Bő egy hónappal ezelőtt jártunk utána, hogyan változik egy elektromos autó fogyasztása, ha ugyanazt a távot autózzuk le vele, de különböző tempóval. Akkor a Budapest és Hatvan közötti távot tettük meg oda-vissza, hol autópályán 130-cal, hol 90-nel, hol pedig országúton, mindenhol a megengedett legnagyobb sebességgel. A végeredmény nagyjából hozta azt, ami sejthető: hogy ha gyorsabban mennek vele, akkor az elektromos autó jóval többet fogyaszt. Hogy mekkora a különbség, és mi volt a nem várt meglepetés, azt ebben a cikkben olvashatjátok:

A cikk után érkező reakciókból kiderült, hogy sokakat érdekel, mekkora lett volna a villanyautó átlagfogyasztása, ha nem a megengedett legnagyobb és nem is a leglassabb, még biztonságosnak ítélt tempót választjuk, hanem az arany középutat, a 110 km/órás sebességet. Hogy ne maradjon senkiben hiányérzet, ezt most bepótoljuk. 

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 2

Fárasztó 110-zel autózni a sztrádán

Szerencsénkre az előző mérésben részt vevő DS 3 Crossback E-Tense tesztautót visszakaphattuk még néhány napra, így megmértük, mennyit fogyaszt a más ismert távon, ezúttal 110-zel. De, ha már nálunk van, és mérünk, miért ne néznénk meg azt is, van-e érezhető különbség a szinte üresen, csak vezetővel, illetve a maximális terhelés közeli tömeggel leautózott út fogyasztási adatai között.

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 3

Már lassan mindent megmértünk vele, amit lehetett

Kezdjük a 110-es Budapest-Hatvan-Budapest körrel, amit ugyanúgy 30 fok körüli hőmérséklet mellett, kikapcsolt klímával és résnyire lehúzott ablakokkal autóztunk le, mint a korábbi tesztnél. Felkapcsolt tompított fénnyel, és ahol lehetett, a tempomatra hagytuk a gyorsítást is. De nem ez a lényeg, nézzük inkább a fogyasztást.

110-zel a sztrádán

Akármilyen jó ötletnek is tűnik autópályán a takarékosnak és kényelmesnek tetsző 110-zel autózni, higgyétek el, nem az. Sőt, kevés veszélyesebb dolog van a világon. Különösen, ha vezetés közben megpróbálod végig tartani a 110-et. Hétköznap az M3-ason a külső sávban főleg kamionok haladnak, úgy 90 körüli tempóval, a belső sávban pedig 120 és 200 között bármi előfordulhat.

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 4

A Tesla sem bohóckodik a külső sávban 110-zel

Ha utolérsz egy, vagy több kamiont, a legritkább esetben tudod őket úgy megelőzni, hogy ne tapadjon azonnal a hátsó üvegre valami sietős figura hűtőmaszkja. Szóval ne próbáljátok ki, hogy szigorúan 110-zel mentek a pályán, mert stresszes, és közben még a sok lassítás, gyorsítás, menekülés még a takarékosságnak is odaver. 

Sajnos most nem lesznek látványos grafikonok, mert a Garmin – ezzel mértünk távot, átlagsebességet – szerverei napok óta valami ordas zsarolóvírus alatt nyögnek, és nincs kapcsolat a mérést végző eszköz és az informatív grafikonokat készítő központ között. Ahogy úrrá lesznek a dolgon, érkezik a grafikon is. A lényeg azonban így is megvan, a táv 87,6 km a GPS szerint, a fogyasztást pedig most is a DS 3 fedélzeti számítógépéről olvastuk le, ami 110 km/órás megcélzott sebesség mellett – ami az indulás, forduló miatt 100 km/órás valódi átlagot jelent – az átlagfogyasztás 17,4 kWh lett. Emlékeztetőül: ugyanezen az autópályaszakaszon 130 km/órával 22,3 kWh, 90-es tempó mellett pedig 13,4 kWh lett az átlagfogyasztás. Nagyjából ennyit is tippeltünk volna, a sebesség növelésével, annál valamivel gyorsabb iramban nő az elektromos autó fogyasztása is.

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 5

17,4 kWh lett az üres 110-es átlag

Most, hogy tudjuk, mennyi energia szükséges a 110-es autózáshoz, menjünk még egy kört, de már telepakolva. Vajon a sebesség, vagy a tömeg ront többet a gazdaságosságon? A koronavírusos őrület miatt az a kézenfekvő megoldás nem jöhetett szóba, hogy egyszerűen telerakjuk emberekkel az autót, így valami mással kellett megpakolni a DS3-at. De mivel? Bontott tégla helyett egy halom fénymásolópapír került a csomagtartóba, padlóra, ami elég nehéz, könnyen pakolható és nem rondítja össze a csinos belsőt. Meg ugye ez volt kéznél. Ennyi papír 320 kg-nyi extra terhet jelent a vezetőn felül, a katalógus szerint a DS3 pedig a saját tömegén túl, még legfeljebb 450 kg-ot vihetne magával.

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 6

Az összes doboz jön velem kocsikázni

A körülmények pont ugyanazok voltak, mindössze Hatvanból hazafelé lévő szakaszon volt egy néhány perces torlódás, ami miatt végül az átlagsebesség leromlott 96 km/órára, az előző kör 100 km/órájához képest. És most jön a meglepetés: gyakorlatilag nem volt mérhető különbség a megpakolt és az üres autó fogyasztása között, a 17,5 kWh szinte ugyanannyi, mint a 17,4 kWh. Elhanyagolható a differencia. 

A sebesség, vagy a súly rosszabb a villanyautónak? 7

17,5 kWh a telepakolt autó átlagfogyasztása

Miért nincs különbség?

A hagyományos, vagy ahogy a villanyautósok nevezik a “füstös” autóknál egyáltalán nem mindegy, mekkora tömeget kell felgyorsítani, ezeknél a fogyasztásban hamar meglátszik, ha plusz súly kerül a képletbe. Persze a villanyautónál is több energiát igényel a gyorsulás, ha tele van az autó, de lassításnál a nagyobb mozgási energiából többet is tud visszanyerni a rendszer. Ugyanez a belsőégésű motorral felszerelt autóknál elvész, illetve a fékekben hőenergiává alakul. 

Azt hiszem kimerítettük a témát, ha villanyautód van és gazdaságosan szeretnél vele autózni, akkor nyugodtan telepakolhatod mindenféle holmival, csak menj vele lassan az úton.