Mennyire indokolt 2018-ban, Magyarországon 4×4-es autót tartani? A meredek, budai hegyi utcákon kívül lehet még bárhol haszna az alapvetően városi használtra tervezett szabadidő-autóknak? Naná!

A Vitara hitvány utakon is komfortos marad

Szerencsére nem vagyunk egyformák, van, akinek egy hörgő V8-as, másoknak a süvítő turbó, vagy éppen a füstölő hátsó kerék, a kilinccsel előre autózás jelenti a motorizált élvezetet. És akadnak olyanok is, akik abban lelik örömüket, ha mostohább terepen is lazán elautózhatnak, vezetés közben merészen belekacagva a bakhátak és az összes gödör, galád úthiba szemébe. Kipróbáltuk, meg tudunk-e tenni egy hosszabb utat csak földúton autózva.

Most tekintsünk el attól, hogy egy magasabb építésű, masszív szabadidő-autó már a városi, aszfalton közlekedésnél is adhat többet, mint az átlagos autó, nem kell behúzott nyakkal közelíteni a fekvőrendőrhöz és kátyúk is kevésbé bosszantóak vele, illetve  a közlekedési káosz is kevésbé ellenséges egy Suzuki Vitara magasabb üléséből nézve. De ennél többre is képes a kocsi.

Bár a 20-as sebességkorlátozó tábla sajnos ránk is vonatkozik, nekünk nem kell attól félni, hogy kihullanak a fogtöméseink

Irány a földút!

De miért is? Mert megtehetjük és mert a járatlan utat a jártért, vagy izé, mindegy is. Lényeg, hogy jó dolog oda autózni, ahová mások jó eséllyel már nem tudnak eljutni. A Vitara kormánya mögött pedig már akkor is kitágul a világ, ha egy egyszerűbb, elsőkerék-hajtású példánnyal hagyjuk el a Pataki Attilaként a várost. Komolyabb kalandra pedig ott az AllGrip Select, ami az előre programozott beállítások segítségével húzza ki a bajból még  a tapasztalatlanabb, kezdő terepes sofőrt is. Emellett a durva, félelmetesnek látszó meredélyeken is lehet számítani az elektronikára, ilyenkor a lejtmenetvezérlő veszi át a melót, a sofőrnek elég a kormányzásra koncentrálni.

Bár vannak, akik szerint a Balatont még ennél is könnyebb földúton megközelíteni, elsőre mégis az alföldi, burkolatlan utakon érdemes kezdeni. Ez a közel 80 kilométeres szakasz majdnem 4 órás kalandot jelent, még GPS-szel is sokszor eltévedve, teljesen új helyeket felfedezve

Azonban bármennyire is csábító ötlet a csalitoson keresztülautózni, nem biztos, hogy megvalósítható. Ha letérünk az aszfaltozott útról, tudni kell, hogy mit tehetünk és mit nem. Ha nincsenek nagy ambícióink a terepezéssel kapcsolatban, akkor elég arra figyelni, hogy ne térjünk le az útról – földútról – és ha behajtani tilos táblával, sorompóval, vagy magánút felirattal találkozunk, akkor ne menjünk tovább. A KRESZ táblákon túl még a természetvédelmi területeket jelző ovális, fehér táblát kell ismerni, ez is tilthatja a továbbhaladást. Így néz ki:

Az ovális, kócsagos táblát illik félni. Nem véletlenül került oda, ahol van

De merre induljunk?

Nagyjából két lehetőséget érdemes mérlegelni, ha földutazásra szánja magát valaki. El lehet indulni a hegyek felé, az erdőbe, ami a sok, szép kilátást nyújtó ponttal csábítóbb, mint a végtelen, sík pusztán nyelni a száraz port. Azonban arrafelé sokkal nagyobb a kudarc lehetősége is, mint az Alföldön, a domborzat miatt jóval kevesebb út fut a nekünk kedves irányba, és ha valahol sorompó, tábla állja az autós útját, komoly feladat lehet visszatalálni a járható, jó irányba tartó útra.

