25 éve lett Forma-1-es világbajnok Nigel Mansell, akinek nevét egy kanyar is viseli a Hungaroringen, de ekkor született meg Csehszlovákiából a mai Csehország és Szlovákia is. A 90-es évek elején vált egyre általánosabb jelenséggé nemcsak a munkahelyeken, hanem otthon is a személyi számítógép használata, melyről nem sokkal később zúgó-búgó betárcsázós internet segítségével tájékozódtunk, de a nyaralási fotókat még mindig filmes fényképezőgéppel készítettük el.

Ma már ezeket a fényképeket leginkább okostelefonokkal készítjük el, hogy aztán neten villámgyorsan közzé is tegyük valahol. Akárcsak a kütyük, az autók is rengeteget változtak ennyi idő alatt, ami nemcsak az árukon és a felszereltségükön látszik meg, hanem biztonságukon és legfőképpen a teljesítményükön.

Mit tudott az ötajtós kompakt?

Negyed évszázada a Ford kompakt modelljét még Escort névre keresztelték, mely hat generáción át tartott, majd ezt követően váltotta le a ma is ismert Focus. Az 1990-ben megjelent Escort motorválasztéka rettentően széles volt, az 1,3-tól egészen a 2 literesig terjedt a skála, melynek nagyjából a közepét jelentette az 1,6 literes, 16 szelepes Zetec motor 90 lóerős teljesítménnyel és 134 Nm-es csúcsnyomatékával. Ezzel a hajtással álló helyzetből 100-as tempóra 12,3 másodperc alatt gyorsul fel, végsebessége alulról karcolja a 180 km/órát. Ezzel szemben a mai Ford Focus már alapmotorjával is túlszárnyalja ezeket az adatokat, hiszen a csupán 1 literes, 3 hengeres EcoBoost turbómotor 125 lovas teljesítményt és 170 Nm nyomatékot kínál a korábbinál messze nagyobb térben. 100 km/órás sebességre 1,3 másodperccel hamarabb gyorsul 25 éve megjelent elődjénél, végsebessége pedig túllépi a 190-es osztást.

12 fotó

Kétségkívül a korszak egyik legkívánatosabb gépe volt a Ford Escort RS Cosworth, melynek jellegzetes hátsó szárnyánál kevés vagányabbat láttunk az autóipar létezése óta. Bár külsőre egyértelműen Escort volt, a szélesített karosszéria alatt versenytechnika lapult, aminek legfőbb oka az volt, hogy piacra kellett dobniuk legalább 2500 példányt a ralihomologizációhoz. Így született meg a hosszmotoros, összkerékhajtású csúcs kompakt. A németországi Karmann üzemében készültek az autók. A motorháztető alatt a Cosworth 2 literes, négyhengeres turbómotorja lakik, mely 6250-es fordulattól felszabaduló 230 tagú ménesével és 308 Nm csúcsnyomatékával igazán erős versenyzővé tette az RS-t. Ügyes váltásokkal akár 6 másodpercnél rövidebb idő alatt is teljesíthető vele a százas sprint, a mutató pedig akár 220-ig is eltolható. Mindez persze a nagy szárnnyal értendő, anno a Ford azt közölte, a nélkül 248-cal is menne a kocsi.

Hosszú évek után is tökéletesen beválik ez a recept, hiszen a mai Ford Focus RS-t is turbós, négyhengeres motor hajtja, valamint összkerékhajtást pakoltak alá. A technika azonban annyit változott, hogy a 2,3 literes EcoBoost motorból már 350 lóerőt préseltek ki, ami mellé 440 Nm nyomaték társul. Mindez egy okos összkerékhajtási rendszeren keresztül jut el a talajra, melyben elektronikusan vezérelt kuplungok osztják szét a nyomatékot az adott helyzetnek megfelelően. Ennek köszönhetően aztán – a Drift mód bekapcsolása után – vidáman rajzolhatjuk a fánkokat az aszfaltra a Focus RS-sel is. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre 4,7 másodperc alatt gyorsul és akár 268 km/órás sebességgel is száguldhat.

