Népszerű idézet terjeng a közösségi oldalakon, miszerint csak akkor ítélhetünk meg valakit, ha belebújtunk cipőjébe, és végigjártuk útját. Követve ezt az örök érvényű bölcsességet, beszereztünk egy világszerte elterjedt lézeres sebességmérőt, hogy megtudjuk, mit él át a rend őre, mikor galád gyorshajtókra vadászik.

A kísérlet helyszínéül két olyan útszakaszt választottunk ki, ahol a balesetveszély legapróbb szikrája sem indokolja a sebességkorlátozást. Nagy valószínűséggel mindenki találkozott már hasonló közlekedésszervezési problémával. Felújítás után otthagyott 30-as tábla, háromsávos gyorsforgalmin értelmetlen korlátozás, ezeken a helyeken józan ésszel lehetetlen betartani a szabályt, ha mégis megpróbáljuk, akkor a forgalom ritmusát megtörő, lassú tötyörgésünk okoz igazi balesetveszélyt. A 22-es csapdája, közúti kivitelben.

A csúzli

A traffipaxot a Martin Car Technology kölcsönözte, ezúton is köszönet érte!

A LaserCraft, Inc. által forgalmazott Kustom ProLaser II mérési tartománya 8-480 km/h (természetesen közeledő és távolodó autókat egyaránt képes mérni), pontossága 2 km/h. Egy új jármű első mérési eredményére 0,6 másodpercet kell várni, ezután a mérési adat frissítések 0,3 másodpercenként történnek. A távolságot 5-1000 méterig tudja mérni 0,3 méteres pontossággal, a lézersugár átmérője 1,2 méter 300 méteres távolságban. A készüléknek van egy akusztikus visszaverődés indikátora, ami a legjobban reflektáló felület kiválasztását segíti.

www.sebessegmeres.info

Csigakanyar Budaörsön, avagy az értelmetlen 20-as tábla

Első mérési pontnak a budaörsi IKEA mellett elhaladó kétsávos közutat szemeltük ki. Bár közel van a bevásárlóközponthoz, ez a szakasz nem tartozik a parkolóhoz. Ennek megfelelően nincs gyalogosforgalom, az út teljes hosszában jól belátható. Budaörs belterületéről lévén szó nyugodtan haladhatnánk 50 km/órás sebességgel, ám valamilyen okból a veszélyesnek korántsem mondható jobbkanyar előtt kötelező 20 km/órára lassítani. Ideális hely, hogy rövid idő alatt komoly büntetési tétellel gyarapodjon az állami bevétel.


Nagyobb térképre váltás

Nem törődve a rejtőzködéssel, jól látható helyre álltunk a civil rendőrautónak beillő fehér Koleos-al, és mértünk. Ahogy az várható volt, pár szemfüles autóstól eltekintve mindenki legalább 30.000 forintot érő sebességgel haladt, 35-40 km/óra volt az átlag. Nem kell a forgalomszabályozás doktorának lenni ahhoz, hogy lássuk ez a tábla felesleges, betartása értelmetlen, megléte nem szolgálja a közlekedés biztonságát. Inkább olyan, mint az előre telepített, hizlalt állománnyal kecsegtető halásztó. A fogás garantált, csak ki kell települni a partra és várni.

Ahol mindenki gyorshajtó

Mivel első esetünkben elég speciális helyről van szó, ezért Budapest belvárosában, az Árpád fejedelem útján szintén elővettük a pénztermelő lézert. Ez a szakasz közismert traffis pont, a többsávos, osztott pályás útvonalon 50 km/órás korlátozás él, aminek létjogosultságát egy félórás tét nélküli mérés könnyedén megingatta.


Nagyobb térképre váltás

A folyamatosan hömpölygő autófolyam átlagosan 60 km/órával haladt, és ez a sebesség a körülményeket figyelembe véve egyáltalán nem tűnik eszeveszett száguldásnak. Gyalogosforgalom nincs az út mellett, külön buszsáv szolgálja a tömegközlekedést, tehát ezen a ponton érdemes lenne felülvizsgálni az 50 km/órás sebességhatár szükségességét.

