Könnyebben elsajátítható szabályok, átláthatóbb és biztonságosabb viszonyok az utakon – tömören így foglalható össze az az irány, amely mentén egy új KRESZ előkészítését kezdte meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szoros együttműködésben.

A munka kezdeti stádiumban van, ezért a tárca szűkszavúan nyilatkozott, ám a KTI-ban már gőzerővel készülnek a javaslatok. Nézzük meg a legizgalmasabbakat.

Köznapibb nyelvezet
Régi nyűge-baja a jelenlegi KRESZ-nek, hogy fából faragták a mondatait, amelyek olykor igen nehezen értelmezhetők. Különösen a jogosítványra hajtók bajlódnak a nyakatekert, gyakran jogászi megfogalmazásokkal, épp ezért a szakmában régóta elfogadott vélekedés, hogy ezen változtatni kell.

Kevesebb táblát akarnak az utak mellé, hogy ne zavarodjanak össze a sofőrök

Persze nehéz bombasztikusan újat fogalmazni a KTI munkatársainak, hiszen egy jogszabályban az is adott, hogy hová helyezik a pontosvesszőt. Ennek ellenére egyértelmű céljuk, hogy sokkal köznapibb, közérthetőbb nyelven fogalmazzák meg a szabályokat. “Ha azt látod a táblán, hogy, akkor az azt jelenti, hogy…”

Sebességhatárok
Elsőre talán ez érdekli a legtöbb embert, ha a közlekedési szabályok tervezett változásáról hall. A módosítások célja itt a biztonságosabb haladás, iránya pedig az, hogy egy adott útfelületen közlekedő járművek között lehetőség szerint minél kisebb legyen a sebességkülönbség.

Az elképzelések szerint összességében kevesebb sebességhatárt szeretnének, ezeken belül viszont lenne növelés és csökkentés is. A kulcsszó a homogenitás. Ez alatt azt értik a tervezet készítői, hogy ha minél nagyobbak a járművek között a sebességkülönbségek, akkor annál veszélyesebb azon az úton közlekedni, ezért a cél a korlátok és a ténylegesen választott sebességek közelítése.

Szűkülhetnek az autópályákon a sebességkülönbségek

Szűkülhetnek az autópályákon a sebességkülönbségek


Példa lehet majd erre, hogy az autópályákon feljebb vinnék a teherautók sebességkorlátját a mostani 80-ról 90-re. A kamionok januárban bevezetett előzési tilalma mögött is nagyrészt az állt, hogy ne akadályozzák, ne veszélyeztessék a belső sávban a 130-cal érkező személyautósokat. (Már jelenleg is vannak olyan buszok, amelyek engedéllyel százzal hajthatnak.) Emellett az autópályára felhajtható járművek jelenleg 60 km/órás minimális sebességhatárát 70-re emelnék.

Sebességcsökkentésre számíthatunk ugyanakkor az ország legrosszabb állapotú, négy-ötszámjegyű, lakott területen kívüli útjain, amelyeken ma 90-nel lehet közlekedni. Csakhogy ezek jellemzően kátyúkkal teli, olykor éles törésű kanyarokkal tűzdelt szűk utacskák falvak között, amelyekről általában a felfestés is lekopott, így a legkevésbé biztonságos rajtuk 90-nel haladni. Az egyik elképzelés szerint mindenhol egységesen 70 km/óra lenne a határ tábla nélkül is.

A sebességhatárok általános csökkentésére (például az autópályákon) ugyanakkor nem lehet számítani, habár például a szakértő ezt szeretné. A Vezess.hu információi szerint a politikai döntéshozók népszerűségvesztéstől tartva elzárkóznak ettől.

Ha a nemzetközi példákat nézzük, akkor a sokkal gyorsabb – de összefüggő hálózatot alkotó – autópályákkal rendelkező Németországban, és – személyes tapasztalat alapján mondható, a helyiek által be is tartott – 110 km/órás határt alkalmazó Svédországban is kedvezőbbek a baleseti statisztikák, mint nálunk.

