A japán motorsport legnagyobb jelentőségű eseményén, a Fuji 24 órás futamon egy különleges prototípussal vett részt a Toyota. A Corolla Sport orrában a Toyota GR Yarisból ismerős 1,6 literes, háromhengeres motor speciálisan átalakított változata dolgozott, és bár a pilóták – közöttük Morizo, azaz Tojoda Akio cégelnök is – mindent megtettek a siker érdekében.
Köztudomású, hogy a motorsport az autógyártás legfontosabb kísérleti laboratóriuma, ebben az esetben azonban a kísérletet szó szerint kell érteni, hiszen bár a Toyota több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogén üzemanyagcellás technológiák fejlesztése terén, a hidrogén belső égésű motorban történő alkalmazása új, ám annál ígéretesebb terület a számukra.
Hogy mennyire fontos a Toyota számára a projekt, jól mutatja, hogy azt Szató Kodzsi, a Toyota Gazoo Racing elnöke személyesen vezeti, akit a belső égésű motorok iránti rajongása sarkallta a feladat elvállalására. Amikor kifejezte a villanymotorok térnyerése és a hagyományos hajtásláncok eltűnése feletti aggodalmát, Tojoda csak ennyit mondott neki: „Ha bizonytalan vagy a jövőt illetően, próbáld meg magad alakítani azt.”
Ennek az egyetlen mondatnak – no meg az azt követő, több hónapos fáradhatatlan erőfeszítésnek – köszönhetően nevezett be a Toyota kísérleti motorsport-csapata, a Rookie Racing egy hidrogénmotoros Corollával a 24 órás versenyre. A csapattal és az autóval szembeni legfontosabb elvárás az volt, hogy képes legyen teljesíteni az egész napos versenyt. Ehhez fontos volt a megbízható hidrogéntöltő rendszer kifejlesztése. Mivel a Toyota Corolla Sport nagynyomású fedélzeti tartálya mindössze 30 percre elegendő hidrogént képes tárolni, a mobil töltőrendszernek rendkívül gyorsan, ugyanakkor megbízhatóan kellett működnie.
Hogy a viszonylag kompakt berendezés ellenére megfelelő nyomáson tudják a járműbe átfejteni a hidrogént, a Toyota egy különleges ötletet vetett be: nem egy, hanem két töltőrendszert állított üzembe, amelyek tandemben működtek. Maga a versenyautóba tankolt hidrogén is különleges volt: a fukusimai hidrogénkutató intézet tisztán napenergiával előállított, ezért abszolút szénsemleges üzemanyagot biztosított a 24 órás extrém kísérlethez. „Ezt nevezzük zöld hidrogénnek, hiszen előállítása során nem keletkezik szén-dioxid” – avatott be a részletekbe az infrastruktúrát fejlesztő és telepítő Iwatani Corporation ügyvezető igazgatója, Cujosi Manabu.
Elsőként Kobajasi Kamui, a Toyota Gazoo Racing világbajnok pilótája ült a volán mögé, majd őt Morizo váltotta. Tapasztalataik szerint a hidrogén üzemű motor ugyanolyan élvezetesen vezethető, mint benzinüzemű társa, sőt, a gázreakciók még fürgébbek is voltak. A bokszban ugyanakkor látták, hogy a hidrogén eltérő égési jellemzői miatt az erőforrás működése fokozatosan kezdett eltérni az optimálistól.
A verseny tizenötödik órájában elektronikus hiba hátráltatta a munkát, de a rendszer újraindítását követően a motor ismét tökéletesen működött. „24 óra alatt több mint 1500 kilométert tettünk meg. Részvételünkkel nemcsak a Toyota munkatársait képviseljük, hanem mindazt az 5,5 millió embert is, akik a japán autóiparban dolgoznak, és akikkel ugyanazt a végső célt: a szénsemlegességet kívánjuk elérni” – foglalta össze a verseny technikai és erkölcsi tanulságait.
A valódi diadal nem a verseny leintésekor, hanem jóval hosszabb távon vár rájuk, és velük az egész japán autóiparra. Az autóipari részéről kézenfekvőnek tűnne, hogy ezt tisztán elektromos üzemű járművekkel érjék el. Ez utóbbiak hajtásrendszereinek gyártása azonban olyan nagy mennyiségű energiát igényel, amelyet a szigetország energetikai rendszere nem képes megújuló forrásokból fedezni.
Japánban továbbra is jelentős a hőerőművek aránya, a fenntartható források jelenleg a teljes energiamix mindössze 18%-át adják, és ezt az arányt a legújabb, a korábbiaknál radikálisabb elképzelések szerint is csupán kétszeresére (36-38%) kívánják növelni 2030-ra.
Ez azt jelenti, hogy a japán autóipar csak jelentős áldozatok árán – elemzések szerint mintegy egymillió munkahely feláldozásával – tudná tisztán elektromos járművekkel (BEV) megvalósítani a szénsemlegességi célokat, hiszen a villanyautók gyártását jelentős arányban ki kellene szervezni külföldi gyártóüzemekbe.
Emiatt Japánban hatványozottan fontos az egyéb szénsemleges energiahordozók, például a hidrogén és a különféle bioüzemanyagok minél szélesebb körű alkalmazása. Ehhez a stratégiához igazodik a Toyota azon kezdeményezése, hogy a bevált belső égésű motortechnológiát tegye alkalmassá hidrogén üzemre – és pontosan ennek a fejlesztési programnak volt egy fontos korai mérföldköve a különlegesen átalakított Toyota Corolla részvétele a Fuji 24 órás futamon.
