Május 10-e a Magyar Mentők Napja. 132 évvel ezelőtt alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Kezdetben egyetlen lovas kocsival indult a munka, majd ahogy egyre nagyobb szükség volt a mentőkre, úgy bővült a járműpark. Az 1900-as évek elején először elektromos hajtású mentővel, majd jöttek a benzinmotoros és egyéb járművek. Mi most a legújabb és egyben leggyorsabb csapatot látogattuk meg, a légimentőket.

Elöl a régi, hátul az új helikopter egy apró része

A Kresz Gézáról elnevezett mentőmúzeumról is írtunk már, a cikket itt olvashatod:

Budaörs határában, a stílusosan elnevezett Légimentő utcában állunk. Nem is sejteni, hogy az orrunk előtt lévő, alacsony, sárga épület mennyire fontos része a hazai légimentésnek. Ez a hét bázisból álló magyar légimentő szolgálat központja, agya, szíve. Innen koordinálják a mentőhelikopterek munkáját, itt végzik a karbantartást, a pilóta- és egészségügyi személyzet képzését is, és persze itt találjuk a vezetőséget is. Az épület előtt most éppen két darab sárga helikopter parkol. Egyik az eddig szolgálatban lévő, osztrákoktól bérelt típus, kicsit távolabb pedig az új, Norvégiából vásárolt darab.

Elöl a régi, hátul az új helikopter egy apró része

3 perc alatt a levegőben

Balatonfüred, Budaörs, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sármellék, Szentes. Ezeken a településeken találhatóak légimentő bázisok. Mindegyik pont körül 60-70 kilométeres sugarú körben garantált a 15 percen belüli megérkezés, amivel így szinte az ország teljes területét le lehet fedni. A hét bázisból háromban a riasztástól számított három percen belül már a levegőben lehet a mentőhelikopter a teljes személyzettel. Ehhez az kell, hogy saját bázisról lehessen startolni, ahol a gépek szinte karnyújtásnyira vannak. A budaörsi pont ilyen, azzal az extrával, hogy itt található a karbantartó és képzési központ, valamint a menedzsment is.

15 perc alatt elérnek a bázistól mért 60 kilométer sugarú kör bármelyik pontjára

A sármelléki, pécsi, miskolci és debreceni bázisok repülőtereken vannak, ahol a személyzetnek hosszabb ideig tart, míg eljutnak a helikopterig, illetve míg azokat a hangárokból kivontatják. Ennek ellenére a 15 perces szintidőt nekik is tudni kell.

Minden bázison munkaruhában töltik az ügyeleti időt, miután rádión megkapták a feladatot, egy percen belül elindulnak a géphez. Itt nincs ész nélküli szaladgálás, de megvannak az előre kiosztott, jól begyakorolt szerepek. Ezeket a helikoptereket kifejezetten légi mentésre, gyors indulásra tervezték, fejlesztették, így meglepően rövid, durván másfél perc, míg a teljes indítási folyamat lezajlik és felemelkedik a gép.

Ez az irányítóközpont. Kicsi, de mindent tud.

Mikor jön helikopter?

A 112-n, vagy a 104-en a mentőszolgálathoz befutó segélykérés a mentésvezetőhöz fut be, aki eldönti, hogy milyen szintű egységet küld a helyszínre. Ha a szigorú riasztási protokollon átmegy a feladat és a mentésvezető helikopteres mentés mellett dönt, akkor a budaörsi bázis légimentő koordinátora a rendelkezésére álló adatok alapján választja ki azt az egységet, ahonnan a leghamarabb érkezik meg a helyszínre a segítség. Persze hibák csúszhatnak a rendszerbe, hiszen hiába a szakértelem, csak a telefonon kapott információk állnak a döntéshozó rendelkezésére. Amik akár pontatlanok, félrevezetőek is lehetnek. 2018-ban a légimentők a hét bázison összesen 3800 feladatot láttak el. Vannak ezek között durvább napok, amik megviselik az embert, de mindannyian tudják már ezt kezelni. Sajnos ez ilyen munkahely, aki nem bírja nyomást, az nem is marad sokáig ezen a pályán.

Szörnyű napjai lehetnek egy ilyen próbabábunak, nem ok nélkül vicsorog. De végül mindig megmenekül.

Éjszakai repülés

A szolgálatok évszakonként a napkeltéhez, napnyugtához igazodnak, nyáron korábban kezdődik és később ér véget, télen viszont a rövidebb nappalok miatt érezhetően lerövidülnek. Mindez nem jelenti azt, hogy éjszaka nem repülnek, hiszen mind a személyzet, mind a helikopterek alkalmasak az éjszakai munkavégzésre. Azonban ilyenkor csak szállítást végeznek, mentés nincs, mert a szabályzat szerint éjszaka csak kivilágított, biztonságos területen landolhatnak, ami egy szántóföldi, vagy úttesten történő landolásnál nem igazán teljesül.

