Érdekes, de ha Saab-ról beszélünk, akkor nem egy kabrió jelenik meg az emberek szeme előtt, pedig a skandináv gyártó a nyitott modellek terén is sikeres. Nem is olyan rég elkészült a Saab 200 000. kabriója, ami természetesen a legújabb 9-3-as sorozatból került ki. Ezt a típust nem Svédországban, hanem a magyar határtól kevesebb, mint 100 kilométerre lévő Grazban gyártják. A gyárban tett látogatásunkkor megnézhettük, hogy is készül a jelenkor egyik prémium kabriója.

 

Már 1950-ben elkészültek az első tervek egy nyitható tetejű Saabról, amit a tervező, Sixten Sason a Saab 92-ről rajzolt, de ez nem lett több egy vázlatnál. Első nyitott autóját 1956-ban mutatta be a Stockholmi Autókiállításon a Saab, Sonett néven. Mindössze hat darab készült a különleges kétüléses sportkocsiból. A repülőgép építésben szerzett tapasztalatokat felhasználva ultrakönnyű, alumínium vázas, üvegszál karosszériát készítettek a kocsihoz, amit a Saab-93-as tuningolt motorja gyorsított. A 748 köbcentis, 3 hengeres motor 57,5 lóerőt tudott 5000-es fordulatszámnál. Legnagyobb forgatónyomatéka 85 newtonméter volt 3500-as főtengely fordulatszámnál. Háromsebességes váltó került az autóba, egészen pontosan a motor elé. Emiatt a mérnökök megfordították a motor forgásirányát, hogy három előremeneti és egy hátrameneti fokozatot kapjanak. Ebben az összeállításban később az autó svéd gyorsasági rekordot is döntött 159,4 km/órás sebességgel. Az autó nevét állítólag a tervezőnek, Sixten Sason-nak az egyik asszisztense ihlette, mert amikor meglátta az autót felkiáltott: “S?ring; Natt” (Milyen szép) – ebből lett a Sonett. 1965-ben készített újra nyitott kocsit a Saab. A Catherina névre keresztelt autó azonban csak prototípus volt. Sixten Sason magának tervezte az autót, de a Saab szerette volna azt sorozatgyártásúvá tenni. Először linköpingi kiállításon volt látható a Catherina, amely igazából csak targa volt és nem kabrió. Később a tervek megváltoztak és az autó múzeumba került. Egészen 1983-ig kellett várniuk a rajongóknak, hogy ismét Saab kabrióval találkozzanak. A Frankfurti Autószalon alkalmával a svéd gyár a 900-as kétajtós változata alapján kifejlesztett kabriót leplezte le. A lelkes fogadtatásnak köszönhetően az autó gyártásba került és 1986-ban 400 darab készült belőle.

 

Az első 900-as kabriók az amerikai piacra kerültek, ahol szinte azonnal elkapkodták az egész szállítmányt még azelőtt, hogy a vevők egyáltalán beleülhettek volna az autóba. Mindegyik autó ezüstszínű volt és 16 szelepes turbómotor mozgatta azokat. Hasonlóan járt az 1987-es széria is, aminek “tagjai” még az értékesítés előtt elővételben elkeltek, sőt ekkor már az 1989-es sorozat autóit is eladták pedig a gyártáskapacitást 8000 darab/évre emelték. Az autó teljesítménye az alap 2.0 literes szívó motor 126 lóerejétől a 2,1 szívó (136 LE) és a 145 és 160 lóerős 2,0 turbómotorokon át egészen a csúcs, “nagyturbós” Aero 175 lóerejéig terjedt. Az elektromos mozgatású tetővel is készült modellben 364 literes csomagtartót alakítottak ki. 1993-ig maradt az autó a piacon, ezalatt összesen 48 ezret értékesítettek belőle. 1994-ben jelent meg a Saab 900 Cabriolet második generációja, amit a Detroiti Autószalonon láthatott először a nagyközönség. Ebből abban az évben 7100-at, de következőben már majd 14 000-et adtak el. A csomagtartó mérete a fejlesztéseknek köszönhetően 378 literes lett, és olyan kiegészítők kerültek az autóba, mint a sízsák és a fűthető hátsó szélvédő.

