Szabad magyar rakpartot
Tuti dugó

Tuti dugó

Tuti dugó


Egyik első ötletként a rakpartok egyirányúsítása merült fel, amire külföldi példát is fel tudott hozni, aki javasolta. A pesti oldalon mehetnének északra az autók, a budain pedig délre. Két-két sávon, miközben az összes jelzőlámpát is leszereltetnénk. Akinek a Duna mellett akad dolga, az pedig átszaladhatna egy felüljárón. Jó, tudjuk, akadálymentesítés, blabla. Egyszerűbb egy lámpát szerelni oda is ahol már van aluljáró, mint megcsinálni úgy, hogy babakocsival is lehessen használni.

Halál a pirosakra

A vészvillogó megvéd

A vészvillogó megvéd

A vészvillogó megvéd


Ha már lámpáknál tartunk, kikívánkozik belőlünk, hogy tizedeljék meg őket. Tudjuk, ez nem a legjobb megoldás, de tetszene. Érdekes, hogy szerencsésebb vidékeken az emberek csodálatosan elboldogulnak lámpás kereszteződések nélkül is – tudják melyik a jobb kezük – addig a fővárosban egy lámpa üzemzavara sok embert teljesen összezavar, és tanácstalanul bénázik a kereszteződés közepén, ha semmi nem mondja meg neki, hogy akkor most mi is van.

Értetlenül nézzünk az új kormányzati negyed számára kijelölt helyre is. Hogy miért is kell a város közepébe – nem mellékesen az egyik legforgalmasabb részébe – új, több ezer embert befogadó irodakomplexumot tervezni? Ehhez ugyan el kell intézni, hogy az elővárosi vonat ne tudjon könnyedén bepöfögni a városba, de sebaj. Inkább utazzon mindenki autóval, fogyassza a jó drága üzemanyagot, mert abból jön a jó sok bevétel. Akinek meg nincsen rá pénze, szívjon még egy átszállással, ha dolgozni menne.

Dugóadó

Babakocsi itt le nem megy

Babakocsi itt le nem megy

Babakocsi itt le nem megy


Egyre többet hallunk a tervezett dugódíjról is. A kormányzati negyed kapcsán az is felmerült a szerkesztőségi észosztás közben, hogy vajon az ott dolgozó politikusoknak is fizetniük kell-e majd a díjat. Vagy nekik ezt is összedobjuk, mert ők ott csak a munkájukat végzi. Mintha a pék, és az esernyőjavító nem azt tenné.

Ha éppen nincs más dolguk akkor állíthatnának közlekedési rendőröket a kritikus helyekre, ahol a szabálytalankodók számára csak a kitöltött csekket kéne bedugniuk az ablakon. Könnyű fizikai munka. A kereszteződésekbe felfestett sárga csíkozásra is ügyelhetne rendőr, tudjuk, ez nagyon hasonlít a más fülével csalánveréshez, de nem lenne rossz üzlet. Az önkormányzatnak és a rendőrségnek is bőven jutna a pénzből, az autósok meg haladhatnának anélkül, hogy a bunkókat kéne kerülgetniük. Az optimista forgatókönyv szerint végül pedig mindenki elfelejtené ezt az elegáns módszert, miután ötödszörre kellett kiperkálni egy kisebb vagyont.

Lapozás után jön a metrópótló és kiderül mi jobb egyszer, mint többször


Csodaszép irodák

El kellene gondolkodni azon is, hogy okos dolog-e az utolsó zöldterületre is égig érő, később esetleg üresen álló irodaházakat építeni. Nyilván megvan annak is az oka, hogy miért szaporodnak ezek gomba módra. Budapest már így is közel áll ahhoz, hogy egyáltalán ne lehessen benne közlekedni, de ennek ellenére újabb és újabb irodák épülnek, ahová naponta ezrek járnak be dolgozni.

Épül szépül

Épül szépül

Épül szépül


Természetesen ők nem a BKV járművein teszik ezt. Kellene nekik új felhajtó, lámpa, és természetesen egy rakás parkolóhely, aminek egy részét ugyan meg is építik, de mivel pénzért adják, a jómunkás emberek inkább a környék ingyenes parkolóit lepik el autóikkal – gyakran szabálytalanul –  az ott lakók bosszúságára.

Metrópótló

Szerkesztőségünk lelkes, de amatőr forgalomszervezői az új metróra költendő milliárdokból inkább az M0-ást fejeznék be. Mindenkinek jobb lenne, és a nálunk okosabbak is erre a következtetésre jutottak.

Éljeeen!

Éljeeen!

Éljeeen!


De ha már ennyire mániákusan kell a 4-es metró, akkor legalább az egymástól néha 300 méterre lévő állomásokat lehetne ritkábbra tervezni. A megspórolt milliárdokból pedig lehetne nyújtani rajta valamicskét. Például a tervezett Kálvin téri és a Fővám téri állomásokon szinte átér a szerelvény az egyik megállóból a másikba.

Meglehet, többet érne, ha az agglomerációból érkező autósok még a városhatár előtt, nagy, kényelmes parkolókban le tudnák tenni járművüket, és bemetróznának a belvárosba. Persze ehhez nem elég a térdig érő mocsárba odabiggyeszteni egy pénznyelő parkolóautomatát.

Egyszer nem elég?

Elkészült, de rögtön felbontjuk

Elkészült, de rögtön felbontjuk

Elkészült, de rögtön felbontjuk


Az építkezések, útfelújítások összehangolása is bölcs dolog lenne. Elég elkeserítő látvány, amikor a frissen leaszfaltozott útszakaszt néhány hét múlva már légkalapácsokkal szaggatják szét, mert elfelejtették, hogy a gáz vagy éppen a  vízvezetékek is megértek a cserére. Aztán pár nap múlva ismét feltépik a burkolatot, mert időközben a mélyben a százéves szennyvízcsatorna is elporladt. Talán kevesebb szívással járna, ha csak rövid ideig lenne lezárva egy út, nem pedig szakaszokban több hónapig. Az, hogy olcsóbb is lenne, azt már le sem merem írni.

Ha valaki úgy érzi, kihagytunk valami fontosat, vagy esetleg egetverő ostobaság valamelyik ötletünk, az véleményét ne zárja magába, inkább írja meg nekünk. A legjobbak között arasznyi, só-liszt gyurmából, kézzel készült művészi kivitelű főpolgármester-szobrot sorsolunk ki.