Dízelek és luxusautók


Talán az S-osztály az a sorozat, amelyet a legtöbben azonosítanak a Mercedes-szel. Ennek ellenére a Mercedes luxusautókat hosszú ideig nem hívták S-osztálynak, de ha mélyre túrunk a gyári archívumban, akkor 1951-ig visszavezethetjük az S Mercik történelmét.

Kevesebb halott

Ha szigorúbbak vagyunk, akkor 1959-ben kezdjük számolni az éveket, a W 111 és a W 112-es gyári kódú modellektől. A motorok hathengeresek, dízelről még szó sincs. A 220-as modell az első szériaautó, amelyben a Barényi Béla által szabadalmaztatott gyűrődő zóna védi az utasok életét, akik az energiaelnyelő összegyűrődésre képes orr- és farrész között ülnek az alakját megőrző utascellában. Ebben a közel 50 éves autóban már négyfokozatú volt az automata váltó és bizonyos modellekben légrugózás garantálta a jó úttartást és a ragyogó kényelmet.

Zokognak a Ferrarik

1965-től új S-Mercedes érkezik, a W 108/109-es sorozat. Ebből már hosszított tengelytávú is rendelhető, a 300 SEL-ben a légrugózás is alapfelszerelés. 1968 tavaszán a Mercedes is meglépi ugyanazt, ami Amerikában az izomautókat sikerre vitte. A kisebb karosszériába bedugnak egy irdatlan nagy motort, ebben az esetben a Mercedes 600 6,3 literes nyolchengeresét. Az automata 300 SEL 6.3 megjelenésével autópályán erősen sebezhetővé váltak a Ferrarik és más sportautók. 250 lóerejével és 500 Nm feletti nyomatékával több, mint kétszer annyiba került, mint egy hathengeres modell, de a 8 másodperces 100-ra gyorsulás és a 221 km/órás végsebesség nagyon kapóssá tette.

Kádár János autója

1972-ben debütált az a típus, amelyet már tényleg S-osztály néven forgalmaztak. Ez a modell itthon is ismert, mert W 116-osban pöffeszkedett a diktatúra elitje. A legfelső MSZMP káderek között Kádár János is 116-os S-Mercivel reprezentált.

Hazánkban sokáig S-Mercik szolgáltak állami reprezentációs limuzinként, a típus egybeforrt a fejesek nagyon drága autójával. Ha egy S-osztály és konkurensei fillérre ugyanannyiba kerülnek, az emberek akkor is a Mercedes-t fogják a legdrágábbnak tartani. Emiatt a gyárnak itthon azóta is nehéz állami megrendelést elnyernie, mert a politikusok nem akarják irritálni választóikat a méregdrága luxuskocsival. Inkább a hasonló árú, de olcsóbbnak hitt A8-ban feszítenek.

300 SD: az első dízel

Az 1973-as és az 1974-es olajválság nem ebbe az irányba mutatott, de 1975-ben a Mercedes azért bemutatta a 6.9-es 450 SEL modellt, 286 lóerővel. A 20 liter fölötti fogyasztás miatt ez optimista lépés volt, de kár lett volna kihagyni ezt a királyi luxusautót, amely megható könnyedséggel levadászta a Porsche fahrereket a belső sávban. Ekkora hengerűrtartalmú motort azóta sem tettek egyetlen Mercedes szériaautóba sem.

A legtakarékosabb modell a dízelmotoros 300 SD volt, amely az első dízel a felső kategóriában. Az öthengeres turbódízel 115 lóerőt adott le. A dízelt csak az USA-ban és Kanadában értékesítették, mert a Carter-kormányzat flottafogyasztási előírásokat vezetett be. A benzinzabáló motorokat így ellensúlyozhatta a takarékos 300 SD. Az ABS is ebben a szériában jelent meg, a Bosch-sal közös fejlesztésben készült blokkolásgátló jó Mercedes szokás szerint feláras volt.