 

A szériafelszerelés része volt a légkondicionáló, a két első légzsák valamint az övfeszítő is. Az autó csúcsváltozata 185 lóerős lett, amellyel 8,5 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra és 230 km/h-s végsebességre volt képes a kocsi. 1997-ben a Saab elkészítette a 100 000. kabrióját. 1998-ban kissé átdolgozott formában és új névvel jelent meg a Saab kabriója, immár 9-3-nak hívták. Hidraulikus tetőmozgatást, nagyobb tetőablakot és még jobb tetőszigetelést kapott az autó. Emellett még erősebbek lettek a típus motorjai. Előbb az Aero 2.0 literes turbómotorja lett 205 lóerős, majd megjelent a Viggen 2,3 literes motorral 225, majd 230 lóerővel. Ezzel a motorral az autó 7,1 másodperc alatt elérhette a 100-as tempót, a végsebessége pedig 245 km/h volt. 2000-ben a 9-3-as az addigi legnagyobb értékesítési sikerét érte el 18 741 eladott autóval. 2003-ban jelent meg a legújabb kabrió a Saab kínálatában, amelyet a 9-3 Sport Sedan formájának és technikájának felhasználásával alakítottak ki. A két modellt egyszerre fejlesztette a Saab. A Convertible a grazi Magna Steyr gyárban készül.

 

Mostanra a Saab neve összeforrott a biztonsággal, így a gyártó teljeséggel kiküszöbölte azokat a hibákat, amik a 900-asra jellemzőek voltak. Immár szinte olyan merev a Convertible, mint a hagyományos karosszériával készülő típusok. Ez nem csak a vezetési élményben jelent többletet, hanem a biztonság terén is. Az autó az EuroNCAP töréstesztjén az elérhető legmagasabb, öt csillagos eredményt ért el. Sőt a 9-3 Convertible az első vászontetős kabrió, aminek sikerült ez a teljesítmény. A Saab oldalvédelme annyira hatékony volt, hogy sem az oszlop tesztben, sem az oldalütközés értékelésében nem veszített pontot. Hasonló eredménnyel végzett a modell az amerikai IIHS törésteszteken is. Nem is bízták a véletlenre a tervezők az eredményeket, rengeteg tesztet végeztek és mindent bedobtak a cél érdekében. Emellett pedig felhasználták az adatbázisukban szereplő 6000 Saab gépkocsival történt valódi baleset adatait is. A kabrió padlólemeze megegyezik a 9-3 Sport Sedan-éval, de több ponton megerősítették. Magasabb lett a küszöb és az utasteret határoló merevítők is erősebbek lettek.

 

Mivel az autó továbbra is fix bukókeret nélkül készül, az első szélvédő a fő teherviselő elem, ami négyszer erősebb, mint a Sedané. A hátsó ülések mögött immár aktív bukócsövek kaptak helyet, amelyek baleset esetén kinyílnak és az övfeszítőkkel együtt dolgozva védik az utasokat. A Saab 9-3 Convertible több lépcsőben nyíló, az ülések állását is figyelő első, a mellkast és a fejet is védő oldallégzsákokkal készül. Biztonsági övei överő-határolósak és előfeszítettek. Ezenkívül az elöl ülőket a Saabokban 1998-óta megtalálható aktív fejtámla (SAHR) is védi az ostorcsapás jellegű nyaksérülésektől. Egy blokkal de háromféle teljesítménnyel készül a Convertible. Mindegyik motor 1998 köbcentis, négyhengeres turbófeltöltős, a különbség a turbónyomásban rejlik. 150, 175 és 210 lóerős teljesítménnyel lehet az autókat megvásárolni. Mindhárom motor választható ötsebességes kézi, illetve automata váltóval, de a 300 newtonméteres nyomatékkal bíró Aero-t akár hatsebességes kézi váltóval is kérhetjük. Manuális váltóval az Aero 8 másodperc alatt gyorsul 100-ra, legnagyobb sebessége pedig 230 km/h. Az automatát nem csak a váltókarral kapcsolgathatjuk, hanem a kormányon elhelyezett kapcsolókkal is. Javarészt robotoknak köszönhető a Saab karosszériájának minősége, ám a kritikus pontokat emberek teszik tökéletessé. A karosszéria összeszerelését 72 százalékban a robotok végzik. A 10 800 négyzetméteres karosszéria üzemben 84 ember dolgozik. Az összeszerelés során már jóval több emberi tudást alkalmaznak, ennek a szaktudásnak köszönheti a Magna Steyr is megrendeléseit. A 19400 négyzetméteres összeszerelő üzemben történik például a tetőszerkezet beszerelése is, amelynek az oldalsó üvegekkel való tökéletes illesztése csak szakértő kezekkel lehetséges. Nagynyomású mosókamrában ellenőrzik, hogy az illesztés tökéletes lett-e. Két műszakos termeléssel jelenleg évi 25 000 autót képesek gyártani, ebből 20 000-et ki is merítenek idén az eladások, amivel a legkelendőbb Saab kabrióvá válik az új 9-3 Convertible.