Múlt hónapban egy valóban történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: a NASA útnak indította az Artemis II missziót, hogy véghezvigyen valami korábban elképzelhetetlent – megutaztassa a Nutellát a Hold körül. Bizony, a mogyorókrémes kedvenc most távolabb járt a Földtől, mint korábban bármely emberi lény.
Na jó, az Artemis II négyfős legénységét – Reid Wisemant, Victor Glovert, Christina Kochot és Jeremy Hansent – leszámítva. Végtére is a NASA-nak szüksége volt valakire, aki meg is eszi azt a Nutellát!
De itt jön az igazán meredek rész: bár az űrhajósok ehettek Nutellát, valójában nem a Nutella ízét érezték. A CNN riportere, Anderson Cooper egy nemrégiben készült interjúban viccesen megkérdezte, más volt-e a krém az űrben, a válasz azonban jóval mélyebb és szakmaibb lett, mint amire számított. „Mindennek más íze van” – magyarázta Victor Glover pilóta. „Leginkább azért, mert a meleg dolgok nem hoznak létre felszálló légáramlást, így például az ember a kávéja illatát sem érzi.”
Mivel az illatérzékelés szorosan összefügg az ízleléssel, amikor megcsap minket egy jól sikerült étel hívogató aromája, a szánk máris felkészül az élményre. Csakhogy az az illat a Földön felszáll felénk – amit a magas hőmérséklet tovább gyorsít. A mikrogravitációban azonban nincs lent és fent, sem semmi ilyesmi. Minden csak lebeg, teljesen véletlenszerű irányokba.
Megszokott illatok nélkül pedig nincs megszokott íz sem. De nyugi, a helyzet ennél csak bizarrabb lesz, az űrben ugyanis a saját testnedveink is keresztbe tesznek nekünk.
A teljes keringési rendszerünk arra az alaptézisre épül, hogy a folyadékokat a gravitáció lefelé húzza. Amikor egy asztronauta kijut az űrbe, az egyik első dolog, ami történik, hogy az arca felpuffad az eldugult arcüregek miatt.
Gyakorlatilag megfázásos tüneteket produkálnak – anélkül, hogy ténylegesen megfáztak volna. Ezt az orvosi jelenséget folyadék-átrendeződésnek hívják. Amikor a NASA a küldetései nagyszerűségét ecseteli, valahogy mindig elegánsan átsiklik ezen a részleten. Természetesen, ha az orrjáratok el vannak dugulva, nincs szaglás, és minden étel kifejezetten íztelennek hat.
Végül, de nem utolsósorban ne menjünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy négy ember volt összezárva egy apró űrkapszulában, zuhanyzási lehetőség nélkül, kilenc hosszú napon át. Magyarán: a Nutella aromájának vélhetően más, khm, elég specifikus szagokkal is meg kellett küzdenie a figyelemért (ahogy minden más élelemnek is).
Mindezek fényében teljesen érthető, hogy az űrhajósok évtizedek óta próbálják – szó szerint – megfűszerezni az étkezéseiket. Csípős szósz, chili, szójaszósz – jöhet bármi, ami mentőövet dob a küszködő nyelveknek. Na de mi a helyzet a Nutellával?
Glover felcsillantott egy reménysugarat a jövő űrutazói számára: állítása szerint a tortillára kent Nutella volt „az egyik olyan dolog, aminek talán a leginkább olyan íze volt, mint idelent a Földön”.