Sokszor landolnak az úttesten

Egy ismeretlen helyre leszállás még napközben, jó látási körülmények mellett is rizikós, főleg a tengernyi, fentről sokkal nehezebben észrevehető légvezeték miatt. Bár a mentőhelikoptereket ellátták kábelvágó eszközzel – így nagy tempóval belerepülve megúszható a baleset – de például egy felszálláskor, leszálláskor felcsévélt elektromos vezeték akár katasztrofális is lehet. Autóúton landolásnál az autóvezetők is jelenthetnek veszélyt, mert sokszor az alacsonyan repülő, leszálláshoz készülődő helikoptert ugyan észreveszik, de gond nélkül aláhajtanak. Ami elég nagy butaság.

Itt egy videó arról, hogy működik a helikoptereken lévő kábelvágó:

Háztetőre landolás, mint a filmekben

Sűrűn beépített városokban adja magát az ötlet, hogy helikopterrel épületek tetején szálljanak le. Budapesten ez még a kórházak esetében sem túl gyakori, a légimentők is csak a Honvéd, illetve a Szent Imre kórház tetejét használják üzemszerűen. Persze ezen kívül is vannak még helikoptert fogadó kórházak, de ezeknél a leszállóhely kicsit távolabb van, ahonnan bonyolultabb és időigényesebb a betegek műtőbe szállítása. Az optimális persze az lenne, ha a kórház tetejére landolt helikopterből hordágyon egyenesen oda vihetnék a beteget, ahol majd ellátják őket.

Laikus szemmel a Honvéd kórház tetején lévő leszálló a legtutibb – kép:maps.google.com

Milyen pluszt jelent a légi mentés?

Légimentőnek lenni kemény dolog. Komoly mentőszolgálatos előélet kell ahhoz, hogy valaki idekerülhessen – évekig lehet valaki várólistás, míg egyáltalán a komplex, elméleti és gyakorlati feladatokat is tartalmazó tesztsorozatig eljuthat – mégis szinte csak kihalásos alapon lehet idekerülni. A pályázó jelöltek szerencsére vannak annyian, hogy mindig lehet válogatni, így legjobbak kerülnek csak be a csapatba, hogy az országban szinte mindenhol, 15 percen belül ott legyenek, ahol szükség van rájuk.

Rohamkocsinak megfelelő felszerelést visznek magukkal a légimentők

Mivel napi szinte kritikus állapotú betegekhez járnak, óriási rutinjuk van abban, hogyan kell ezeket az eseteket szakszerűen, gyorsan ellátni. Egy esetkocsin ritkábban találkozik a személyzet komoly kihívásokkal, míg a légimentők soha nem kerülnek a kificamodott bokájú Mari néni, vagy a karácsonyi bejglitől felpuffadt Károly bácsi közelébe. Persze hiába a puccos, irgalmatlanul drága helikopter és a csinos bázis, ne legyenek illúzióink, ez minden cukormáz ellenére is az egészségügy, ahol két saját lábnál is többre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen élni a kemény munkáért kapott pénzből. Így a légimentők is több helyen dolgoznak, és mivel ehhez értenek, ezeket az állásokat halmozzák. Van, akinek a mentőszolgálat mellett itt van a főállása és vannak, akik itt tolják a mellékest, amihez minimum havi öt szolgálat az elvárt.

Budaörsön oktatás is folyik

Lenyomtunk egy műszakot a Vörösvári, földi mentőállomáson is:

Te is segíthetsz!

Bármennyire is izgalmas egy mentőhelikopter, ha a közelünkben száll le, lehetőleg ne rohanjunk azonnal oda. Ha csak nézelődnénk, türelmesen várjuk meg, míg a pilóta leállítja a gépet, az egészségügyi személyzet pedig elkezd kipakolni. De sokkal jobb ötlet inkább megkérdezni, tehetünk-e valami hasznosat a szájtátás helyett. Mindig lehet segíteni a beteg- vagy felszerelés mozgatásban, esetleg ha nem sikerül közvetlen közelben leszállni, akkor jól jön az autós segítség a leszállóhely és a beteg tartózkodási helye között. Gyorsabb, mint gyalog. Pár 100 méter is nagy segítség. Ha viszont nincs szükség a jelenlétünkre, inkább húzódjunk messzebb, véletlenül se akadályozzuk a munkát. A konyhában, műhelyben is idegesítő, ha valaki lábatlankodik, higgyük el, hogy itt is. Csak esetleg nagyobb a tét, mint egy odakozmált palacsinta, vagy egy ferdén fúrt lyuk.

Ha valamiért nem lehet repülni, ez az autó válik légimentővé

Ha még olvasnál a légimentőkről, illetve érdekel a két helikopter technikája is, kattints ide!