Nem volt ennél gyorsabb a világon

Éppen 25 éve, 1992-ben indult meg a Gordon Murray tervezte McLaren F1-es gyártása, melyből végül 106 példány készült és leginkább arról ismerős, hogy belül rettentő furcsa – a vezető középen ül, az utasok pedig kicsit hátrébb kétoldalt – és, hogy sokáig nem volt ennél gyorsabb szériaautó a Földön. Ron Dennist persze nem kellett sokáig győzködni, hogy megépítse azt az autót, melytől mindenkinek leesik az álla és aztán olyan emberek vegyék meg, mint Brunei szultánja, a fiatal milliomos, Elon Musk és a Mr. Beant is alakító Rowan Atkinson.

4 fotó

Több erőforrás is számításba jött a tervezés során, végül azonban Murray a BMW Motorsport részlegét kérte fel, hogy alaposan dolgozzák át a V12-est. Így született meg az S70/2 kódjelű, 6,1 literes szívómotor, mely 7400-as fordulatszámnál adja le 630 lóerős teljesítményét, mellé pedig 5600-tól a vezető talpa alatt akad 651 Nm nyomaték. Hozzá kizárólag hatsebességes kéziváltó társult, tehát a 3,7 másodperces 100-as gyorsuláshoz elengedhetetlen volt az ügyes vezető. Meglepő, hogy fogyasztása is egészen baráti volt, hiszen a legalacsonyabb mért érték 10 liter volt 100 kilométeren, a legmagasabb pedig 25 liter. A fordulatszám-limiter kiiktatásával 372 km/órás sebességet is elértek, de állítólag született ennél magasabb érték is a McLaren F1 másik prototípusával.

Hány ló fért egy izomautóba?

A 90-es évek elején már utolsó példányai készültek a Fox platformra épülő Ford Mustangnak, melyet ennek okán Foxbodynak is szokás hívni. Az a szóbeszéd járta a 70-es évek közepén, hogy ez a Mustang már hallgatni fog az új idők szelére, tehát keresztmotort és elsőkerék-hajtást kap majd, de ezt a célközönség nem fogadta be, ezért maradt a jól bevált, izomautóhoz méltó hosszmotoros-hátsókerekes elrendezés a cseppet sem múltidéző karosszériával, még az autón sem a legendás vágtató ló embléma tűnt fel. Természetesen a GT-ben szívó V8-as motor kapott helyet, a 4,9 literes lökettérfogatú motor 205 lóerőt teljesített, nyomatékból pedig 373 Nm állt rendelkezésre. Álló helyzetből a kéziváltós kivitel 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre, az automatával szerelt változatnak ehhez majdnem 1 másodperccel többre van szüksége.

Ford Mustang GT

Ford Mustang GT

50 év után érkezett meg hivatalosan az öreg kontinensre a Ford Mustang és ehhez a lehető legjobb formáját nyújtja. Nemcsak a klasszikus fastback vonalai miatt, hanem igényesen átdolgozott futóműve és 5 literes V8-as szívómotorja miatt – meg persze ütős ára okán – kedvelt választás. A csodás hangú nyolchengeres 421 lóerőt teljesít 6500-as fordulatnál, melyhez 524 Nm csúcsnyomaték társul. Itt látható igazán az eltelt 25 esztendő. A mai Ford Mustang GT-nek már elég 4,8 másodperc a 100-as sprinthez. Az autó a kiemelt márkakereskedőknél, így a Ford Petrányinál megvásárolható.

200 lóhoz négy henger?

Ford Mondeo ST200

A Ford első világautója volt az első generációs Mondeo, melyet 1994-ben az Év Autójának is választottak, 290 ponttal nyert a Citroën Xantia és a Mercedes-Benz C-osztály előtt. Remek ára, csinos formája és hatékony Zetec motorjaival indokolta a zsűri a Mondeo diadalát. A csúcsváltozatot ST200 névre keresztelték, az orrában pedig 2,5 literes V6-os benzinmotor található. Teljesítménye könnyen kitalálható a nevéből is, 200 lóerőt hoztak ki a hathengeres motorból. Ehhez ma már elég a 2 literes, négyhengeres EcoBoost turbómotor is. A most futó, negyedik generációs Mondeo második legerősebb benzinmotorja (a csúcsmotor 240 lovas) egész pontosan 203 tagú ménest számlál.