Ki ne látott volna olyan fotókat, melyeken a fának csapódott autó szinte a felismerhetetlenségig összetört? Viszonylag gyakori az ilyen, hiszen az országutakat fák szegélyezik a legtöbb esetben. Egy ilyen becsapódás nem tűnik jó mókának, pláne nagy, autópályás sebességgel…

Egy olvasónk a közelmúltban azzal keresett meg minket, hogy az M5-ös autópálya 59. kilométerénél, a Budapest felé tartó oldalon életerős kis facsoport tenyészik néhány méterre a pályatest mellett, azaz semmilyen korlát, fal nem akadályozza, hogy az utat esetleg elhagyó járművet végül valamelyik törzs állítsa meg.

Első pillantásra meglepőnek, furcsának hat, hogy a nagy sebességű haladást biztosító útszakaszon ilyen, vélhetően balesetveszélyes helyzettel szembesül a közlekedő, de a zsigeri reakció messze nem esik egybe a gyorsforgalmi utakra vonatkozó előírásokkal és az útkezelők ezek alapján alkalmazott gyakorlatával.

Az autópályán is fának mehetsz, és ez még jó is 1

Facsoport az M5-ös 59. kilométerénél – olvasónk fotója

Elsőként az M5-öst fenntartó Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-t (AKA) kerestük meg, tudakolva, hogy van-e arra előírás, milyen minimumtávolság szükséges az útpálya és a kisarjadó liget, erdő között, és ha igen, mekkora ez a távolság; milyen eljárást követnek annak megakadályozásában, hogy máshol is az úttesthez ilyen közel nőjön és megerősödjék egy facsoport; valamint hogy terveznek-e változtatni a helyzeten, vagy a facsoport megtartásának van-e valamilyen konkrét oka. Érdeklődésünkre a cég kategorikus, a részleteket viszont nélkülöző választ adott:

„Az olvasó által megnevezett helyszín vizsgálata megtörtént. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a fák elhelyezkedése a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelel” – írta az AKA kommunikációs felelőse.

Ugyanezekkel a kérdésekkel megkerestük a magyarországi autópályák túlnyomó többségét (de nem az M5-öst) kezelő Magyar Közutat is, a cég kommunikációs osztályvezetője, Pécsi Norbert Sándor – igaz, hangsúlyozottan csakis általánosságban nyilatkozva – már egy kicsit több információval szolgált a gyorsforgalmi utak mentén található fás növényzetet illetően, melyek alapján úgy tűnik, bizonyos szintig veszély helyett inkább kockázatcsökkentő tényezőt jelentenek a fák.

„Általánosságban elmondható, hogy gyakorlati alkalmazásban a 15 centiméter törzsátmérő alatti fás szárú növényzetet cserjésnek, illetve bozótosnak tekintjük. Amennyiben a forgalombiztonságot egyéb okból ez nem zavarja, jelenlétük hasznosnak is tekinthető, egy esetleges pályaelhagyás esetén a becsapódást tompító, rugalmas ütközési felületük miatt. Ennél nagyobb törzsátmérő esetén mérlegelni kell a beavatkozási lehetőségeket. Amennyiben a fák nincsenek legalább 1,5 méteres védőtávolságra az előttük lévő vezetőkorláttól, szükséges azokat kivágni” – áll a Magyar Közút válaszában.

Az autópályán is fának mehetsz, és ez még jó is 2

Fák az M5-ös mellett – olvasónk fotója

A pályatest melletti fákra vonatkozó előírásokról és az itthon alkalmazott gyakorlatról egy elméleti szakember, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési tanszékét vezető Dr. Tóth Csaba véleményét is kikértük, aki megerősítette, hogy alapvetően semmiképp sem ördögtől való a jelenség.

„A konkrét esetben nem állást foglalva: a korlát elhelyezésének vonatkozásában elsődlegesen a vonatkozó Útügyi Műszaki előírás a mérvadó, amely a faátmérő, illetve a távolság alapján írja elő a korlát kötelező alkalmazását. Eszerint a 15 centimétert meg nem haladó törzsátmérőjű fa nem minősül szilárd akadálynak, efelett gyorsforgalmi úton biztonsági korlát létesítendő. A távolsági határ azonban a koronaéltől számított 5 méter, efelett már nem kell védelem, azaz korlát” – adott a Magyar Közútéval egybehangzó választ a tanszékvezető.