Rakéta és luxusdízel

1979-ben a Frankfurti Autószalonra időzítette a Mercedes a W 126-os modell premierjét. Ebből az S-osztályból volt először luxuskupé, kizárólag V8-as motorokkal. A biztonságot sikerült olyan fokra fejleszteni, hogy az utascella elviselte az orr-rész felét érintő ütközést, még 55 km/órás sebességnél is. A pirotechnikai elven működő övfeszítővel és a légzsákkal a rakétatechnika beköltözött a szériaautókba. Ez az S-osztály az első nagyszériás autó, amelyben kiforrott légzsáktechnika védte a vezetőt, felárért és 1981-től. Az Egyesült Államokban már 1973-ra előírták az autógyáraknak a vezető oldali légzsák bevezetését, de a tökéletlen megoldások miatt a kezdeményezés elhalt.

1985-ben az utas oldali légzsák, aztán az önműködő differenciálzár, majd az elektronikus kipörgésgátló is megjelent. Ez a legsikeresebb S-osztály, ami 12 éves gyártási periódusának is köszönhető.

Bekavar a BMW

A leggyengébb motor ismét a dízel volt, az Észak-Amerikának szánt 300 SD Turbodiesel 125 lóerőt ért el. Később a 300 SDL hosszú tengelytávval és 150 lóerős motorral létezett. 1989 közepétől a 350 SDL az új dízelkirály, nagyobb hengerűrtartalommal és nyomatékkal, de csak 136 lóerővel. 97 546 autóval a dízelek ebben a sorozatban voltak a legsikeresebbek.

A legnagyobb motor ebben az időben az 1985-ös modellfrissítéssel megjelent 5,6 literes V8-as. A BMW miatt később nagy szükség lett az új csúcsmodellre. A bajorok ugyanis léptek egy merészet és 1987-ben bemutatták a 12 hengeres 750i-t, amely a második világháború óta az első V12-es német autó volt. Ez a húzás megdobta a BMW presztízsét, a 300 lóerős motor ellenében Stuttgartban is fel kellett mutatni valamit. Az 560 SEL a közismert 272 lóerős verzión kívül 300 lóerővel is létezett, az erőegyensúly kedvéért.

Mindent üt a bálna

Csak hengerből volt néggyel kevesebb a kelleténél. Ezt a csorbát 1991-től a következő S-Mercivel kiköszörülték, egy olyan motorral, amire meg a BMW nem tudott mit lépni. A motor kezdetben 408 lóerőt és 580 Nm-t tudott. Az S 600-ban mutatkozott be a világon először az ESP is, amely fokozatosan a nyolc és a hathengeres modellekhez is megrendelhetővé vált.

Európának, főleg a nagyon fontos német piacnak túl dagadt volt a W 140-es sorozat. Németországban Helmult Kohl akkori kancellár is S-osztállyal járt, és sokszor felmerült, hogy mindketten soványabbak lehetnének. A súlyt a zajszintet csökkentő dupla oldalüvegezés is növelte, a gyár extraként első oldallégzsákot is kínált. Európában csak ezzel a szériával jelent meg a turbódízel, a hathengeres és 150 lóerős modell személyében.

Feleannyi eladás

Itthon bálnának hívják ezt a típust, amely Európán kívül sikeres volt. A volt Szovjetunió területén nagyon kedvelték a kétes forrásból meggazdagodottak, itt a páncélozott kivitelekre is volt kereslet. Húsossága az arab olajországokban és az Egyesült Államokban sem volt akadálya a sikernek, így 7 év alatt összesen 406 532 készült a bálna Merciből. Ez nem egészen a fele a 12 évig gyártott előd 818 036 darabjának.

Pre-Safe és 560 Nm

1998-ban a gyár egy erősen karcsúsított autót dobott piacra a bálna Merci utódaként. A W 220-as sorozatban kétféle dízel közül lehetett választani. Az E-osztályból átvett soros hathengeres 204, a négyliteres, V8-as CDI 250 lóerős. Ebből a szériából már összkerék-hajtású modellek is kapható voltak, de kizárólag benzines motorral. A Pre-Safe rendszert is a W 220-as luxusgőzösnek köszönheti az autós világ, amit megörökölt a 2005-ben bemutatott W 221-es S-osztály.