365 új fix traffipaxot állított fel EU-s pénzből a rendőrség tavaly, megváltozott a szabálysértési törvény, nem hajlandó egyenesen válaszolni az ORFK arra a kérdésünkre, hogy változik-e a bírságolási gyakorlat 2016-ban. Véletlen? Aligha, mondanák minderre az Echo TV-ben.
Egyelőre egy igazi, hús-vér traffipaxozós rendőr szerint nem változott semmi, de azért jobb az óvatosság, amíg nem bírjuk kicsikarni a rendőrségtől az igazi választ: készülnek-e szigorításra a gyorshajtásokkal kapcsolatban. És most kifejtjük összeesküvés-elméletünket.
Az eddigi gentlemen’s agreement
Sokat cikkezünk arról, mennyire egysíkúan végzi a közúti ellenőrző munkát a magyar rendőrség, mennyire káros, hogy a traffipaxozáson kívül alig csinálnak valamit, és hogy mennyire démonizálják az abszolút gyorshajtást, minden statisztikai alap nélkül, sőt, csúsztatással, a statisztikák torz interpretációjával. Nem értünk egyet a képtelenül magas bírságösszegekkel, nem értjük, miért kerül egy Ausztriában 20-30 eurós gyorshajtás nálunk 30 ezer forintba, pláne az enyhén szólva eltérő átlagkeresetek tükrében. Nem helyeseljük az objektív felelősségnek csúfolt rendszert, amelyben a legveszélyesebb szabálysértések elkövetőit semmilyen személyi szankció nem sújtja, akinek van pénze, gyakorlatilag jegyet válthat a gyorshajtásra, piroson átszáguldásra, tiltott bekanyarodásokra.
És mégis ki kell jelentenünk: egész jó itthon nekünk.
Aki tudatosan autózik, odafigyel az alapvető közlekedési szabályokra, figyeli, hol áll rendőr és hol nem, valamint észszerű keretek között lépi túl a sebességhatárokat ma Magyarországon, az amúgy rosszul kitáblázott, túlszabályozott környezetben is teljes (anyagi) biztonságban autózhat, tempósan, gördülékenyen. A rendőrség egy-két ritka akció kivételével egyáltalán nem törődik az objektív felelősségi körön kívül eső szabálysértésekkel, vagyis városban 65, országúton 105, autópályán 150(!) km/h alatti sebességgel, 30-as táblánál 45-re lassítva, 60-asnál 75-tel gurulva nyugodtan autózhatunk – és autózunk is. Aki ennél gyorsabban megy, az (pontosabban autójának tulajdonosa) számíthat a minimum 30 ezres csekkre, no de egy átlagos városi utcában 50 helyett 66-tal már tényleg veszélyt jelent az autós a többi közlekedőre. Igazi veszélyt csak egy-egy elveszett tábla helyére vagy nagyon durván túlzó korlátozás mellé szemfülesen kiálló rendőr jelent. Egy-két helyen figyeli kamera a piroson áthajtást, a tiltó tábla ellenére befordulást, de ezzel sincs baj: figyelje csak, az ilyesmi tényleg veszélyes is.
Ezzel a tortával indokolja a rendőrség évek óta, hogy a traffizás a legfontosabb feladata az utakon, pedig a 30%-nyi gyorshajtás töredéke, 2-3% csupán az abszolút gyorshajtás a pont a rendőrségtől érkező adatokból felépített statisztikák alapján
Új traffipaxok – mit fognak csinálni?
Egy apró törvénymódosítás miatt attól tartunk, ezt a gentlemen’s agreementet, hatóság és lakosság közti hallgatólagos megállapodást akarja most megbolygatni az állam. Eleve furcsállottuk, hogy az EU-s forrásból finanszírozott 14-15 milliárd forintos forrást korszerűbb mobil sebességmérők vásárlása mellett jórészt miért olyan, főútvonalakon felszerelt fix traffipaxokra (365 darab) költi a rendőrség, amelyek helye pillanatok alatt felkerül majd a navigációs szoftverekbe, vagyis a forgalom enyhe lassításán kívül nem sok hatásuk lesz a közlekedésbiztonságra. Állítólag ugyan a kamerarendszer előbb-utóbb képes lesz a mobiltelefonálás és a be nem kötött öv detektálására is, de a GPS pittyegésére úgyis mindenki eldobja majd a mobilt, magára rántja az övet – ami persze tiszta haszon, de nemigen indokolja ekkora beruházás létrejöttét.
