Nemrég tartotta éves rendezvényét a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, a személyautó-, könnyű haszonjármű-, busz-, motorkerékpár-, pótkocsi- és nehéz tehergépjármű-behozatallal foglalkozó vezérképviseletek szervezete. Erdélyi Péter, az MGE ügyvezető elnöke a hazai autópiac elmúlt évét értékelve arról beszélt, hogy a darabszámok alapján nagyjából a 2001-es szinthez tértünk vissza.

20,4 százalékkal több új autó

2017-ben a magyarországi autópiacon fennmaradt a visszakapaszkodás lendülete. Míg 2016-ban 25,15, tavaly 20,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest a forgalomba helyezett új autók darabszáma a DataHouse adatai szerint.

2017-es eredményeivel személyautóban a Suzuki messze az első a Ford és a Škoda előtt. Opel, Volkswagen, Toyota, Dacia, Renault, Kia, Nissan a további sorrend, de a valós számokat márkáként eltérő arányban torzítja a reexport

Nagyon csekély bázisról, de komoly ütemben bővül az elektromos járművek értékesítése. Belső égésű motor nélküli villanyautókból 2016-ban 172, tavaly pedig 749 talált gazdára, amiből az autómegosztási szolgáltatók is kivették a részüket. A konnektorról újratölthető akkumulátoros hibridjárművek iránt is nőtt a kereslet, a 2016-os 231 autó helyett 463 plug-in hibrid kapott rendszámot, nagyobbrészt zöldet. (A zöld rendszám-használat újrarendezéséről felröppentek már hírek, volt szó tavaly szeptemberi dátumról is, de egyelőre a belső égésű motorjukkal kicsit sem takarékos terepjárók és luxusautók is tovább élvezhetik a zöld rendszámtáblával járó előnyöket. Ha egyszer elveszítenék a zöld rendszámot, ez a műszaki vizsgájuk lejártával eshetne egybe.) A forgalomból történő kivonás után 99 127 személyautót és 17 642 3,5 tonna össztömeg alatti haszonjárművet hoz a statisztika, ami a reexport, az új autók kivitelének mérséklődésére utalhat.

Új és használt autó regisztrációk hazánkban, 2017-ben

Új személyautó: 116 265 (+20%)
Új kisteherautó: 19 941 (-7%)
Használt személyautó: 155 414 (+9,7%)
Használt kisteherautó: 14 402 (+5%)

Forrás: DataHouse, MGE

A prémiummárkák között a Mercedes-Benz 3733 személyautóval kényelmes távolságban tudhatja az Audit, amely épphogy megelőzi a BMW-t

Továbbra is pörög a használtautó-import, aminek örülhetnénk is, ha nem olyan autók özönlenének be az országba, amilyenek. Míg 2013-ban 70 700 darab, 2015-ben 122 620, 2017-ben már 155 414 használt személyautó kapott magyar rendszámot. (Használtnak a hat hónapnál idősebb és legalább 6000 kilométeres futásteljesítményű járművek számítanak.) Bár Erdélyi Péter szerint az volna az egészséges, ha kétszer annyi új autót helyeznének forgalomba, mint amennyi használtan kap magyar rendszámot, az importőrök egyesületét nem elsősorban a behozott autók mennyisége foglalkoztatja.

Vegyes a kép a használt autókkal

Az erős használtautó-behozatalnak sok pozitív és negatív hatása is van. A kedvező hatás az autókínálat bővülése, különösen a fél-egymillió forintos autók között a hazai átlagnál jobb állapotú autók beérkezése. Rendkívül negatív hatás viszont az áfacsalás, a külföldi forgalmi adó visszaigénylése és a hazai közteher meg nem fizetése a használtan behozott autók egy részével. Ez ellen a Fidesz-kormány még nem lépett fel.