Táblák, útburkolati jelek
Több is lesz belőlük, meg kevesebb is. Megjelenik majd néhány új jelzőtábla és kiegészítő tábla a leendő KRESZ-ben, azonban ennél jóval nagyobb súlyú változásnak ígérkezik, hogy a KTI olyan szabályozást szeretne, amely lehetővé teszi, hogy az utak mentén kevesebb közlekedési tábla sorakozzon. Egyszerűbb viszonyokat akarnak, el akarják érni a ma olykor a sofőröket összezavaró táblaerdő ritkítását. Kevesebb, de egyértelműbb, markánsabb jelzéseket szeretnének.

Jobban védenék a gyalogosokat, akiknek több teret adnának

Az új szabályozás visszaállítaná a sárga szín súlyát a tábláknál és az útburkolati jeleknél, amit úgy érne el, hogy ezeket kevesebbszer, az ideiglenes forgalomszabályozáson felül tényleg csak a legveszélyesebb helyeken használnák. Azt akarják elérni, hogy az autósokban tudatosuljon: ha a sárga színt látják, akkor tényleg nagyon veszélyes közlekedési ponthoz, szakaszhoz értek, fokozottan figyeljenek.

Komoly dilemma elé állította a jogszabály szerkesztőit, megfogalmazóit a kerékpárosok érdekében használt sárga felfestés. Mint megtudtuk, ezt idővel szeretnék fehérre cserélni, de még nem most, csak majd ha már jobban megszokták az autósok például a nyitott kerékpársávokat.

Újabb korlátozások?

Nemrég azt boncolgattuk, hogy érdemes lenne-e elgondolkodni a jogalkotónak a vezetés közbeni dohányzás tiltásáról, merthogy az általános szakértői vélekedés szerint ez balesetveszélyes lehet. Szeptemberben ezt írta ezzel kapcsolatban a minisztérium a Vezess.hu érdeklődésére: “A KRESZ folyamatban lévő felülvizsgálata során a minisztérium az általános európai gyakorlat figyelembe vételével megvizsgálja a járművezetők számára tiltott magatartások tételes felsorolásának, újabb tilalmak (pl. dohányzásé, étkezésé, számítógép-használaté, televíziózásé vagy videózásé stb.) bevezetésének lehetőségét. Megfontolásra érdemes azonban, hogy – leginkább az újfajta szórakoztató elektronika eszközök rendkívül gyors ütemű megjelenése miatt – mennyire követheti nyomon egy kormányrendeleti szintű szabályozás a tilalmasnak tekinthető tevékenységek körének bővülését.  A jogszabályi tiltás hatékony ellenőrzés nélkül nem érheti el célját, e nem kívánt magatartások tetten érhetősége azonban erősen korlátozott, mellőzésük hatósági eszközökkel nehézkesen kényszeríthető ki.” Most annyit tett hozzá a minisztérium, hogy indokolatlan tilalmakkal nem érdemes túlterhelni a közlekedőket, “ezért kizárólag olyan tiltásokat érdemes a szabályozásba emelni, amelyek tömeges jelentkezésük miatt fokozott baleseti kockázattal járó magatartások visszaszorítását eredményezhetik”.

Kereszteződések, útfelületek
Rendkívül hasznosnak tartaná a KTI, ha egy alaposabb háttértanulmány keretében meg lehetne vizsgálni annak az esetleges hatásait, hogy mennyire lenne működőképes a kereszteződések és a tiltó táblák viszonyának megváltoztatása. Egészen konkrétan azt szeretnék, ha osztrák és német mintára nálunk sem oldaná fel egy kereszteződés a tiltó táblát, hanem csak annak a feloldó táblája.

