Nemrég ment műszakira az autóm, ami azt jelenti, hogy elvittem egy ismerős szervizbe, ahol otthagytam, majd pár nap múlva adtam egy marék pénzt érte cserébe, és hazavittem az immár 2020-ig érvényes forgalmival együtt. Útközben pedig elgondolkodtam azon, hogy mégis, vajon mi a fene történt a kocsimmal közben? Úgyhogy újra elmentem egy ismerős szervizbe, és megkérdeztem, hogy zajlik manapság egy műszaki vizsga.

– Hogy zajlik manapság egy műszaki vizsga?

– Először természetesen az okmányokat ellenőrizzük, illetve megnézzük, hogy az a jármű érkezett-e be ténylegesen, amelynek a papírjait látjuk. Ellenőrizzük, hogy van-e érvényes biztosítás az autón. Ez különben sokszor problémás, gyakran jön úgy ügyfél, hogy azt sem tudja, melyik biztosítónál van a kötelezője, ilyenkor nehézkes lekérdezni az érvényességet. Ezután jöhet a vizsgálat: körbenézzük az autót, kívül-belül, alul-felül, regisztráljuk az esztétikai hibákat, a tükrök, üvegek állapotát, az esetleges korróziót (rozsdafolt lehet a karosszérián, de lyuk nem). Megnézzük a futómű, kormánymű holtjátékait, olajszivárgásokat keresünk, ellenőrizzük a világítást, lekérdezzük az autó elektronikus öndiagnosztikáját, elvégezzük a fékpados fék- és futómű-ellenőrzést és a környezetvédelmi mérést.

– A szerkesztőségben felmerült néhány nagyon konkrét kérdés a témával kapcsolatban, ezeket most rád zúdítanám: kell-e elsősegély-csomag a kocsiba a vizsgára? Bukást okoz-e egy lógó biztonsági öv? Működnie kell-e az olyan, viszonylag új biztonsági rendszereknek, mint a menetstabilizáló, az ütközés-elkerülő vészfék-automatika, vagy a guminyomás-ellenőrző rendszer? Mi van, ha ki van kötve az EGR-szelep vagy hiányzik a katalizátor? Nézitek-e a kilométer-számlálót? És a fóliázott ablakot?

– Vegyük sorra: elsősegély-csomag kell, az a forgalomban részvételre alkalmas jármű része. De ha nincs vagy lejárt az érvényessége, az úgynevezett kis hibának minősül, ami felkerül a vizsgálati lapra, fel  is hívjuk rá a tulajdonos vagy a megbízott figyelmét, viszont nem jelent bukást. A biztonsági öveket is vizsgáljuk, ezeket megrángatjuk, az automatának működnie kell, az övfeszítő nem lehet eldurranva, az öv nem lehet rojtos, sérült. Ha mégis, az bukást jelent.

A fék vizsgálata érdekes kérdés. A megfelelő fékerő meglétét ugye lassan, még az ABS, ESP bekapcsolása alatti, 5-6 km/h-s sebességgel forgó keréknél mérjük. Az elektronikus védelmi rendszerek működését pedig külön nem ellenőrizzük, de a kontroll-lámpákat figyeljük (gyújtás ráadásakor azt is, hogy nincs-e ravaszul kiszedve valamelyik), illetve az autó öndiagnosztikájának hibakódjaiból is kiderül, ha valami nem stimmel. A nem működő ABS-ről vagy ESP-ről tájékoztató fedélzeti hibajelzés esetén természetesen nem kerülhet vissza a forgalomba az autó javítás nélkül, de mondjuk egy követőradar vagy parkolókamera-hiba egyelőre nem játszik szerepet a vizsga folyamatában.

A környezetvédelmi berendezések kiiktatása vagy áthidalása tetten érhető az öndiagnosztika hibakódjában vagy a füstgáz-elemzésben. Ha igazán profin szerelték ki mondjuk az EGR-szelepet drága csere helyett és még a számítógép erre vonatkozó visszajelzéseit is kiiktatták az ún. readiness-kód meghekkelésével, akkor a kocsi átmehet a vizsgán, ezzel nehéz mit kezdeni.

A kilométerszámláló állását rögzítjük, de annak realitásával nem foglalkozunk. Sőt: ha a számláló hibás (sokszor van erre rossz szándéktól mentes példa is, főleg szegmenshibás folyadékkristályos műszerek esetében), a kocsi akkor is átmegy a vizsgán, ez is csak kis hibának számít. Érdekes: a sebességmérőnek viszont működnie kell. Az ablakfóliáról pedig műbizonylat kell, ha az megvan, maradhat. Ide kapcsolódik még az az érdekesség, hogy a szélvédőn nem szabad lennie semminek, a vizsga idején telefontartó, GPS-tartó, traffipax-jelző nem lehet fenn, még akkor se, ha ezeket nyilván azonnal visszatapasztja a tulajdonos és a forgalomban valójában így vesz részt egész csomó autó.