Tavaly összesítve a Ford helyezte forgalomba a legtöbb személyautót és könnyű haszonjárművet hazánkban, 16 033 darabot. Idén a teljes piacon, buszokkal, teherautókkal, motorkerékpárokkal és nehéz pótkocsikkal együtt 158 500 jármű értékesítésével számol az MGE. Ebből 125 000 lehet személyautó, 21 000 könnyű haszonjármű

Az áfacsalás az állami bevételkiesés mellett azért baj, mert a csalárd árelőnyt nem lehet kompenzálni, a becstelenek kiszorítják azokat a használtautó-kereskedőket, akik tisztán működnek, akik nem döntik be a céget pár hónap után és akikhez vissza lehetne menni garanciális kifogással. Ha a behozott autó kevesebbe kerül itthon, mint egy hasonló kinti euróról átszámítva, az kissé gyanús. Az alacsonyabb árnak örülő vevő sem biztos, hogy jó vásárt csinál, mert minimum egy idézésre számíthat a hatóság részéről, ha a kereskedést vizsgálni kezdi a NAV és a rendőrség.

Importautóra is kötelező lesz az eredetiségvizsgálat

A tavalyi év legvégén, december 28-án és 29-én rendeletmódosításokat adott ki a kormány, amelynek értelmében már a külföldről behozott autókra is kötelező az eredetiségvizsgálat. Eddig ennek költsége nem terhelte azokat, akik külföldről vásároltak használt autót.

Az 516/2017. (XII. 29.) Korm.rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól, ez áll benne: 22. § Az R8. 52. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:) „a) a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor.”

Egy másik rendeletben – 457/2017. (XII. 28.) – az eredetiségvizsgálattal kapcsolatban így változtattak: A 326/2011. (XII. 28.) Korm.rendelet 42. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2) bekezdésben foglaltak igazolása mellett, a járművek forgalomba helyezésének további feltételei:] „a) a harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a jármű külföldi forgalmi engedélyében szereplő adatokat igazolták.

Vagyis mostantól a külföldi autó forgalomba helyezésének feltétele az eredetiségvizsgálat elvégzése. Ennek ára nem változott, személyautók esetében 17-20 ezer forint.

Számos használtautó-kereskedőt csak az érdekli, min tud nagyobbat szakítani. Mivel lepukkant autókat is forgalomba lehet helyezni, nem kell szívbajosnak lenniük. Természetesen nem a követhető karbantartású, ellenőrizhető futásteljesítményű használt autókat lehet olcsón megcsípni, hanem a szemetet, így az érintettek ezt hozzák be. Ezzel a jó magyar szokás szerint a legalacsonyabb árat a legjobb állapottal kombinálni akaró vevők tömege összemossa a selejtezendő és a korrekt autók árát, ami mindenkit sújt, aki tisztességes használt autóból ülne át másik kocsiba.

Nem kompenzálta a Vesta a Granta és a Kalina erős visszaesését. A 2016-os 1155 után tavaly 980 új Lada kapott magyar rendszámot

Átlagosan 14 éves a hazai autópark

Aki közlekedik, lát épp elég aggasztó állapotú, új korában is maximum az Euro 3-as károsanyag-kibocsátási szabványnak megfelelő autót füstölni, különös tekintettel az öreg dízelekre. Ezeket a környezetvédelmi támogatásokért beszámított autókat számos német kereskedő, bezúzás helyett, elpasszolja Kelet-Közép-Európába és még keletebbre vagy Afrikába. Ezzel a német társadalom megszabadul az autó ártalmatlanításának költségétől, a reményteljes kocsit a magyar vevőnek kell pár év múlva kivonatnia a forgalomból és elhelyezni az EU előírásainak megfelelően.

Műszaki és közlekedésbiztonsági szempontból gond a korösszetétel is. Mivel a behozott használt autók 37 százaléka 11-15 éves és 23 százaléka 16 év feletti, nem tud fiatalodni a magyarországi autópark. A 13,7 éves átlagéletkorhoz a gazdasági válság évei alatt meg nem vett új autók mellett az öregen beérkező használt autók tömege is hozzájárul.