Zsigeri ösztönök

A Traffipax tesztelésével töltött szűk nap azért rávilágított arra, hogy a mérésre kirendelt rendőr sincs könnyű helyzetben. A készülék működését a belógó tereptárgyak nagyban megnehezítik, jól belátható szakasz kell a pontos lövéshez, de ezzel meghatványozódik a felfedezésünk esélye. Az autósok nagy része ragadozót sejtő vadként a legapróbb jelből észreveszi a veszélyhelyzetet, és lassít. Ha egy taxis szúr ki minket, akkor hírünk rövid időn belül elterjed, és ezzel drasztikusan csökken a biztosan büntethetők száma, ha pedig már a rádióban visszhangzik jelenlétünk, jobb szedni a sátorfát. A láncban utolsóként álló végrehajtóként korántsem rózsás feladat, mégis ez az apró próba rávilágított némi motivációra.

A csúzli. Mindent mér ami mozog, a rendőrség a felvételt rögzítő kamerarendszerrel együtt használta.

A csúzli. Mindent mér ami mozog, a rendőrség a felvételt rögzítő kamerarendszerrel együtt használta.


Ahogy a vörös célkeresztet ráirányítjuk az elénk tévedő autósra, előtör az ablakból lézerpuskával Han Solo-ként lövöldöző gyermek. Gyűjtjük a pontokat, örülünk az igazán nagy halaknak, és engedve a zsigerből előtörő ösztönöknek, vadászunk. Nyilván a sokadik műszakban már nem ilyen izgalmas a forgalmat figyelni, de a rövid távon szerzett tapasztalataink szerint gyorshajtót fogni jó.

Az más kérdés, hogy mennyire érdemli meg az adott autós a számára kiküldött büntetést. Túl gyakran fordulnak még elő idióta gyorshajtók, ez tény. Ők a lézerblokkolóval trükközők, a külföldi rendszám mögé bújók, akik bárhogy csavarják a jogszabályokat, megtalálják a lehetőséget, hogy mások életével játszanak. De számuk elenyésző azokhoz a közlekedőkhöz képest, akik mindennapos rendszerességgel esnek bele az okafogyott közlekedési szabályok csapdájába. Náluk nincs traffit semlegesítő csodaszer, nincs törvénykerülő trükk, csak tövig rágott köröm és büntetési csekk, amit csak

Nem könnyű megfelelő búvóhelyet találni a méréshez, az autósok rögtön kiszúrják a gyanúsan ácsorgó autót

Nem könnyű megfelelő búvóhelyet találni a méréshez, az autósok rögtön kiszúrják a gyanúsan ácsorgó autót


azért kaptak, mert nem figyeltek eléggé az országos közlekedési számháborúban.

Megoldás a szélmalomharc

Hogyan kerülhetjük el a kint felejtett táblák ürügyén postaládánkban landoló csekket? A mérőkészülékek kicselezése sosem volt etikus, ezzel szabályok felett álló istennek hiszi magát a sofőr, és április óta tiszta a kép, az ilyen készülékek használata, autóban tartása törvénybe ütközik. A témával foglalkozó hírfolyamok böngészése sok energiát emészt fel, és sosem tudhatjuk biztosra, mikor bukkan fel új mérőállás. Romantikus, élhető közutakat vizionáló forradalmárként van még egy lehetőségünk. Segíthetünk a hatóságnak, hogy felszámolják ezeket a közlekedést zavaró tényezőket.

Ebben segít a Vezess.hu újságírói által  alapított EKKKE (Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület), aminek fő célja magyar közúti közlekedéssel kapcsolatos gyakorlati problémák, szabályozási hibák feltárására és orvoslására (Részletek, leírás, tagság információk ITT). Minket is meglepett, de a dolog működik, Don Quijote legyőzheti a szélmalmot, a bürokrácia ingoványos mocsarában akadnak járható ösvények, több felesleges korlátozó táblát sikerült már eltüntetnünk az utak mellől.