Elképzelhető, hogy bicajos-lámpákat szereltetnének mindenhová

Elképzelhető, hogy bicajos-lámpákat szereltetnének mindenhová


Egyik legfontosabb céljuknak tartják a jogszabályalkotók, hogy idővel minden közlekedőnek legyen elsődleges tere, és ott, a saját útfelületén élvezzen elsőbbséget. A járda és gyalogút a gyalogosé legyen, a kerékpárút, kerékpársáv a bringásoké, az úttest pedig az ilyen-olyan gépjárműveké.

Ha viszont kisebbek a sebességek (jellemzően a településeken belül), akkor ugyan közös felület van, a kerékpárokat és a segédmotorokat mégis az út jobb szélére kényszerítenék, ezt szoknák meg az autósok is. Ha az úton közlekednek ők is, akkor az az elsődleges terük, de az úticéljuknak megfelelően természetesen sávváltással beljebb mehetnek a belső sávokba. A szerkesztők, jogalkotók szerint ez így biztonságos.

Közlekedési lámpák
Mások mellett két, talán meglepőnek tűnő változásra készülnek az új KRESZ megalkotói. A szándék szerint megszűnne a gyalogosoknak a zebráknál a villogó zöld jelzés, ami ma de jure pirosat jelent, hiszen akkor már nem lehet lelépni a csíkozásra.

A másik ilyen változás az országszerte, de különösen a méretesebb városokban, legelöl is a fővárosban feltűnő egyre több kerékpárost érinti. Mivel a kerékpár a mai szabályok szerint is járműnek minősül, önálló közlekedési lámpát szeretnének felszerelni a számukra mindenhol, a közös gyalogos-kerékpáros jelzőlámpák pedig megszűnnének.

Mi, és miért marad papíron?
Itt egyből meg is kell említeni, hogy hiába írja át valaki a KRESZ-t, ha abból alig megy át valami a gyakorlatba. Legutóbb 2010 januárjában voltak jelentősebb változások, és lehetne sorolni, hogy azok közül mi mindennel nem találkozhatunk ma sem, közel két év elmúltával.

Hiába támogatták a jogalkotók a legutóbbi módosításkor a bringásokat, sok minden papíron maradt

Ha már a kerékpárosokat említettük: Budapesten azóta is hiányoznak a lámpáknál az előretolt kerékpáros felállók, alig vannak nyitott kerékpársávok, és szinte egyáltalán nem táblázták ki egyes egyirányú utcáknál, hogy azokban a forgalommal szemben is tekerhetnek a bicajosok. Pedig mindez élő része a jogszabálynak.

“Az említett forgalomszabályozási alternatívák elterjedése a közútkezelők – a települési útszakaszok érintettsége miatt elsősorban az önkormányzatok – kerékpáros közlekedés ösztönzése iránti nyitottságának és finanszírozási kereteinek függvénye” – teszi egyértelművé a minisztérium, hogy ő csak jogalkotó. A közlekedésbiztonságot szolgáló beruházásokat a településeknek kell meglépniük.

Épp ezért esélyes, hogy a tervezett rengeteg kerékpáros lámpa is áldozatul eshet a forráshiánynak. Ezekhez ugyanis már nem csak helyszíni szemle, kis gondolkodás, néhány vödör festék és pár tábla kellene, hanem hatalmas mennyiségű pénz. A kerékpárosok részére országszerte 2000 önálló lámpát kellene felszerelni.

Mikor lehet kész az új KRESZ?
Első lépésben a tárca és a KTI kell, hogy döntésre jusson a legfontosabb javaslatokról, “a későbbiekben a szakmai és társadalmi szervezetek, majd a szélesebb nyilvánosság bevonásával folyatódhat a megkezdett munka” – közölte az NFM.
 
Információink szerint a jövő év második felében fejeződhet be a munka. Némi könnyebbség, hogy mivel a KRESZ kormányrendeleti szintű szabályozás, a módosításához nincs szükség az országgyűlésre.