Elbitangolt csomag, ellopott pénztárca, lezúzott autó: a balesetek sajnos nem vesznek tudomást róla, hogy épp a jól megérdemelt pihenéssel töltenénk az időt. Még rosszabb a helyzet, ha külföldi nyaraláson keveredünk pléhkárral járó ütközésbe, pláne személyi sérüléses balesetbe. Ha már elkerülni nem lehet őket, érdemes legalább felkészülni rájuk.
Nem elég a csík a rendszámon
Aki kicsit is óvatos, ne vágjon útnak biztosítási zöldkártya nélkül! Bár az EU-s rendszámok kék csíkja igazolja a biztosítási fedezetet a tagországok államaiban, azon kívül pedig a közismert zöldkártya szolgálja ugyanezt a célt, vannak olyan országok, ahol a kötelezőnk nem érvényes.
Így járhatunk a volt Szovjetunió egyes tagállamaiban, vagy a jóval közelebb lévő Koszovóban.
Ilyen esetben a határon, belépéskor kell rövid időre érvényes felelősségbiztosítást kötni, jellemzően aránytalanul drágán az itthoni éves díjhoz képest. Tíz napra akár 30 eurót is elkérhet az érintett állam. A casco biztosítás szinte mindig érvényes egész Európában, sőt világfedezetet adó konstrukciók is vannak.
Hívjunk rendőrt! Akár a 112-n
Balesetben-ütközésben vétlen félként is mindig hívjunk rendőrt, mert így meggyorsítható a kárrendezés. Ha mi vagyunk a hunyók, a helyiek amúgy is nyilván megteszik ugyanezt.
Az EU-s rendszámok kék csíkja igazolja a biztosítási fedezetet a tagországok államaiban, de biztosítási zöldkártya nélkül ne induljunk útnak!
Tréler hazáig: kár kockáztatni
Nagyon fontos minden javításról az érintett személy nevére kiállított számlát kérni. Mindig a biztosító dönti el, hogy külföldön vagy itthon javíttatja-e az autót, tehát ne trélereztessük haza a sérült járművet egyeztetés nélkül, mert sokba kerülhet
Mindig a biztosító dönti el, miként és hol javíttatja a megsérült autót. Ez nagyon fontos kitétel, mert ha a kocsi külföldön is javítható lett volna, simán visszautasíthatják a hazaszállítás költségeinek megtérítését.
Ezért is fontos kapcsolatba lépni a hazai biztosítóval, ha bármilyen káresemény történik! Ne itthon derüljön ki, hogy a több százezres trélerezés az ügyfelet terheli. A kárügyintézést megkönnyítik a globalizált biztosítási vállalatok, így az ügyfél külföldön is a megszokott biztosítótársaság helyi leánycégéhez fordulhat. Ha leányvállalat nincs is mindenütt, a casco vagy kötelező biztosításunkat kezelő cégnek minimum partnerbiztosítói irodái vannak külhonban is, de telefonon és interneten is felvehetjük a kapcsolatot a legtöbb biztosítóval.
Megoldás az is, ha van a járműre is érvényes utasbiztosításunk, ekkor ugyanis a biztosító asszisztencia központja segít a megfelelő szerviz megtalálásában. Ez a szolgáltatás akkor is él, ha nincs casco az autóra, és mi okoztuk a balesetet, sőt: akkor is, ha a gépjármű magától adta fel a küzdelmet útközben.
Nehéz olvasmány, de át kell rágni a biztosítási feltételeket. A szerződésben a biztosító szerepeltet kivételeket, mely esetekben nem kell helytállnia. Jobb előre tudni, hogy milyen eseteket zár ki a fedezetből.
Számla kell, nem csak blokk!
Saját hibás törésnél megeshet, hogy a cascós javítás díját helyben bevasalja a szerviz az utazón, amit az önrész levonása után itthon majd megkap a biztosítójától. Nagyon fontos mindenről számlát kérni, nem egyszerűen csak egy blokkot vagy más fecnit, hanem az érintett személy nevére kiállított számlát a javításokról.
Ha nagy a baj, érdemes lehet kapcsolatba lépni az adott országbeli magyar külképviselettel, amelynek elérhetőségeit megtalálják a Külügyminisztérium honlapján.
És még egy jó tanács: ne induljunk útnak európai baleseti bejelentő nélkül, amely legegyszerűbben a biztosítók fiókhálózatában ingyen beszerezhető.
Saját bejelentővel elkerülhető, hogy egy idegen, általunk ismeretlen nyelven íródott dokumentumra kerüljön rá az aláírásunk, amit esetleg nem is értünk.