Ezek a kamerák alkalmasak a jogosulatlan buszsávhasználat, a záróvonal-átlépés detektálására és felvételére is, de annyi esze csak lesz mindenkinek, aki jogsit tudott szerezni, hogy a kamera alatt nem szabálytalankodik ilyen látványosan. Pár aktívan járőröző, valóban dolgozó közlekedési rendőr, rendőrautó többet tehetne a közlekedésbiztonságért.
A KKEP, azaz a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont. A sávonként elhelyezett kamerapárok képét a jobb oldali dobozban lévő egység dolgozza fel és továbbítja, a záróvonal-átlépést, tilos kanyarodást is figyeli a rendszer
A KKEP, azaz a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont. A gyártó egyelőre titoktartásra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hány méterről fogja be a gyorshajtókat a rendszer
Változott a szabálysértési törvény
Ez a cikk, pontosabban az alapjául szolgáló összeesküvés-elméletünk azért született meg, mert január 1-jétől kismértékben megváltozott a szabálysértési törvény. Az objektív felelősségi rendszert, a szabálysértést elkövető személy helyett az elkövető jármű tulajdonosának büntetését azért vezették be 2008-ban, mert sokszor bújtak ki azzal az autósok a büntetés alól, hogy nem ők vezettek, nem tudják, ki vezetett, családtagjuk vezetett, akinek személyére nézve nem kötelesek nyilatkozni.
Egy rendőr elmondta nekünk: országúton az utasítás szerint ő 90-es korlátozásnál 109 km/h-ra állítja a mobil sebességmérőt, aki ennél lassabban érkezik, nem kap büntetést. Még. De meddig?
Viszont idéntől a szabálysértési törvény úgy változott, hogy “A gépjárművel elkövetett szabálysértések ismeretlen elkövetője kilétének megállapítása érdekében lehetővé válik állami és helyi önkormányzati szerv, hatóság, köztestület, gazdálkodó és civil szervezet tulajdonos/üzemben tartó megkeresése. A megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére nyolcnapos határidőt állapít meg. Amennyiben a teljesítés elmarad, a megkeresett szerv rendbírsággal sújtható.“
Nem tudjuk, hogy helyesen olvasunk-e a sorok között, de ez a módosítás mintha komolyabb jogkört adna a rendőröknek a kisebb fokú szabálysértések elkövetése után egy fotóval a kezében – például az 50 helyett 51-gyel száguldó autóról -, hogy megkérdezze, kit lehet megbüntetni. És ha nem kap választ, a válasz megtagadásért is lehet bírságolni. Hogy tényleg ez-e a változás célja, arra persze egyvalaki adhat választ: a rendőrség. Ezért el is küldtük erre vonatkozó kérdésünket az ORFK-nak.
Az ORFK nem akarja érteni a kérdést
Az alábbi levelet küldtem még tavaly az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletének:
“Kedves Rendőrség! A szabálysértések elkövetőinek könnyebb megtalálására irányuló, január 1-jével életbe lépő változások mit jelentenek majd a gyakorlatban? Különösen a gyorshajtásokkal kapcsolatos szabálysértések kezelésének változására vagyunk kíváncsiak: ezentúl az automatizált sebességmérők által rögzített, az objektív felelősség alá még nem tartozó mértékű sebességtúllépések esetén is szándékában áll büntetéseket kiszabni, a szabálysértőket felkutatni a rendőrségnek? Ebben a témában és úgy általában a 365 új fix ellenőrzőpont bekapcsolásával a jövőre várható hazai közlekedésrendészeti munkával kapcsolatban egy személyes interjú lehetőségének is örülnénk az ORFK érintett szakvezetőjével!”
A következő választ kaptuk (hosszú lesz, de minimális szerkesztéssel beidézem csaknem az egészet, a lényeget kiemeltem):
“Tisztelt Rácz Tamás!