Tömegével jönnek be a hazai autópark színvonalát emelni képtelen használt autók is, ami baj

Az importőri szervezet szerint a behozott autókkal történik épp elég óratekerés, sok az ismeretlen hátterű, aggasztó állapotú, a légkört mérgező autó N-es, P-s rendszámmal az utakon, amelyekről gazdája semmi biztosat nem tud. Mi ehhez azt tennénk hozzá, hogy szakadt használt autó hazai forrásból is volt és van épp elég.

„Ha egy pohár kefírre rá kell írni a lejárat dátumát, az összetételét, a zsírtartalmát, akkor egy autót miért lehet behozni és továbbértékesíteni úgy, hogy a visszahívások teljesítéséről, a szervizeléséről, a futásáról, a töréseiről nem tudok semmit és csereérett alkatrészekkel van tele, ám a kilométeróra-visszatekerés miatt nem tudunk róla?” – kérdezte Erdélyi Péter.

Tavaly 155 000 használt autó kapott magyar rendszámot, bővítve a hazai állományt. Sajnos sok közöttük csak mennyiségben jelent előrelépést, nem minőségben, mert ami jó, az nyugaton sincs ingyen

A használt autóval is foglalkozó márkakereskedések anyagi érdeke, de az elemi környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági aggályok is azt diktálják az MGE-nek, hogy próbálja elérni a használtautó-behozatal szigorítását. Az új gépjármű-értékesítő cégek szervezete kitartóan lobbizik a használtautó-import újraszabályozásáért, egyelőre eredménytelenül. Nem látni tisztán, mi történhet a használtautó-behozatal rendszerével, de az áprilisra vagy májusra kiírandó választásokig a kormány aligha nyúl hozzá a keretekhez.

Euro 4, a vízválasztó?

Információink szerint az MGE javaslata elsősorban a legszennyezőbb használt autók behozatalát, illetve használatát drágítaná meg. A cél az importálás költségein, illetve a gépjárműadó-rendszeren keresztül büntetni a leginkább környezetszennyező autók üzemben tartását és előnyt adni a fiatalabb, kevésbé szennyező autók használóinak.

Nemcsak 2005-től készültek Euro 4-es autók, az előző években is több modell meg tudott felelni az Euro 4-es határértékeknek. Ezek az autók csekély összegekért kaphatók nyugaton

Bennem ezzel kapcsolatban az merült fel először, hogy a legtöbb ember szívesen járna tisztább és újabb autóval, ha tudna rá áldozni. De az MGE javaslatából az körvonalazódik, hogy az Euro 4-es szint alatti autókat igyekeznek kiszorítani a behozott használt autók közül. Aki ért egy kicsit az autókhoz, 2003-ból vagy korábbról is talál alacsony árú, de Euro 4-es besorolású benzines modelleket, például Toyota Yaris Versót, Opel Corsa C-t vagy Honda Jazzt is, amelyek tagadhatatlanul kevésbé ártanak az egészségünknek, mint a sok ezer elaggott, Euro 3-as dízel és benzines.

Nehéz ügy ez. Annak is megvan az igazsága, aki csak környezetszennyező autóval tudja megoldani az életét és nem jókedvéből jár azzal, amivel. De azoknak is, akik szerint az autózás nem az Aranybullában garantált ősi jog és nem fogadják el, hogy valaki a saját anyagi érdekéből fakadóan mérgezze a többieket.

Az Euro 4 alatti szinten növelné az MGE a használtautó-behozatal, illetve az autóhasználat anyagi terheit. Nagy kérdés, mit szól ehhez a kormány?

Mivel a hazai járműparkban 3,6 millió személyautó van, a behozatal esetleges korlátozásával is maradna alternatíva az itthoni kínálatból választani mindazoknak, akiket kedvezőtlenül érint az új autós érdekképviselet kezdeményezése. Már ha megvalósul ez az erősen népszerűtlen, sokakban ellenszenvet keltő felvetés. A Vezess rajta lesz a témán, de ha lesz is módosítás, ez a kormány aligha dönt a használtautó-behozatal feltételeinek megváltoztatásáról.