– Hivatalosan mennyibe kerül a műszaki vizsga és mennyi a szerviz részesedése a vizsgadíjból?

– Egy személyautó vizsgadíja hatóságilag megszabott díj, 16 290 forint, ebből nagyjából tízezer marad a szerviznél, a többi az NKH-hoz kerül. Technikailag a rendszer úgy néz ki, hogy a vizsgahely valamekkora összeggel “feltölt” egy keretet, elutal egy összeget az NKH számlájára, és amíg tart ez a pénz, addig vizsgáztathat és szedheti be a díjakat az autósoktól. Persze a szerviz ettől függetlenül kérhet még pénzt az ügyfelektől, ha olyan plusz szolgáltatásokat is ad, mint az előzetes átvizsgálás, hogy ne a tényleges vizsgán derüljön ki a műszaki alkalmatlanságot jelentő hiba, vagy csupán az a kényelem, hogy a tulajdonosnak, üzembentartónak nem kell végig ott lennie az autóval a procedúra alatt. Nálunk a legtöbben 21 ezer forintot fizetnek egy vizsgáért, amiért tulajdonképpen kétszer vizsgáljuk át a kocsit, egyszer “nemhivatalosan”, majd az esetleges problémák jelzése és további díjért való kijavítása után már hivatalosan, a vizsga során.

– Gyakran változik a vizsgarendszer?

– Elég gyakran, épp most kaptunk egy új direktívát: megszületett a döntés arról, hogy az egyre inkább terjedő elektromos kézifékeket hogyan vizsgáljuk. Eszerint a rögzítőféket behúzottan, a kerék álló helyzetből indított fékpaddal kell majd lepróbálni, megnézni, mekkora nyomatéknál fordul el a kerék. Az ilyen és hasonló újítások bevezetése mindig valamennyi türelmi idővel zajlik, hiszen fel kell készülni a szervizeknek az új vizsgálatra, megfelelő vizsgálóberendezés vagy szoftver beszerzésével, képzéssel. Már azt is látjuk, hogy a következő feladat, nagy beruházás az új fényszórók, mátrix LED-rendszerek mérésének, beállításának megoldása lesz, ezt 2022-re meg kell tudni oldani a magyar vizsgaállomásokon is.

– Ki vizsgáztathat autót ma Magyarországon?

– Járműfenntartó egységek (így hívják bürokratául az autószervizt – a szerk.), amelyek jelentkeztek a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál vizsgáztatási lehetőségre, a megfelelő előírások szerint elkészítették a vizsgasort és megkapták a jogosultságot a területileg illetékes NKH-kirendeltségtől a vizsgáztatásra.

– Azok a bizonyos hatósági vagy állami vizsgahelyek pedig, ahova a rendőr küldi a közúti ellenőrzésnél lefülelt beteg kocsikat, és amelyek között ott a legendás Mozaik utca, az NKH saját vizsgahelyei?

– Igen, itt zajlanak az egyedi elbírálást igénylő járművek, az első forgalomba helyezések, a különleges felépítmények vizsgái, de a rendőri ellenőrzésen hibásnak talált járművek nem feltétlenül kerülnek ilyen vizsgahelyre. Ha a rendőr konkrétan megjelöli az azonnali javítást igénylő hibát, például egy elrepedt szélvédőt, olyan papírt ad a sofőrnek, amellyel az üzembentartó bárhova viheti műszaki vizsgálatra javítás után az autót.

Az NKH ugyanakkor folyamatosan figyeli a nem-hatósági vizsgahelyeket is, ellenőrzéseket is tartanak, sőt: akár azonnal be tudnak avatkozni, ha valami furcsaságot észlelnek. A vizsgáztatott járművek adatait ugyanis egy olyan online rendszerbe visszük fel, amire real-time rálát az NKH. Ha bármilyen gyanú felmerül a vizsga tisztaságával kapcsolatban, a hatóság egy kattintással leállíthatja bármelyik jármű épp zajló vizsgáját, az NKH megbízottjának ilyenkor másfél órája van kiérni a helyszínre és személyesen is intézkedni.

– És a kötelező kérdés: szokták-e kérni az autósok, hogy csaljatok a vizsgáztatáson – és csaltok-e?

– Mi egy kis, vidéki családi autószerviz vagyunk, főként a saját ügyfeleink autóit vizsgáztatjuk, amiket mi is tartunk karban. Nem jellemző, hogy bármelyik is olyan állapotban lenne, vagy olyanban maradhatna, hogy ne mehessen át a vizsgán, de ha ilyesmi merülne fel, nem kockáztatjuk az üzletmenetet komoly hibák elfedésével. Persze, mi is hallunk olyan helyekről, ahol bármi átmehet, de ilyesmi inkább Pest megyében, Budapesten fordul elő, ahol sok az autó és sok a vizsgahely.

Forrás: apokrif töredék