Mit mond az előírás?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett, 2020 augusztusa óta hatályos Útügyi Műszaki Előírás közúti visszatartó rendszerekre vonatkozó része (UME e-Ut 04.04.13:2020, Közúti visszatartó rendszerek (KVR)) így fogalmaz:

4.4. Akadályok

4.4.1. Merev és nem merev akadályok figyelembevétele

(…)

4.4.1.3. Nem minősül merev akadálynak, ezért a biztonsági korlát alakváltozása szempontjából figyelmen kívül hagyható

(…)

– az üzemelő út mentén lévő, vagy az új út forgalombahelyezésekor várhatóan legfeljebb 15 centiméteres törzsátmérővel rendelkező fa

(…)

4.4.1.6. A figyelembe veendő fák törzsátmérőjét a tervezési időszakban, a kivitelezés várható időpontjára előre becsült méret szerint kell figyelembe venni. Mérlegelni szükséges, hogy az érintett fák eltávolítása vagy a korlátvédelem telepítése-e a projekt szempontjából megfelelőbb megoldás. Jelentős természeti értéket képviselő fák esetén a 4.2 pontban a helyi kötöttségek esetére megfogalmazottak mérlegelendők, forgalombiztosítási intézkedések (pl. sebességkorlátozás) bevezetése mellett.

4.4.1.7. Azon akadályok környezetében, amelyek lakott területen a koronaéltől vagy lakott területen a burkolatszéltől 5,00 méter távolságnál messzebb kerülnek elhelyezésre, biztonsági korlát létesítése nem szükséges.

Hogy hányan ütköztek fának a magyar autópályákon – pontosabban mellett –, azt talán csak a rendőrség balesetijegyzőkönyv-archívumának átnyálazásával lehetne kideríteni, mindenesetre a KSH 2019-es adatai – a 2020-as év feldolgozása még nem zárult le – alapján Magyarország közútjain tavalyelőtt összesen 16 627 baleset történt, ebből autópályán 517 (3,11%), ezeket tovább bontva a KSH két relevánsnak tűnő kategóriát hoz: 71 volt „szilárd tárgynak ütközés”, 94 pedig „megcsúszás, farolás, felborulás vagy a pálya elhagyása”, amelyeknek nyilván elenyésző része lehetett az autópályák mentén elvétve található fákkal történt ütközés. (A megelőző évek is igen hasonló számokat és arányokat mutatnak.)

Azt ugyan biztosan nem vigasztalja, aki végül mégis fának hajt, de nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű balesetre vajmi kevés az esély a magyar autópálya-hálózaton, és ahogy feljebb kiderült, a kisebb fák akár még pozitívan is befolyásolhatják a baleset végkimenetelét.

De mi a helyzet az egyéb utak mellett lévő fákkal?

Míg az autópályák mentén csak mutatóba akad egy-egy fa vagy facsoport, az egyéb, alsóbb rendű utaknál kimondottan jellemzőek – vagy eleve erdős területen halad keresztül az út, vagy mellette láthatunk telepített fasorokat. Ezek balesetveszélye, baleseti statisztikáinak vizsgálata messze túlmutat jelen cikk keretein, de általánosságban megkérdeztük a Magyar Közutat az erre vonatkozó álláspontjukról, szakmai alapelveikről, gyakorlatukról, alább a válasz.

„A közutak menti területen a növények, fák, facsoportok a tájba illesztés, a tájékozódás eszközei, javítják a klimatikus viszonyokat, lehatárolják a közút menti területeket, árkokat. Társaságunk elsődleges feladata a balesetmentes közlekedés feltételeit biztosítani. A probléma azonban összetett, különböző társadalmi elvárásoknak egyszerre kell megfelelnünk” – kezdte Pécsi Norbert Sándor.

Az autópályán is fának mehetsz, és ez még jó is 3

Fák a 67-es út mellett – hazánkban jellemzően fák övezik az alsóbb rendű utakat (Fotó: NIF)

A szakember hozzátette, hogy a növényzet gondozása során figyelembe kell venniük természetvédelmi szempontokat is, növénytelepítéseknél pedig a közutak menti fásításokra vonatkozó hatályos szabvány előírásait alkalmazzák. A szabványban előírt oldaltávolságokat az új telepítéseknél minden esetben figyelembe veszik, és a növénytelepítések egyre nagyobb hányadában alkalmaznak cserjéket. A meglévő növényzet gondozása, fenntartása során az útpadkában, árokban lévő fákat kivágják. Fakivágások esetén a tuskókat a terepszintig vágják vissza.

“Minden esetben figyelembe vesszük a helyi adottságokat, jogszabályi előírásokat és törekszünk a balesetveszélyes helyszínek minimalizálására” – hangsúlyozta a Magyar közút kommunikációs vezetője.

Kedves Olvasóink, ti mit gondoltok az autópályák melletti fákról? A cikkben említetten kívül máshol is találkoztatok már ilyennel a gyorsforgalmi utaink mentén? Ha igen, hol? Ti minek hajtanátok „szívesebben”, szalagkorlátnak, vagy fáknak, esetleg a rézsű, az árok, a mező vagy szántóföld tűnik biztonságosabbnak a pályaelhagyás esetén?