Hirtelen hatalmas lett a lelkesedésem a Ford Mustang iránt, amikor 2005-ös megjelenésekor megláttam, hogy az ötödik generációs modellnél ismét elsütik azt a poént, amit kicsikét több, mint 40 évvel ezelőtt. Mindenki által szeretett, klasszikus forma született újjá. A múltat idéző amerikai izomautók közt talán az első volt, aztán példáját követve jött a Dodge Challenger és a Chevrolet Camaro.

Hát ez itt meg micsoda?

Kedves Olvasó! Ebben a rovatban Csepreghy Dániel, a modellautók nagy ismerője mesél a gyűjtögető életmód szépségeiről, elárulja, mi tesz igazán érdekessé egy-egy modellt, illetve miből és hogyan építhetünk méltó környezetet kisautónk köré. Mindezt szigorúan 1:18-ban. Kivéve, amikor nem. :)

Így történt…

Egy kellemes, júniusi napon látogattam el a hazai szakboltba, hogy egy Autoart Datsun Fairlady 2000-et zsákmányoljak magamnak, de mire teledobátam apróval a parkolóautomatát, valószínűleg elillant a kis piros roadster varázsa. Pedig majdnem tökéletes modell! Távozás előtt még vetettem egy pillantást az egyik vitrinre. Akkor szembenéztem ezzel a csodálatos kék színnel megáldott, 2010-es Mustang GT-vel. Szinte láttam, ahogy a híres 66-os út szélén áll nyitott ajtóval, és csakis rám vár. Itt már nem volt kérdés, hogy mivel gazdagodok!

Ha beültem volna…

Modern és retrós, jó minőségű beltér

Modern és retrós, jó minőségű beltér


… akkor egy egészen kellemes minőségű modellautó belsőben találtam  volna magam. Csak a Shelby GT500 narancs-fekete színű ülései után itt sokkal inkább érződik a fekete tónus komorsága, de legalább nagyobb hangsúlyt kapnak az igazi részletek. Fehér, golyó alakú a váltógomb, rajta fokozatkiosztás, valósághű textúrájú alubetét a műszerfalon, amelynek két oldalán lévő kerek szellőzőrostélyok mérföldekkel jobban sikerültek, mint a középsők. Ennyi kontraszt még belefér szerintem. Bőven! Az apró kapcsolók a kormányon és a középkonzolon, a krómkeretbe ágyazott, példás kivitelezésű óracsoport, az alupedálok mind nagyszerű és igazán vérbeli sportkocsira utaló tényezők. Az első ülésből távolinak tűnő, B oszlopon függő övek az igényesebb fajtából valóak és nem sajnálták a plüssport még a kalaptartóról sem.

Egy 1967-es Mustang GT szintén az Autoart-tól

Egy 1967-es Mustang GT szintén az Autoart-tól


Körbejárva…

… egyértelműen látszik, hogy a 2010-es modellfrissítés jót tett az autó karakterének, a szűkebbre húzott fényszórók és a hangsúlyosabban domborodó gépháztető jelzik, hogy mennyire vad állat egy musztáng. Gyönyörűen kidolgozottak a fényszórók, a tiszta bura alatt a helyzet ennél kedvezőbb nem is lehetne. Ez igaz a hűtőmaszkban – melyen ott a kihagyhatatlan vágtázó négylábú és melyben a mai divattal szemben valódi rácsbetét van – elhelyezett kiegészítő lámpákra is. A lökhárítóban lévő réseknél még csak rács sincs, hogy semmi se akadályozza a V8-hoz áramló levegő útját. Finoman domborodnak a lemezek az autó oldalán, éppen csak annyira, hogy emlékeztessen a ’60-as évekbeli ősére. Az első és hátsó lökhárítókba integrált oldalfényeket sem intézték el holmi igénytelen matricákkal, hanem rendesen illeszkedő, külön darabból készítették el őket. A sárvédőn lévő GT logó fotomaratott.

Gyönyörű részletek már rögtön az elején

Ha a gumi-felni-fék triumvirátusról van szó, az Autoartban nem nagyon szoktam csalódni, minden modelljükön mesteri ez a három elem. Tökéletesen igaz a kis kék pónira is. Az ötküllős felnik annyira realisztikusak, hogyha nem tudnék plasztik mivoltukról, szemrebbenés nélkül állítanám, hogy az márpedig alumínium. A hátsó lámpák kevésbé látványosak az elsőkhöz képest, de ez az igazin sincs másképpen. Kárpótlásul nem sokkal alattuk két tetszetős, nagy átmérőjű kipufogóból tör ki a nyolc henger fiktív hangjátéka. A plüssel borított csomagtartó szűkre szabott nyílása körül mattfeketére festett gumikéder imitáció is egy, a sok apró, remek részlet közül.

Súlyos, masszív, dekoratív darab

Az egész autón szinte látszik tekintélyes súlya. Kézben tartva is érezni, hogy tömör, masszív darab. Mindemellett – kivétel nélkül – mindenhol példásak az illesztési hézagok. Perfect!

4,6 literes, 315 lóerős szívó V8 és veszettül szépséges

4,6 literes, 315 lóerős szívó V8 és veszettül szépséges


A motorháztető alatt…

… egy 4,6 literes, 315 lóerős szívó V8-as lakik mesésen kidolgozva. Különböző színű kupakok, különféle táblácskák és piktogramok, egyik pontból előtűnő, a másik pontban lebukó csövek adják a remek alaphangulatot az egyébként is szemrevaló blokk körül. A gépháztető sem hatalmas fém karral, hanem a miniatűr csavarokkal hozzáfogott, diszkrét fémlapka segítségével nyílik. Jobb oldalt még kitámasztó rudat is találunk.

Hibátlan?

Nem, de szerintem szándékosan fordították el a váltógombon a fokozatkiosztást kilencven fokkal, különben túlságosan közel kerültek volna a makulátlanhoz. Vagy csak egy apró szériahiba, elvégre Kínában is van péntek délután…

Megtetszett?

Ha megtetszett a bemutatott modell, és vágysz valami hasonlóra, itt biztosan megtalálod. Kattints ide, és szemezgess a webshop modellautós kínálatából.

Régi formák elevenedtek meg

Régi formák elevenedtek meg


Mennyi?

A modellfrissítés előtti változatnak nagy sikere volt, szinte megszámlálhatatlanul sok variánsát adták ki. Több közülük három- vagy hatezer darabos limitált szériában készült. A viszonylag friss, ropogós 2010-esek nagy része viszont már egészen biztosan korlátlan példányszámban jelenik meg. Az áruk a legtöbb helyen valamivel száz euró felett indul.

A korábbi modellautós cikkekért nem kell messzire menni, elég csak erre a linkre kattintani.