoz, amikor egy kereszteződésbe érve nem lassított, és hátulról beletrafált az előtte álló járműbe – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.

Nem mindenkire érvényes a KRESZ

A hölgy a Kossuth utca és Petőfi út kereszteződéséhez érve az “Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla ellenére nem lassított, így az előtte védett útra, jobbra kanyarodni szándékozó, az elsőbbségadási kötelezettsége miatt álló helyzetben lévő Mercedes A-osztálynak ütközött. A bal hátsó sarkánál eltalált kis Merci a kereszteződésbe csúszott, majd onnan gyorsan félreállt.

Adélünk egyrészt sietett, másrészt megijedt a koccanástól, így az útkereszteződésnél lévő gyalogos-átkelőhely járdaszigetén áthajtva gyorsan távozott is, anélkül, hogy meggyőződött volna arról, van-e esetleg sérült, vagy bárki, aki segítségnyújtásra szorulna.

Szerencsére nem volt, a Mercit vezető Gábor és mellette ülő menyasszonya, Brigi sem sérült meg, a becsatolt biztonsági öv mindkettejüknél befeszített, pusztán nagyot „bólintottak” – ezt persze Adél nem tudhatta.

Nem is tudott ütközésről

Adél mind a nyomozás során, mind a bíróság előtt tagadta bűnösségét. Hangsúlyozta, hogy az autó édesapja tulajdona, ő alkalomszerűen használta, és azt is kiemelte, hogy a ismerős környéken. Kerek perec tagadta, hogy baleset részese lett volna, koccanásra sem emlékezett. Felhozta azt is hogy a BMW-n nem található, és nem is volt található sérülés.

A bíróság először a vádlott vallomását, védekezését, annak következetességét, életszerűségét vizsgálta, majd azt, hogy a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok mennyiben erősítik, vagy éppen cáfolják Adél állításait.

Mégiscsak sérült a BMW

Mivel a nyomozás során felmerült, hogy a fehér színű BMW lökhárítója rongálódott, és annak darabja a helyszínen maradt, a bíróság a tárgyaláson a vádlottat írásbeli nyilatkozattételre szólította, hogy közölje, gépkocsiját melyik szervizben szokta szervizeltetni, hogy ellenőrizhető legyen Adél a balesetet követő időpontban javíttatta-e azt, és ha igen melyik részét, milyen okból.

A hölgy ennek nem tett eleget, amit azzal magyarázott, hogy a szerviz már elköltözött, ugyanakkor annak nevét, valamint korábbi címét sem árulta el.

A bíróság igazságügyi mérnökszakértői véleményt kért arról, hogy a vádlott gépkocsijának lökhárítója eredeti, vagy cserélt darab. A szakértő megállapította, hogy az autó első „vészhárítója” egy zöldes színű BMW bontásából származó alkatrész, azt azonban nem tudta kétséget kizáróan kijelenteni, hogy a csere a baleset előtt, vagy azt követően történt.

A másik sztori hihetőbb volt

A baleset szenvedő részesei, Gábor és Brigi egybevágóan nyilatkozott a történtekről. A kereszteződésben található stoptábla miatt, elsőként megálltak, körbenéztek, és mivel nem tudtak kikanyarodni, álló helyzetben maradtak, ekkor hajtott beléjük hátulról egy másik jármű. Az ütközés után a kereszteződésben jobbra kifordulva egyből félreálltak, s látták, hogy a balesetet okozó kocsi nem áll mögéjük, hanem ellenkező irányba tervez kifordulni. Brigi kiugrott a kocsiból, és az elhajtó BMW után szaladt, így sikerült a rendszámát megjegyeznie, valamint alaposabban szemügyre venni a személygépkocsit, ami egy fehér színű, régebbi típusú BMW M5 volt. Brigi vallomásában kiemelte, hogy a gépkocsi vezetője, egy 25 év körüli nő, szőke, állig érő hajjal, egyedül volt a kocsiban, valamint ha újra látná, felismerné.

Az ügy kapcsán szabálysértési feljelentést is tettek, az ehhez mellékelt helyszínvázlat rögzítette az elkövető és a balesetet szenvedett gépkocsi kiindulási helyzetét, az ütközési pontot, valamint azt, hogy a rendőrjárőr kiérkezésekor a Mercedes milyen helyzetben volt, illetve az elkövető gépkocsija melyik irányba távozott. Azt viszont nem rögzítette, hogy az ütközés hatására az ütközési ponttól mennyit mozdult el, ezért az elmozdulás és kereszteződésbe történő besodródás tényét a bíróság Gábor és Brigi következetes, egybehangzó, egymást kiegészítő vallomásainak adatai alapján állapította meg.

A sánta kutya is gyorsabb

Adél hiába tagadott mindent, a bírósági tárgyalás során az igazságügyi mérnökszakértői vélemény, valamint a tanúvallomások adatai alapján megállapítható volt az ütközés ténye. A Mercedes bal hátsó részén rongálódás keletkezett, és az a kereszteződés területére, a védett útra besodródott. A vádlottnak is biztosan észlelnie kellett az ütközést, hiszen annak akkora hanghatása volt, hogy a közelben lakó tanú a lakásából is lement megnézni, hogy történt-e személyi sérülés. Bebizonyosodott az is, hogy a baleset során sérült a BMW, amit egyértelműen a vádlott vezetett.

Adél a fentiek ellenére megállási kötelezettségét nem teljesítette, egyáltalán nem győződött meg arról, hogy valaki megsérült-e, ehelyett a helyszínről annak tudatában is sietősen – méghozzá a gyalogosátkelőt közrefogó járdaszigeten is áthajtva – távozott, hogy balesetet okozott.

A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte Adél büntetett előéletét, míg enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a baleset bekövetkeztéig kifogástalan közlekedési előélettel rendelkezett. A fentiekre tekintettel cserbenhagyás vétségében találták bűnösnek, s ezért őt 240 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezték.

Olcsón megúszta?

Laikusként a vád, valamint a végül kiszabott büntetés is kevésnek tűnhet, az ügyben Adél védőjeként eljáró közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám így magyarázta ezt:

„A cserbenhagyás bűncselekménye szubszidiárius jellegű, vagyis csak akkor állapítható meg, ha az elkövető súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ha a baleset következtében legalább egy olyan személy van, aki segítségnyújtásra szorul, és a jármű vezetője a balesettel érintett megállási kötelezettségét nem teljesíti, már nem cserbenhagyást, hanem segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét követi el.”

„Egy érthető közlekedési jogi példával illusztrálva: ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy; míg segítségnyújtás elmulasztásáért, ha volt ilyen személy a helyszínen. E tekintetben tehát a kilátásba helyezett szankció eltérő lesz függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: azaz nem állt meg a helyszínen.”

„Ami a büntetést illeti, a bíróság igazodott az ügy tárgyi súlyához, a vádlott személyi, anyagi körülményeihez. Az ilyen ügyekben jellemzően pénzbüntetést szabnak ki, amihez gyakran járművezetéstől eltiltás párosul.”