Legyen elég a földút, vigyázzunk más földjére

Az erdészetek különösen kedvelik a két oldalról behajtani tilos táblát, aminek figyelmen kívül hagyása attól függetlenül durva, százezres nagyságrendű büntetést jelenthet. Viszont ha mindenképpen arra mennénk, akkor meg lehet keresni az erdészetet, valószínűleg adnak behajtási engedélyt.

Bár a 20-as sebességkorlátozó tábla sajnos ránk is vonatkozik, nekünk nem kell attól félni, hogy kihullanak a fogtöméseink

A másik út az alföld felé vezet, ahol a jóval kevésbé rafinált navigációs képességekkel is boldogulhat, aki földúton autózna egy jót. Száraz időben az elakadás kockázata is kisebb erre, és itt már települések közötti közlekedésre is használható a terepjáró.

Persze itt is észnél kell lenni, senkit ne tévesszen meg a puszta, attól függetlenül, hogy mi nem látjuk, egy laikusnak gizgazos rétnek tűnő terület is lehet szigorúan védett, tehát akármennyire is csábító lenne felugratni egy domb tetejére szalonnázni, ne tegyük. Sőt, az útról sem szabad letérni.

A legtöbb helyen bőven elég a nagyobb hasmagasság ahhoz, hogy tovább jussunk

Mi is elsőre a könnyebb, laposabb útra indultunk az új Vitarával. Kicsit csaltunk, hogy ne kelljen sokat bolyongani, a környéket jól ismerő Land Roveres cimboráktól kértünk tanácsot, hol érdemes kezdeni. Ők jól ismerik a Szeged környéki, legálisan bejárható utakat, hiszen szinte minden évben leautóznak a fővárosból Szegedre, kerülve az aszfaltozott utakat. Nagyjából emberemlékezet óta.

Mi Ópusztaszerről autóztunk Kecskemétig. A főutat elhagyva, nem sokkal a szép lassan csak jelzésértékűvé fonnyadt aszfalt után máris csontszáraz, poros úton szalad a Suzuki. Bizsergető, hogy földúton nincs sebességkorlátozás, mehetnénk amennyivel csak tudunk. Ha nem kéne váratlanul felbukkanó, még a nedvesebb évszakban a talajba harapott keréknyomokat kerülgetni. Néhol egész mély kráterek kerülnek az autó útjába, de szép lassan a legtöbbön simán át lehet jutni. Az extrém nagy, mocsárrá dagadt pocsolyákat már az erre járók is kikerülik, alternatív csapásokat alkotva. Érdemes követni a kerülőket, mert okozhatnak meglepetést az ártalmatlannak kinéző pocsolyák is. Aztán gyalogolhatunk a mezőn segítség után kutatva.

Ha nincs meg az út elsőre, akkor jön az ipszilonozás és az újabb próbálkozás

Szórakoztató a GPS segítsége nélkül keresni az utat, eltévedni, befutni egy tanyában, vagy csatornában végződő zsákutcába. Simán lehet érzésre navigálni, aztán ha meguntuk, előkapni a GPS-t és visszaevickélni a civilizációba, az aszfaltútra.

Persze így is előfordulhat, hogy betévedünk egy ki nem táblázott magánútra – elméletileg a magánutat a tulajdonosnak kellene jelölni a köz- és magánút határán, táblával, sorompóval, vagy egyéb útakadállyal – de ha ezt elmulasztotta, vagy esetleg ellopták, megrongálódott, akkor ne kezdjünk hangos honanntudtamvolnázásba, hanem inkább elegánsan forduljunk vissza.

Kaland után pedig, ha szükséges csapassuk le egy mosóban az autót, bár akár hagyhatjuk is. Egy kis kosz, sár, még akár jól is állhat egy olyan autónak, mint amilyen a Vitara.