A 2022-es népszámlálás szerint a foglalkoztatottak és az iskolások 41 százaléka autóval, 21 százaléka közösségi közlekedéssel, 10–10 százalékuk gyalog vagy kerékpárral jár munkába vagy iskolába.
Bár az autó a leggyakoribb közlekedési mód, erős regionális mintázatok rajzolódnak ki: az Alföld városaiban, például Hódmezővásárhelyen, Makón és Karcagon a bicikli, Budapesten pedig a közösségi közlekedés a meghatározó, míg számos dunántúli és észak-magyarországi kistelepülésen szintén a tömegközlekedés, illetve a gyaloglás dominál. A kerékpározás alföldi népszerűsége az európai élvonalba tartozik – áll a Másfélfok cikkében.
Forrás: Mobilissimus 2025
A 2011-es és a 2022-es adatok összevetése látványos eltolódást mutat: tíz év alatt a munkába járók körében az autóhasználat aránya 35-ről 46 százalékra nőtt. Minden más közlekedési forma háttérbe szorult, a kombinált – vagyis többféle eszközt összekapcsoló – utazások aránya viszont stabil maradt.
A cikk néhány további fontosabb megállapítása:
- A személyautók száma 2011 és 2022 között 3 millióról 4,1 millióra nőtt Magyarországon, ami jól tükrözi a motorizáció gyors terjedését.
- Az autóhasználat legmagasabb aránya a Budapest környéki agglomerációban, Bács-Kiskun megyében és a Balaton térségében mérhető, ahol nagyok a távolságok és kevés az alternatíva.
- A közösségi közlekedést 2022-ben mindössze a felnőttek 21 százaléka használta rendszeresen, ami jelentős visszaesést jelent az előző népszámláláshoz képest.
- A közösségi közlekedés leginkább a nagyvárosokban maradt erős: Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Egerben a dolgozók több mint 20 százaléka ezzel jár munkába.
- A kombinált utazások – például vonat és busz, vagy autó és metró használata együtt – a válaszadók 13 százalékánál jellemzőek, és főként a budapesti agglomerációban koncentrálódnak.
- A tanulók közlekedése gyökeresen eltér a felnőttekétől: az iskolába járók csupán 22 százaléka használ autót, viszont 30 százalékuk közösségi közlekedéssel és 20 százalékuk gyalog jut el az iskolába.
- Az Alföld a kerékpáros közlekedés hazai központja: több városban, például Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Karcagon, a kerékpár a leggyakoribb munkába, illetve iskolába járási mód.
- Települések között a kerékpárral közlekedők aránya általában csekély, de síkvidéken, különösen az Alföldön és a Kisalföldön, továbbra is ez az egyik legnépszerűbb közlekedési forma településen belül.
- A kerékpározás és a gyaloglás kiegészítik egymást: a sík vidéken a bicikli, a dombvidéken a gyaloglás dominál – ez a természetes alkalmazkodás jól kirajzolódik a népszámlálás térképi adataiból.