A (…) szabálysértések felderítésének, bizonyítása eredményességének a javítása érdekében – hasonlóan a büntetőeljárásban érvényesülő szabályozáshoz – új jogintézményként vezetjük be a megkeresést. A megkeresés egyrészt az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt, másrészt a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárásokban vehető igénybe. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a közlekedési szabálysértést elkövető személy kiléte a hatóság előtt ismeretlen, kiindulási alapot a gépjármű forgalmi rendszáma jelent. Az elkövető személyének megállapítása érdekében a természetes személy üzemben tartót/tulajdonost, illetve jogi személy vagy egyéb társadalmi szervezet üzemben tartásában/tulajdonában lévő gépjármű esetén a vezető tisztségviselőt, képviseletre jogosult személyt a szabálysértési hatóság tanúként hallgatta meg. Az utóbbiak tanúkénti meghallgatása, az eljárások gyorsabb és eredményesebb lefolytatását biztosító megkereséssel a jövőben mellőzhető lesz. A megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg, amelyet a megkeresett szervnek, amennyiben nem jelzi a teljesítés akadályát teljesítenie kell. Amennyiben a teljesítés elmarad, a megkeresett szerv rendbírsággal sújtható, amelynek legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege százezer, illetve ismételt kiszabás esetén százötvenezer forint. Bírósági eljárásban a rendbírság összege magasabb, százötvenezer, ismételt esetben kétszázezer forint.
A VÉDA rendszerbe tartozó komplex közlekedési ellenőrzési pontok egyaránt képesek mind a szabálysértési, mind pedig a közigazgatási hatósági eljárás alá eső sebességtúllépések dokumentálására. A dokumentált jogsértések miatt indított eljárásokra azt az eljárási rendet kell alkalmazni, amelyikbe a jogszabályok alapján az adott jogsértés tartozik.
Az Ön által kérdezett témában jelenleg nem áll módunkban nyilatkozó személyt biztosítani.“
Nesze semmi, fogd meg jól: a válaszlevél érkeztének napján, tehát még január másodikán rákérdeztem újra a lényegre:
“Kedves ORFK!
(…)Mi történik 2016-ban, ha egy új traffipax alatt mondjuk az M3-ason az engedélyezett 130 km/h helyett egy személyautó 131-149, illetve mi, ha 150 km/h feletti sebességgel halad el? Ha a szabálysértés nem éri el az objektív felelősség alá tartozó gyorshajtás szintjét, indul eljárás szabálysértés miatt? Ha pedig a gyorshajtás mértéke túllépi az objektív felelősségi szintet, ezentúl kinyomozza a rendőrség ez elkövető személyét is és alkalmazza a személyi szankciókat (pontrendszer) is az elkövetőre?”
Válasz azóta sem érkezett – január 12-én ismételten rákérdeztem a lényegre. Ha lesz valami, szólunk! Mindenesetre egyelőre még nem kell rettegni, ha belecsúszunk 91-gyel egy mérésbe az országúton, mert
A közrendőr még mindig 109-re állítja a traffit
Mivel az ORFK nem hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy mekkora toleranciával mérnek a rendőrök, rendkívül kreatív újságírói eszközzel éltünk. Egy debreceni családi kirándulás alkalmával a szánkkal megkérdeztünk egy igazi, hús-vér rendőrt, aki épp a traffipaxot kezelte az út szélén: mi a hivatalos utasítás és mennyire van állítva a sebességmérő éppen. Nos, a nem hivatalos válasz a következő: sima országúton, 90-es sebességhatár mellett január elején a műszert 109 km/h-s sebességre állítja a kezelő, vagyis aki 108-cal tép el a traffipax előtt, még tuti nem kap csekket.
Ez a helyzet most. Hogy változik-e a gyakorlat, még nem tudjuk, de ígérjük: mostantól minden utunkba kerülő rendőrt megkérdezünk, milyen határra állította a gépet, és azonnal szólunk, ha a plusz 19 helyett netán elkezdenének plusz 1-re bírságolni!
Tanácsunk 2016-ra: figyeljetek!
A magam részéről egyelőre az alábbi stratégiát alkalmazom, és ezt javaslom minden autósnak: figyeljük az új traffipaxokat és ne hajtsunk gyorsan a fix kamerák közelében! Egyelőre ugyan a KKEP rendszer, vagyis az utak feletti kamerás fix gépek hálózata még tesztüzemben működik, de jobb félni, mint megijedni. Meg persze nem árt elkezdeni megszokni, hogy a Nagy Testvér hamarosan 365 új szemmel figyel majd minket.
