Tettestársak
Takarékosan

Takarékosan

Takarékosan


Utáljuk, ujjal mutogatnánk rá, ha látszana, pedig nem egyedül a CO2 számít üvegházhatású gáznak, – mindössze ezek 50 százalékát teszi ki – bár kétségtelenül az egyik legfontosabb közülük. Ráadásul ez az, aminek évi tízmilliárd tonnás kibocsátásából mi autósok is alaposan kivesszük a részünket, forrástól függően nagyjából 7 és 12 százalék közötti értékre teszik ennek mértékét.

Van megoldás?

Egyáltalán nem biztos, hogy a globális felmelegedésről egyedül az üvegházhatású gázok tehetnek. Egyes vélemények szerint a mostani felmelegedés nem más, csupán egy hidegebb földtörténeti korszakból való átmenet eredménye.
Az azonban szinte biztos, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, egyes jóslatok szerint 2020-ra, 1,3 °C-kal, 2070-re pedig 3 °C-kal lesz melegebb a bolygón. Ez azonban nem jelent mindenhol melegedést, lesznek területek, ahol az átlaghőmérséklet növekedése ellenére hidegebb lesz.

Kevés benzin, kevés CO2

Kevés benzin, kevés CO2

Kevés benzin, kevés CO2


Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját főként energiatakarékossággal, a még érintetlen trópusi esőerdők irtásának beszüntetésével, valamint a rossz minőségű barnaszénnel, lignittel üzemelő erőművek leállításával lehetne csökkenteni. Ezekhez azonban komoly, nemzeti érdekeken felülemelkedő politikai és gazdasági összefogásra volna szükség, amiben egyelőre nem jeleskednek a bolygó lakói.

Lehet kevesebb?

Egyelőre szinte lehetetlen feladatnak látszik a közlekedés által a légkörbe eregetett szén-dioxid mennyiségét egyik napról a másikra drasztikusan lecsökkenteni. Ennek egyik oka, hogy eddig nem sikerült olyan alternatív energiahordozót találni a szénhidrogén-alapúak helyett, amit ennyire egyszerű előállítani, tárolni és a mai energiahordozókhoz hasonló mennyiségű energia nyerhető belőle.

Különösen fontosak ezek a tulajdonságok a közlekedés szempontjából, hiszen egy gyárnak teljesen mindegy, hogy a hozzá befutó villanyvezeték másik végén atomerőmű, szélkerék, vagy széntüzelésű hőerőmű dolgozik-e, ugyanezt a közlekedésben résztvevőkről, akiknek magukkal kell vinni a hajtóanyagot, már nem mondhatjuk el.

Bioüzemanyag

A hosszabbító nem megoldás

A hosszabbító nem megoldás

A hosszabbító nem megoldás


Ha CO2-ről van szó, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a bioüzemanyagok hívei azonnal megszólalnak. Részben igazuk is van, a növényi részekből előállított alkoholok elégetésekor felszabaduló szén-dioxid nem jelent további terhelést a légkörnek, hiszen a felhasznált növény korábban ezt a mennyiséget kötötte meg fotoszintézise során.

Így a CO2-mérleg látszólag egyensúlyban van, bár a módszer kritikusai rámutatnak a termelés során felhasznált fosszilis üzemanyagok elégetésekor jelentkező kibocsátásra is.

Hamarosan kiderül, milyen pofonegyszerű megoldásokkal csökkenthető a CO2-emisszió


Körforgás

Alapesetben, ahogy az általános iskolai biológiakönyvünkből is emlékezhetünk rá, a szén-dioxid jól kitalált körforgásban van a földön. A szabad CO2-t a fotoszintézis során megkötik a zöld növények. Ebből saját szerves anyagaikat építik fel, amit megesznek az állatok és energiát nyernek belőle, majd CO2-t juttatnak vissza a légkörbe. Aztán minden kezdődik elölről.

Ketrecben

Ketrecben

Ketrecben


Egészen addig többé-kevésbé egyensúlyban működött ez a körfolyamat, ameddig az ember alig párszáz éve neki nem látott elégetni a föld mélyén talált szénhidrogéneket, ezzel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, metánt, és egyéb üvegházhatású gázokat zúdítva a légkörbe. Ismét általános iskolai tananyag következik.

Ha széntartalmú anyagot égetünk, a felszabaduló energia mellett a nyakunkon marad egy nagy rakás CO2 is, amivel sokat nem tudunk kezdeni, legfeljebb megvárjuk, amíg a zöld növények szép lassan átalakítják.

Mit tehetnek az autógyárak?

Mivel közlekedni muszáj és rövid matekóra után kideríthető, hogy a világot ellátó szénhidrogén-alapú energiahordozók kiváltására még jó ideig várni kell, addig az autógyárak legfeljebb az üzemanyag-fogyasztás csökkentésével próbálhatják minimalizálni járgányaik CO2-kibocsátást. Teszik mindezt annak ellenére, hogy messze nem a közlekedés juttatja a légkörbe a legtöbb CO2-t.

A légkör kis barátai

A légkör kis barátai

A légkör kis barátai


A Jato nemrég végzett felmérése szerint a darabszámmal súlyozott európai átlag CO2-kibocsátási versenyben a Fiat végzett az élen, 137,3 g/kilométeres értékkel, majd három francia márkát – Peugeot, Renault, Citroën – követve befut az első japán, a Toyota is.

Mivel a CO2-emisszió szempontjából a technológia mellett döntő szerep jut a gyártó flottájában lévő autók tömegének, fogyasztásának is, így különösen érdekes, hogy a top tízbe olyan márkák is bekerültek – például a Mercedes, BMW – amelyek nem éppen kisautóikról híresek.

Az autógyárak is hamar rájöttek, hogy a leghatékonyabban úgy csökkenthetik autóik szén-dioxid emissziójának mértékét, hogy az üzemanyag-fogyasztáson próbálnak valamit faragni. Vannak gyártók, akik kiemelkedő hatékonyságú motorokkal, turbófeltöltőkkel szállnak harcba, míg mások az álló helyzetben feleslegesen járó motor leállítására esküsznek.

De akadnak sokkal olcsóbb megoldások is a fogyasztáscsökkentésre, így a kis gördülési ellenállású abroncsok használatától a jó légellenálláson át még számtalan ötlettel lehet deciket, illetve CO2-grammokat spórolni.